beárul ts ige 1a

1. ’〈titkolt dolgot〉 elmond, elárul’ ❖ el-menének mind a’ hárman a’ ſzén-égethöz, és kérék töt alázatoſon, hogy ne árulja-bé [tettüket], azt is igérék, hogy az el-lopott kintſet maga hellyére viza-teſzik (1789 Andrád Sámuel ford. C0616, 200) | útra kelt a budai basához, beárulni, hogy a cigányleány él (1889 Mikszáth Kálmán 8312005, 228) | Valaki beárulta a tanácsosok titkos szavát Petruccinak (1964 Passuth László 9518001, 130).

2. ’〈vkit mint törvénybe ütköző cselekedet, ill. titkolni való dolog elkövetőjét〉(illetékes személynél v. szervnél) feljelent, ill. bejelent’ ❖ a’ huntzfut igy árula bé engemet, holótt én  tlle vártam volna inkább hógy el titkolja ezen tselekedetem (1793 Kibédi Sámuel ford.–Molière 7176001, 29) | a fiú beárulta gyámapját, mint veszélyes felforgatópárti főnököt (1869 Jókai Mór C2269, 277) | nem akadt egyetlen egy sem a diákok közül, aki beárulta volna őt valamelyik tanárnak vagy az iskola fegyelmi hatóságának (1937 Hunyady Sándor 9266001, 13) | Csak annyira vagyunk szolidárisak, mint egy zárt intézet ápoltjai, akik sokat civakodnak, és időnként beárulják egymást a fehérköpenyeseknél (1989 Konrád György 9351007, 663).

3. (/nyj) ’〈pénz(összege)t〉 eladott áruért bevételként felvesz’ ❖ List és Franke urak […] beárulnak részletes eladással legalább 25–30 ezer tallért (1869 Századok CD57) | elszédült a temérdek pénztől, a mit beárult (1891 Baksay Sándor C0737, 65) | Talán be tudunk a paprikábú ëgy ló árára valót árulni (1957 Szegedi szótár C6400, 119).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

beárul tárgyas ige 1a
1.
〈titkolt dolgot〉 elmond, elárul
el-menének mind a’ hárman a’ ſzén-égethöz, és kérék töt alázatoſon, hogy ne árulja-bé [tettüket], azt is igérék, hogy az el-lopott kintſet maga hellyére viza-teſzik
(1789 Andrád Sámuel ford.)
útra kelt a budai basához, beárulni, hogy a cigányleány él
(1889 Mikszáth Kálmán)
Valaki beárulta a tanácsosok titkos szavát Petruccinak
(1964 Passuth László)
2.
〈vkit mint törvénybe ütköző cselekedet, ill. titkolni való dolog elkövetőjét〉 (illetékes személynél v. szervnél) feljelent, ill. bejelent
a’ huntzfut igy árula bé engemet, holótt én  tlle vártam volna inkább hógy el titkolja ezen tselekedetem
(1793 Kibédi Sámuel ford.Molière)
a fiú beárulta gyámapját, mint veszélyes felforgatópárti főnököt
(1869 Jókai Mór)
nem akadt egyetlen egy sem a diákok közül, aki beárulta volna őt valamelyik tanárnak vagy az iskola fegyelmi hatóságának
(1937 Hunyady Sándor)
Csak annyira vagyunk szolidárisak, mint egy zárt intézet ápoltjai, akik sokat civakodnak, és időnként beárulják egymást a fehérköpenyeseknél
(1989 Konrád György)
3. (/nyj)
〈pénz(összege)t〉 eladott áruért bevételként felvesz
List és Franke urak […] beárulnak részletes eladással legalább 25–30 ezer tallért
(1869 Századok)
elszédült a temérdek pénztől, a mit beárult
(1891 Baksay Sándor)
Talán be tudunk a paprikábú ëgy ló árára valót árulni
(1957 Szegedi szótár)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások