barokk fn és mn (egysz-ban)barok (rég)

I. fn 3A1

(Ars is) ’Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó stílus(irányzat), amelyet szenvedélyes mozgalmasság, változatos formavilág, éles ellentétek, a díszítőelemek (túlzott) gazdagsága és nagyszabású kompozíció jellemez’ ❖ A renaissance további alakulása a barokk (1893 PallasLex. CD02) | Amint az építészetben a barokkot felváltja az empire, ugyanolyan irányban, az egyszerűség és fegyelem irányában akarja felváltani Kazinczy stilusreformja Pázmány és Gyöngyösi hagyományait (1934 Szerb Antal 9668029, 260) | A gótika, a renaissance, a barokk, a manierizmus, mind e nagy eszmei és eszményi tartalmakkal telített stílusok megegyeznek abban, hogy már éber (s milyen éber!) figyelmük van a valóságra (1947 Bernáth Aurél 2055011, 74) | a barokk stílusjegyei (1967 Pogány Frigyes 9534001, 221) | [a kötőszók elhagyása] a korstílusok közül a barokkot juttatja eszünkbe (1991 Bencze Lóránt 2036003, 305).

a. (Tört v. Ars is) ’e stílus korszaka, ill. annak kultúrája, szellemisége, életérzése’ ❖ ama nagy, az unokák előitéletéből „barokk”-nak nevezett korszakban a szellemi erők föléledtek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ennek az Abendland [= Nyugat] nevű kultúra-személyiségnek iúkora a gótika volt, férfikora a barokk, öregsége: a rokokó (1936 Németh László² 9485021, 121) | a kételkedés, amely a barokkban minden bűnnek a forrása, a felvilágosodás szemében legmagasabb emberi kiváltság (1942 Ravasz László CD43) | az ókorban is népszerű volt a nászdal, az epithalamion, de a leginkább a barokkban a mind inkább kiüresedő reprezentáció eszközévé válik (1988 Fried István CD52) | [a győztes bevonulások, a katonai parádék] a barokk évszázadaiban az abszolút monarchiák életének állandó eseményei voltak (1992 Szilágyi Ákos CD17).

b. (ritk) ’ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő művészet, ()alkotás’ ❖ Ha van egy jó kocsijuk, pár óra alatt a legszebb német-osztrák barokkot, Hildebrandtot, Fellnert, Maulbertschet mutatok [a vidéki Magyarországon] (1937 Cs. Szabó László 9093013, 134) | miért van a spanyoloknak virágzó barokkjuk, és miért nincs klasszicizmusuk (1963 Rónay György 9573095, 33) | A képet vásárló közönség nem modernet, hanem barokkot, rokokót, biedermeyert keres (1975 Szabó Jenő CD52).

II. mn 3A

1. (Ars is) ’a Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó, szenvedélyesen mozgalmas, változatos formavilágú, az ellentétek játékára épülő 〈stílus(irányzat)〉, ill. ennek jegyeit viselő, ezt képviselő 〈művészet(i ág), formanyelv stb.〉’ ❖ A stilus, melyben ezen eszme épitészetileg meg lőn valósitva, valami kétségbeesett barok (1876 Hevesi Lajos C2087, 151) | a színpad most is megvan még, pompával halmozott, barokk stílű feldíszítésével, amikben faragvány, festészet, aranyozás, csigakirakás váltakozik (1889 Jókai Mór CD18) | a barokk líra képsablónokat használt fel, nem a szavak, hanem a syntaxis eredetiségét, merészségét kereste (1929 Halász Gábor¹ 9218001, 54) | V. Sixtus és Domenico Fontana szemei előtt már valódi barokk városépítészeti koncepció lebegett (1967 Pogány Frigyes 9534001, 222) | A barokk és romantikus zene évszázadaiban (1982 Berend T. Iván 9049003, 75).

1a. ’ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő 〈()alkotás, műrészlet, díszítés〉’ ❖ A mult századbeli barokk-kandallón egy régi óra tikktakkol (1889 Iványi Ödön C2185, 106) | A legdivatosabb és legelegánsabb szecesszió, barokk, empir, angol és ó-német szalon-, ebédlő-, hálóbutor (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 14) | [az aranyangyal] elcsavart barokk lábszára (1916 Babits Mihály 9014068, 77) | barokk díszkertekben (1932 Rapaics Rajmund CD35) | barokk díszruhában és sörényes parókában (1942 Szerb Antal 9668026, 177) | Bernini barokk kútjai (1955–1957 Somlyó György 9608004, 15) | sűrű és gazdag barokk ornamentika (1958 Magyar Nemzet ápr. 30. C0354, 7) | a cselekmény hihetetlen voltát ellensúlyozza a realisztikus, sőt naturalisztikus ábrázolás kultusza a barokk regényekben (1964 Klaniczay Tibor CD53) | a barokk templomok oltárait, szószékeit díszítő és gyakran falait is elárasztó szobrok, faragások (1968 Artner Tivadar 9009001, 45) | A francia barokk opera Magyarországon ismeretlen műfajnak számít (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’e stílus korában élő, ill. alkotó 〈személy, kül. művész〉’ ❖ a nagy mesterektől nyert lendűlet még elég hatalmas volt arra, hogy a művészet államilag szabályozott képzőiskola nélkűl is tovább működjék, s ama barok mesterek tanítványai még jeles dolgokat tudtak mívelni (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Barokk piktor volt Velazquez, Rembrandt, Tiepolo, Caracci, Ribera is (1913 Bálint Aladár CD10) | Bach János Sebestyén s barokk kortársai (1933 Cs. Szabó László CD10) | az egész kozmosznak, égnek és földnek, egyháznak és társadalomnak, szilárd hierarchikus felfogásáról [van szó], amely a barokk-ember alapérzéséből fakad (1939 Sík Sándor 9598002, 147) | barokk uralkodóknak (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | a nagy barokk költő, Zrínyi Miklós hőskölteménye (1999 Új Könyvek CD29).

1c. ’e stílus által meghatározott 〈világ(korszak)〉’ ❖ Az arab-byzanti idomot a csúcsives, ezt a korarenaissance, majd a lombardi és classicismus, végre a hanyatlás és barokk-korszak követi (1885 Ormós Zsigmond 8341004, 63) | A gótikában vagy a barokk században egységes irányban fejlődött a képzőművészetnek minden ágazata (1898 Hock János C2093, 95) | E barokk világ életnyilvánulásainak nyugati gazdagságát és sokszerűségét a mi anyagiakban és szellemiekben egyaránt szegényebb magyar földünkön hiába keressük (1933 Kertész Manó 9328001, 15) | a barokk kor harcias heve (1947 Gáldi László 9167003, 28) | A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be (1990 Magyar néprajz CD47).

1d. ’e stílus korára jellemző 〈világszemlélet, életérzés, ill. magatartás(forma)〉’ ❖ A társas élet még mindig a „barok” ízlés keretén belül mozog: XIV. Lajos udvaronczai sem voltak udvariasabbak a nőkkel szemben, mint itt a közönséges nyárspolgár (1889 Tábori Róbert 8459001, 48) | a valóságkerülő, barokk életérzéstől (1937 Cs. Szabó László 9093014, 150) | [Bethlen Kata] az erdélyi barokk udvariasság és a védtelen női árvaság formulái közt is megáll a magáén (1942 Németh László² 9485034, 308) | a racionalista filozófia pedig már a barokk gondolkodás ellentéte (1964 Bán Imre CD53) | A [18.] század barokk szellemisége nemcsak az egyházi építészetben, az arisztokrácia palotáiban, de a köznemesség kúriáiban is átformálta az életvitelt és a tárgyi környezetet (2000 Magyar néprajz CD47).

2. ’e stílusra jellemző(en), ill. ahhoz hasonló(an díszes, hivalkodóan pompás, festőien mozgalmas, ünnepélyes)’ ❖ Pór, zsidó és czigány teszik nálunk a’ vásár’ jellemét. Már a’ mesterember kereskedő vagy épen uri rendnél le van csiszolva eme’ baroque élezete a’ népünnep fresco-föstvényének (1844 Regélő Pesti Divatlap C4920, 1842) | fárasztó, lapos és barokk beszédei (1869 Jókai Mór CD18) | Barokk fénnyel berendezett szüzi szentélyek voltak ezek [a szobák] (1894 Mikszáth Kálmán C3128, 179) | [Laurence Sterne] a barokk modorosságnak egy kései képviselője (1934 Babits Mihály 9014134, 303) | barokkul túlfűszerezett előadás (1935 Schöpflin Aladár CD10) | ünnepélyes hangvétel, barokk méltóság jellemzi a nyitány első részét (1956 Műsorfüzet júl. 29. C5299, 8) | a kacskaringós mondatok barokk szóvirágai (1958 Sükösd Mihály 9619001, 58) | E hajók [ti. a Júlia és a szellemek című filmben] szertelen alakzata, koron és életen kívülisége, árbocai, vitorlaszerűségei, közben barokk, szinte építészetszerű pompázatossága, színei, – engem többek között Bernininek Szent Péter templombeli nagy oltárára emlékeztettek (1972 Granasztói Pál 2021010, 898) | A látkép ráncos holdvirág s olyannyira barokk hogy a kérges puhaságba már-már beléhalok (1989 Sziveri János 2001009, 46).

3. (rég) ’különc, szeszélyesen egyéni(, a klasszikus mértéktartástól eltérő) gondolkodású 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, bizarr, szeszélyes 〈ötlet, gondolat, ábrázolásmód stb.〉’ ❖ tántorgó ittasság, tarka fölhalmozása barokk ötleteknek […] jellemzik e dalokat (1847 Zerffi Gusztáv C4574, 206) | Plato állama […] egyáltalán nem tekintendő egy barok fő szüleményének (1872 Asbóth János C0668, 123) | Engedjék meg, hogy […] megemlékezzem ez időből egy nem annyira mulatságos, mint barokk epizódról (1880 Frankenburg Adolf C1764, 22) | barokknak nevezik […] az irodalomban a meglepő, ugyszólván megdöbbentő ötleteket, fordulatokat (1893 PallasLex. CD02) | Hogyan jutott eszedbe ez a barokk ötlet? (1908 Ambrus Zoltán C0599, 314) | Akik a klasszicizmus ízlésének álláspontjáról nézték annak idején Miltont [ti. Az elveszett Paradicsom című művét], mindenesetre különösnek, bizarrnak, „barokknak” látták (1963 Rónay György 9573095, 39).

Ö: neo~, új~.

Sz: barokkos, barokkság.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

barokk főnév és melléknév (egysz-ban)
barok I. 3A1 II. 3A (rég)
I. főnév 3A1
(Ars is)
Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó stílus(irányzat), amelyet szenvedélyes mozgalmasság, változatos formavilág, éles ellentétek, a díszítőelemek (túlzott) gazdagsága és nagyszabású kompozíció jellemez
A renaissance további alakulása a barokk
(1893 PallasLex.)
Amint az építészetben a barokkot felváltja az empire, ugyanolyan irányban, az egyszerűség és fegyelem irányában akarja felváltani Kazinczy stilusreformja Pázmány és Gyöngyösi hagyományait
(1934 Szerb Antal)
A gótika, a renaissance, a barokk, a manierizmus, mind e nagy eszmei és eszményi tartalmakkal telített stílusok megegyeznek abban, hogy már éber (s milyen éber!) figyelmük van a valóságra
(1947 Bernáth Aurél)
a barokk stílusjegyei
(1967 Pogány Frigyes)
[a kötőszók elhagyása] a korstílusok közül a barokkot juttatja eszünkbe
(1991 Bencze Lóránt)
a. (Tört v. Ars is)
e stílus korszaka, ill. annak kultúrája, szellemisége, életérzése
ama nagy, az unokák előitéletéből „barokk”-nak nevezett korszakban a szellemi erők föléledtek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Ennek az Abendland [= Nyugat] nevű kultúra-személyiségnek iúkora a gótika volt, férfikora a barokk, öregsége: a rokokó
(1936 Németh László²)
a kételkedés, amely a barokkban minden bűnnek a forrása, a felvilágosodás szemében legmagasabb emberi kiváltság
(1942 Ravasz László)
az ókorban is népszerű volt a nászdal, az epithalamion, de a leginkább a barokkban a mind inkább kiüresedő reprezentáció eszközévé válik
(1988 Fried István)
[a győztes bevonulások, a katonai parádék] a barokk évszázadaiban az abszolút monarchiák életének állandó eseményei voltak
(1992 Szilágyi Ákos)
b. (ritk)
ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő művészet, ()alkotás
Ha van egy jó kocsijuk, pár óra alatt a legszebb német-osztrák barokkot, Hildebrandtot, Fellnert, Maulbertschet mutatok [a vidéki Magyarországon]
(1937 Cs. Szabó László)
miért van a spanyoloknak virágzó barokkjuk, és miért nincs klasszicizmusuk
(1963 Rónay György)
A képet vásárló közönség nem modernet, hanem barokkot, rokokót, biedermeyert keres
(1975 Szabó Jenő)
II. melléknév 3A
1. (Ars is)
a Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó, szenvedélyesen mozgalmas, változatos formavilágú, az ellentétek játékára épülő 〈stílus(irányzat), ill. ennek jegyeit viselő, ezt képviselő 〈művészet(i ág), formanyelv stb.〉
A stilus, melyben ezen eszme épitészetileg meg lőn valósitva, valami kétségbeesett barok
(1876 Hevesi Lajos)
a színpad most is megvan még, pompával halmozott, barokk stílű feldíszítésével, amikben faragvány, festészet, aranyozás, csigakirakás váltakozik
(1889 Jókai Mór)
a barokk líra képsablónokat használt fel, nem a szavak, hanem a syntaxis eredetiségét, merészségét kereste
(1929 Halász Gábor¹)
V. Sixtus és Domenico Fontana szemei előtt már valódi barokk városépítészeti koncepció lebegett
(1967 Pogány Frigyes)
A barokk és romantikus zene évszázadaiban
(1982 Berend T. Iván)
1a.
ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő ()alkotás, műrészlet, díszítés〉
A mult századbeli barokk-kandallón egy régi óra tikktakkol
(1889 Iványi Ödön)
A legdivatosabb és legelegánsabb szecesszió, barokk, empir, angol és ó-német szalon-, ebédlő-, hálóbutor
(1899 Budapesti Hírlap)
[az aranyangyal] elcsavart barokk lábszára
(1916 Babits Mihály)
barokk díszkertekben
(1932 Rapaics Rajmund)
barokk díszruhában és sörényes parókában
(1942 Szerb Antal)
Bernini barokk kútjai
(1955–1957 Somlyó György)
sűrű és gazdag barokk ornamentika
(1958 Magyar Nemzet ápr. 30.)
a cselekmény hihetetlen voltát ellensúlyozza a realisztikus, sőt naturalisztikus ábrázolás kultusza a barokk regényekben
(1964 Klaniczay Tibor)
a barokk templomok oltárait, szószékeit díszítő és gyakran falait is elárasztó szobrok, faragások
(1968 Artner Tivadar)
A francia barokk opera Magyarországon ismeretlen műfajnak számít
(1995 Magyar Hírlap)
1b.
e stílus korában élő, ill. alkotó 〈személy, kül. művész〉
