bugyborog tn ige 7a9

1. ’〈mozgásban levő folyadék〉 halk, loccsanásszerű hangokat adva felszínén buborékokat vet’ ❖ bugyborog kezedben méreg (1842 Bodor Lajos C1129, 135) | A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén [= megtört, mustos vörös szőlőn] (1920 Babits Mihály 9014087, 65) | Főzöm teám, már bugyborog a hóvíz (1931 Kosztolányi Dezső ford.–Po Csü-ji 9359303, 72) | bugyborgó láp (1938 Weöres Sándor 9788346, 23) | a forró magma bugyborgó lávái (1997 Kertész Imre² CD41).

1a. (átv is) ’〈edény, tartály〉 ilyen folyadékot tartalmaz, ill. ezáltal halk, loccsanásszerű, bugyogó hangokat hallat’ ❖ Nézd, hogy repked a kék láng a kávéfőző alatt, nemsokára már bugyborog, nom mokkaillatot permetezve (1948 Török Sophie 9729004, 9) | nincs kedvem a Boross-nyilatkozat egyéb bugyborgó mélységeibe is bebocsátkozni (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’〈folyékony anyag szűk nyíláson át〉 bugyogva, buborékokat vetve, halk, loccsanásszerű hangokat adva előtör vhonnan’ ❖ az uj szellem torlódik, bugyborog és árad: amelynek minden üveg szűknyakú és minden zsilip szakadozó (1937 Babits Mihály CD10) | A zöld víz szikrázott és ragyogott lámpáink fényében és bugyborogva és háborogva tört be hozzánk (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 64) | Vér mint újbor bugyborog (1961 Weöres Sándor ford.–Shelley 9788001, 44).

2a. (ritk, átv is) ’〈nyílás(sal ellátott dolog)〉 így távozó folyadékot enged ki magából’ ❖ ? itt-ott valami iszonyú lövedék szórta föl a földet és emberi tagokat szökőkút módra, s ilyen kutaktól bugyborgott a csatatér (1933 Babits Mihály CD01) | az ember csak füleli, tétova: Hogy bugyborog a szív a rettenetben (1953 Nemes Nagy Ágnes 9479008, 23).

3. (átv is) ’〈kül. állat vízbe, ill. más folyékony anyagba merülve, mozgásával, ill. levegő kibocsátásával〉 folyamatosan buborékokat képez, és halk, loccsanásszerű hangokat ad’ ❖ Korsóm mélyén egy régi árnyalak, zokog bugyborogva csókjaim alatt (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 48) | Hiába merül utána egyik folyamőr combig, […] elmerül bugyborogva a süldő (1956 Irodalmi Újság márc. 24. C5231, 3) | A sár kásája, bugyborgó varangy (1994 Ágh István CD29).

4. ’〈hang, beszéd stb.〉 folyadékból távozó buborékok halk, loccsanásszerű hangjához hasonló, arra emlékeztető módon hangzik’ ❖ bugyborgó zene (1913 Babits Mihály C0695, 197) | kétségbeesett, állati nyöszörgés tört ki bugyborogva a torkából (1957 Rónay György C3638, 42) | bugyborogva feltörő zokogást (1963 Rónay György 9573001, 259).

5. (ritk) ’〈érzés, gondolat, ill. annak megnyilvánulása〉 elevenen, buzogva jelentkezik, megállíthatatlanul előtör’ ❖ Bondás Kotyából még bugyborogtak az emlékek (1985 Márton László 1107002, 78).

J: bugyborékol.

bugyborog tárgyatlan ige 7a9
1.
〈mozgásban levő folyadék〉 halk, loccsanásszerű hangokat adva felszínén buborékokat vet
bugyborog kezedben méreg
(1842 Bodor Lajos)
A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén [= megtört, mustos vörös szőlőn]
(1920 Babits Mihály)
Főzöm teám, már bugyborog a hóvíz
(1931 Kosztolányi Dezső ford.Po Csü-ji)
bugyborgó láp
(1938 Weöres Sándor)
a forró magma bugyborgó lávái
(1997 Kertész Imre²)
1a. (átv is)
〈edény, tartály〉 ilyen folyadékot tartalmaz, ill. ezáltal halk, loccsanásszerű, bugyogó hangokat hallat
Nézd, hogy repked a kék láng a kávéfőző alatt, nemsokára már bugyborog, nom mokkaillatot permetezve
(1948 Török Sophie)
nincs kedvem a Boross-nyilatkozat egyéb bugyborgó mélységeibe is bebocsátkozni
(1995 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
〈folyékony anyag szűk nyíláson át〉 bugyogva, buborékokat vetve, halk, loccsanásszerű hangokat adva előtör vhonnan
az uj szellem torlódik, bugyborog és árad: amelynek minden üveg szűknyakú és minden zsilip szakadozó
(1937 Babits Mihály)
A zöld víz szikrázott és ragyogott lámpáink fényében és bugyborogva és háborogva tört be hozzánk
(1947 Szabó Lőrinc ford.Doyle)
Vér mint újbor bugyborog
(1961 Weöres Sándor ford.Shelley)
2a. (ritk, átv is)
〈nyílás(sal ellátott dolog) így távozó folyadékot enged ki magából
?
itt-ott valami iszonyú lövedék szórta föl a földet és emberi tagokat szökőkút módra, s ilyen kutaktól bugyborgott a csatatér
(1933 Babits Mihály)
az ember csak füleli, tétova: Hogy bugyborog a szív a rettenetben
(1953 Nemes Nagy Ágnes)
3. (átv is)
〈kül. állat vízbe, ill. más folyékony anyagba merülve, mozgásával, ill. levegő kibocsátásával〉 folyamatosan buborékokat képez, és halk, loccsanásszerű hangokat ad
Korsóm mélyén egy régi árnyalak, zokog bugyborogva csókjaim alatt
(1922 Szabó Lőrinc ford.Omar Khajjám)
Hiába merül utána egyik folyamőr combig, […] elmerül bugyborogva a süldő
(1956 Irodalmi Újság márc. 24.)
A sár kásája, bugyborgó varangy
(1994 Ágh István)
4.
〈hang, beszéd stb.〉 folyadékból távozó buborékok halk, loccsanásszerű hangjához hasonló, arra emlékeztető módon hangzik
bugyborgó zene
(1913 Babits Mihály)
kétségbeesett, állati nyöszörgés tört ki bugyborogva a torkából
(1957 Rónay György)
bugyborogva feltörő zokogást
(1963 Rónay György)
5. (ritk)
〈érzés, gondolat, ill. annak megnyilvánulása〉 elevenen, buzogva jelentkezik, megállíthatatlanul előtör
Bondás Kotyából még bugyborogtak az emlékek
(1985 Márton László)

Beállítások