borzsák fn 3A1

1. (/Népr) ’szőlő taposással való sajtolásakor haszn., ritka szövésű, de erős zsák’ ❖ [Sári] eladott vagy kilencz borzsákot (1846 Kuthy Lajos C2857, 374) | tapod rá, mint szüretkor a borzsákra (1941 Móricz Zsigmond C5086, 302) | Azokon a vidékeken, ahol az elmúlt kétszáz év folyamán kevés sajtó volt, s a taposás fő célja a lé kiszorítása volt, ott ritka szövésű bornyomó zsákba, taposózsákba, borzsákba töltötték a megtört szőlőt (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (kissé rég, tréf) ’kül. a bort kedvelő részeges ember’ ❖ Bor-tsíszár [=] bor-ivó, bor-iszák, bor-’zák, részeges (1784 Kisded szótár C0815, 14) | Etel nem nagyon szerette a vén bor-zsákot, aki ha részeg volt, ragadt, mint a bojtorján (1927 Móra Ferenc C3205, 135).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borzsák főnév 3A1
1. (/Népr)
szőlő taposással való sajtolásakor haszn., ritka szövésű, de erős zsák
[Sári] eladott vagy kilencz borzsákot
(1846 Kuthy Lajos)
tapod rá, mint szüretkor a borzsákra
(1941 Móricz Zsigmond)
Azokon a vidékeken, ahol az elmúlt kétszáz év folyamán kevés sajtó volt, s a taposás fő célja a lé kiszorítása volt, ott ritka szövésű bornyomó zsákba, taposózsákba, borzsákba töltötték a megtört szőlőt
(1999 Magyar néprajz)
2. (kissé rég, tréf)
kül. a bort kedvelő részeges ember
Bor-tsíszár [=] bor-ivó, bor-iszák, bor-’zák, részeges
(1784 Kisded szótár)
Etel nem nagyon szerette a vén bor-zsákot, aki ha részeg volt, ragadt, mint a bojtorján
(1927 Móra Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások