bőgőmajom fn 7A3

1. (Áll) ’Közép- és Dél-Amerikában honos, változatos színű, viszonylag zömök, hosszú farkú, a fák koronájában élő növényevő majom, amelynek módosult gégefője bőgésre, röfögésre emlékeztető hangját rendkívül felerősíti’ ❖ A bőgőmajmok borzasztó üvöltése számos mesére adott okot (1893 PallasLex. CD02) | Paraguay nagy részében szorgalmasan vadásszák a bőgőmajmot, mert prémjét keresik, húsát pedig kedvelik az indiánok (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az esőerdők nagyhangú lakói: a bőgőmajmok (1996 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’〈az ilyen majmok fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ fekete bg Majom (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4950, 11) | Bőgőmajom (Mycetes Illig., Stentor Geoffr.), a laposorru (Platyrrhini) majmok csoportjának a gyapjas majmok (Lagothricidæ s Gymnuræ) családjába tartozó emlősnem (1893 PallasLex. CD02) | A vörös színű bőgőmajmok prototípusának tekinthetjük a vörös bőgőmajmot (Alouatta seniculus) (1969 Urania állatvilág ford. C6209, 99).

2. (biz, gúny) ’érzelmileg labilis, magát könnyen és gyakran elsíró személy’ ❖ te világ csua, te ész nélkül való bőgőmajom: te mered azt mondani, hogy nem jössz (1895 Ambrus Zoltán C0601, 14) | A szesz csinált belőle bőgőmajmot (1964 Népszabadság jan. 12. C1501, 11).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

bőgőmajom főnév 7A3
1. (Áll)
Közép- és Dél-Amerikában honos, változatos színű, viszonylag zömök, hosszú farkú, a fák koronájában élő növényevő majom, amelynek módosult gégefője bőgésre, röfögésre emlékeztető hangját rendkívül felerősíti
A bőgőmajmok borzasztó üvöltése számos mesére adott okot
(1893 PallasLex.)
Paraguay nagy részében szorgalmasan vadásszák a bőgőmajmot, mert prémjét keresik, húsát pedig kedvelik az indiánok
(1929 Az állatok világa ford.)
Az esőerdők nagyhangú lakói: a bőgőmajmok
(1996 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll)
〈az ilyen majmok fajai alkotta nem elnevezéseként〉
fekete bg Majom
(1808 Márton József¹ ford.Bertuch)
Bőgőmajom (Mycetes Illig.Illiger, Stentor Geoffr.Geoffroy), a laposorru (Platyrrhini) majmok csoportjának a gyapjas majmok (Lagothricidæ s Gymnuræ) családjába tartozó emlősnem
(1893 PallasLex.)
A vörös színű bőgőmajmok prototípusának tekinthetjük a vörös bőgőmajmot (Alouatta seniculus)
(1969 Urania állatvilág ford.)
2. (biz, gúny)
érzelmileg labilis, magát könnyen és gyakran elsíró személy
te világ csua, te ész nélkül való bőgőmajom: te mered azt mondani, hogy nem jössz
(1895 Ambrus Zoltán)
A szesz csinált belőle bőgőmajmot
(1964 Népszabadság jan. 12.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások