belebbez (4b) l. bellebbez

bellebbez ts ige 4bbelebbez, beljebbez (rég)

1. (Jog is) ’〈politikai v. közbiztonsági szempontból veszélyesnek, ill. bűnösnek nyilvánított személyt〉(rendőri felügyelet alatt álló) kényszerlakóhelyre küld, telepít’ ❖ [hiába] declamál és rezistál a fogollyá szárnyasitott diák … harmadnap mulva, szülőföldére beljebbeztetik (1851 Bernát Gáspár C1061, 94) | [Batsányit két évi várfogság után] Linzbe belebbezték, s ott élt aztán rendőri felügyelet alatt egész haláláig (1893 PallasLex. CD02) | [Zichy Antalt] a szabadságharcz után haditörvényszék elé állították, majd Somogyvármegyébe jószágára belebbezték (1913 e. Szinnyei József CD27).

1a. ’〈(politikai) menekültet, ill. hadifoglyot〉 az ország belsejébe utasít(va őrizetben tart)’ ❖ [Dembinszky tábornok] sem orosz, sem austriai alattvaló nem lévén, következőleg a [török] porta által sem belebbeztethetik, sem számüzettetik (1850 Vahot Imre C4628, 166) | [a békeszerződés értelmében] az összes krakkói magyar honvédsereg […] az akkor orosz birtokot képező Duna-deltára belebbeztetik, s tisztességes hadifoglyul tíz évig ott marad! (1872–1874 Jókai Mór 8209004, 473) | az oláh menekülteket a határok közeléből bellebbeztük (1881 Kossuth Lajos CD32).

2. ’beszorít, ill. bekényszerít vhova’ ❖ [a] cserepcsik [= csipesz] gyanánt [szolgáló gallérok által] feje belebbezve volt (1853 Bérczy Károly C1040, 12) | Egyszer a mistral hidege négy fal közé bellebbezett bennünket (1885 Szűry Dénes C4075, 92).

J: internál.

Sz: belebbezés.

Vö. CzF. belebbėz; ÉrtSz.; ÉKsz.

belebbez lásd bellebbez
bellebbez tárgyas ige 4b
belebbez 4b
beljebbez 4b (rég)
1. (Jog is)
〈politikai v. közbiztonsági szempontból veszélyesnek, ill. bűnösnek nyilvánított személyt〉 (rendőri felügyelet alatt álló) kényszerlakóhelyre küld, telepít
[hiába] declamál és rezistál a fogollyá szárnyasitott diák … harmadnap mulva, szülőföldére beljebbeztetik
(1851 Bernát Gáspár)
[Batsányit két évi várfogság után] Linzbe belebbezték, s ott élt aztán rendőri felügyelet alatt egész haláláig
(1893 PallasLex.)
[Zichy Antalt] a szabadságharcz után haditörvényszék elé állították, majd Somogyvármegyébe jószágára belebbezték
(1913 e. Szinnyei József)
1a.
(politikai) menekültet, ill. hadifoglyot〉 az ország belsejébe utasít(va őrizetben tart)
[Dembinszky tábornok] sem orosz, sem austriai alattvaló nem lévén, következőleg a [török] porta által sem belebbeztethetik, sem számüzettetik
(1850 Vahot Imre)
[a békeszerződés értelmében] az összes krakkói magyar honvédsereg […] az akkor orosz birtokot képező Duna-deltára belebbeztetik, s tisztességes hadifoglyul tíz évig ott marad!
(1872–1874 Jókai Mór)
az oláh menekülteket a határok közeléből bellebbeztük
(1881 Kossuth Lajos)
2.
beszorít, ill. bekényszerít vhova
[a] cserepcsik [= csipesz] gyanánt [szolgáló gallérok által] feje belebbezve volt
(1853 Bérczy Károly)
Egyszer a mistral hidege négy fal közé bellebbezett bennünket
(1885 Szűry Dénes)
Sz: belebbezés
Vö. CzF. belebbėz; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások