b² fn -1B (jelzőként is) (Zene)  bé (írva: ritk)

’kromatikusan lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H (1802 Gáthy István C1857, 30) | a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti (1893 PallasLex. CD02) | B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta (1930 ZeneiLex. CD49) | A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak (1931 ZeneiLex. CD49) | [a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó) (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

a. (rendsz. összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük (1825 Fáy András¹ 8139002, 324) | Volkmann hires „B-moll Trióját” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ebben a sorozatban pl.: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van (1931 ZeneiLex. CD49) | A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé (1974 Jancsovics Antal CD52) | Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét (1998 Magyar Hírlap CD09).

b. (összetételek előtagjaként) ’ilyen alaphangú 〈fúvós hangszer〉, amely szólamát transzponálva, a kottában lejegyzett hangmagasságnál nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban szólaltatja meg’ ❖ Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai (1893 PallasLex. CD02) | A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f²) és F-kürt (hangterjedelme H₁–f²) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja) (1930 ZeneiLex. CD49) | Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj (1981 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz. b²; ÉKsz. b²

B² (-3A1) l. byte

byte fn -3A1 (Inf)  bájt, B

’〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége’ ❖ bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk (1987 Tények könyve CD37) | A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva (1988 Tények könyve CD37) | A memória mértékegysége a bájt (ang. byte, B) (1997 PedagógiaiLex. C6810, 454) | a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbyte-ban (1024 byte) adjuk meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (rendsz. jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉’ ❖ a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kb 20 Mb), foglalt lemez terület (18,589,696 byte) (1987 Pajor Gábor 1116001, 27) | Az AGP 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ (1998 Magyar Hírlap CD09) | miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert (1998 Magyar Hírlap CD09) | 512 byte tárolókapacitást (2000 Figyelő CD2601).

b. ’(vhány) ilyen egységnyi információ’ ❖ az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi (1987 Pajor Gábor 1116001, 11) | Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét (1996 Természet Világa CD50) | Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz. bájt