a nagy mesterektől nyert lendűlet még elég hatalmas volt arra, hogy a művészet államilag szabályozott képzőiskola nélkűl is tovább működjék, s ama barok mesterek tanítványai még jeles dolgokat tudtak mívelni
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Barokk piktor volt Velazquez, Rembrandt, Tiepolo, Caracci, Ribera is
(1913 Bálint Aladár)
Bach János Sebestyén s barokk kortársai
(1933 Cs. Szabó László)
az egész kozmosznak, égnek és földnek, egyháznak és társadalomnak, szilárd hierarchikus felfogásáról [van szó], amely a barokk-ember alapérzéséből fakad
(1939 Sík Sándor)
barokk uralkodóknak
(1941 Magyar művelődéstörténet)
a nagy barokk költő, Zrínyi Miklós hőskölteménye
(1999 Új Könyvek)
1c.
e stílus által meghatározott 〈világ(korszak)
Az arab-byzanti idomot a csúcsives, ezt a korarenaissance, majd a lombardi és classicismus, végre a hanyatlás és barokk-korszak követi
(1885 Ormós Zsigmond)
A gótikában vagy a barokk században egységes irányban fejlődött a képzőművészetnek minden ágazata
(1898 Hock János)
E barokk világ életnyilvánulásainak nyugati gazdagságát és sokszerűségét a mi anyagiakban és szellemiekben egyaránt szegényebb magyar földünkön hiába keressük
(1933 Kertész Manó)
a barokk kor harcias heve
(1947 Gáldi László)
A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be
(1990 Magyar néprajz)
1d.
e stílus korára jellemző 〈világszemlélet, életérzés, ill. magatartás(forma)
A társas élet még mindig a „barok” ízlés keretén belül mozog: XIV. Lajos udvaronczai sem voltak udvariasabbak a nőkkel szemben, mint itt a közönséges nyárspolgár
(1889 Tábori Róbert)
a valóságkerülő, barokk életérzéstől
(1937 Cs. Szabó László)
[Bethlen Kata] az erdélyi barokk udvariasság és a védtelen női árvaság formulái közt is megáll a magáén
(1942 Németh László²)
a racionalista filozófia pedig már a barokk gondolkodás ellentéte
(1964 Bán Imre)
A [18.] század barokk szellemisége nemcsak az egyházi építészetben, az arisztokrácia palotáiban, de a köznemesség kúriáiban is átformálta az életvitelt és a tárgyi környezetet
(2000 Magyar néprajz)
2.
e stílusra jellemző(en), ill. ahhoz hasonló(an díszes, hivalkodóan pompás, festőien mozgalmas, ünnepélyes)
Pór, zsidó és czigány teszik nálunk a’ vásár’ jellemét. Már a’ mesterember kereskedő vagy épen uri rendnél le van csiszolva eme’ baroque élezete a’ népünnep fresco-föstvényének
(1844 Regélő Pesti Divatlap)
fárasztó, lapos és barokk beszédei
(1869 Jókai Mór)
Barokk fénnyel berendezett szüzi szentélyek voltak ezek [a szobák]
(1894 Mikszáth Kálmán)
[Laurence Sterne] a barokk modorosságnak egy kései képviselője
(1934 Babits Mihály)
barokkul túlfűszerezett előadás
(1935 Schöpflin Aladár)
ünnepélyes hangvétel, barokk méltóság jellemzi a nyitány első részét
(1956 Műsorfüzet júl. 29.)
a kacskaringós mondatok barokk szóvirágai
(1958 Sükösd Mihály)
E hajók [ti. a Júlia és a szellemek című filmben] szertelen alakzata, koron és életen kívülisége, árbocai, vitorlaszerűségei, közben barokk, szinte építészetszerű pompázatossága, színei, – engem többek között Bernininek Szent Péter templombeli nagy oltárára emlékeztettek
(1972 Granasztói Pál)
A látkép ráncos holdvirág s olyannyira barokk hogy a kérges puhaságba már-már beléhalok
(1989 Sziveri János)
3. (rég)
különc, szeszélyesen egyéni(, a klasszikus mértéktartástól eltérő) gondolkodású 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, bizarr, szeszélyes 〈ötlet, gondolat, ábrázolásmód stb.〉
tántorgó ittasság, tarka fölhalmozása barokk ötleteknek […] jellemzik e dalokat
(1847 Zerffi Gusztáv)
Plato állama […] egyáltalán nem tekintendő egy barok fő szüleményének
(1872 Asbóth János)
Engedjék meg, hogy […] megemlékezzem ez időből egy nem annyira mulatságos, mint barokk epizódról
(1880 Frankenburg Adolf)
barokknak nevezik […] az irodalomban a meglepő, ugyszólván megdöbbentő ötleteket, fordulatokat
(1893 PallasLex.)
Hogyan jutott eszedbe ez a barokk ötlet?
(1908 Ambrus Zoltán)
Akik a klasszicizmus ízlésének álláspontjáról nézték annak idején Miltont [ti. Az elveszett Paradicsom című művét], mindenesetre különösnek, bizarrnak, „barokknak” látták
(1963 Rónay György)
Sz: barokkos, barokkság
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások