bárány- (előtagként)

1. ’bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉’ ❖ báránybekecs fn 3B | A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta (1896 Bársony István C0844, 50) | oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs (1930 Fábián Dániel–József Attila C5464, 306) | Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel (1983 A nyelv és a nyelvek C5465, 40)  báránybélés fn 4B | a zöld mente fehér báránybélését (1913 Laczkó Géza CD10) | A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen (1948 Falu Tamás 9133027, 31)  báránybunda fn 6A | felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát (1855 Jókai Mór C2258, 2) | [perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja (1873 Keleti Károly 8233007, 160) | az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 503)  báránysapka fn 6A | fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal (1807 Hazai Tudósítások C0188, 74) | Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején (1828–1829 Kisfaludy Károly CD01) | [az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből (1922 Krúdy Gyula CD54)  báránysüveg fn 3B2 | három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva (1836 Gaal József C1790, 190) | az aranyos kaány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget (1853 Jókai Mór CD18) | – Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám (1974 Rab Zsuzsa ford. 9539005, 11).

2. ’bárányhúsból készült 〈étel〉’ ❖ báránypaprikás fn 4A | Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől (1883 Lidérc naptár C0259, 86) | odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort (1978 Jung Károly 1073002, 155)  báránypecsenye fn 6B | megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem (1861 Merényi László 8306003, 189) | annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom (1908 Móra Ferenc 9459051, 27) | Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével (2000 Magyar Hírlap CD09)  báránypörkölt fn 2C3 | berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak (1998 Magyar Hírlap CD09)  báránysült fn 2C1 | a báránysültet következőképen készité (1872 Hevesi Lajos C2086, 164) | [A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való (1991 Frank Júlia CD19) | A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel (1997 Magyar néprajz CD47).

bárány- (előtagként)
1.
bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉
báránybekecs főnév 3B
A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta
(1896 Bársony István)
oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs
(1930 Fábián Dániel–József Attila)
Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel
(1983 A nyelv és a nyelvek)
báránybélés főnév 4B
a zöld mente fehér báránybélését
(1913 Laczkó Géza)
A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen
(1948 Falu Tamás)
báránybunda főnév 6A
felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát
(1855 Jókai Mór)
[perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja
(1873 Keleti Károly)
az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
báránysapka főnév 6A
fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal
(1807 Hazai Tudósítások)
Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején
(1828–1829 Kisfaludy Károly)
[az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből
(1922 Krúdy Gyula)
báránysüveg főnév 3B2
három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva
(1836 Gaal József)
az aranyos kaány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget
(1853 Jókai Mór)
– Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám
(1974 Rab Zsuzsa ford.)
2.
bárányhúsból készült 〈étel〉
báránypaprikás főnév 4A
Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől
(1883 Lidérc naptár)
odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort
(1978 Jung Károly)
báránypecsenye főnév 6B
megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem
(1861 Merényi László)
annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom
(1908 Móra Ferenc)
Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével
(2000 Magyar Hírlap)
báránypörkölt főnév 2C3
berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt
(1995 Magyar Hírlap)
A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak
(1998 Magyar Hírlap)
báránysült főnév 2C1
a báránysültet következőképen készité
(1872 Hevesi Lajos)
[A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való
(1991 Frank Júlia)
A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel
(1997 Magyar néprajz)

Beállítások