állat¹ ts ige 5a8 

1. (rég) ’úgy helyez (el) vhova vmit, hogy az ott maradjon, ott álljon’ ❖ az  már meg-rothadt testét […] végtére az Óltárra-is, mint egy bálványt, állata (1792 Szép dalos dínomdánomok 7480001, 22) | az árok szélébe kasok közé állattak vala két-két öreg faltörő ágyukat (1937 Hegedüs Lóránt CD10).

2. (kissé rég) ’szóban v. írásban vhova, ill. vmilyen (test)helyzetbe(n állásra) parancsol, rendel, irányít vkit’ ❖ Diadallal tért meg Csóri Nagy-Idába, Állatá a népet körül karikába (1851 Arany János CD01) | nem is állatta csapatokkal körül a kastélyt (1861–1862 Jókai Mór CD18) | Uram-teremtőm, engem állass szöges héhőre [= gerebenre], mert én ettem meg a kenyeredet (1925 Móra Ferenc 9459026, 84) | De mielőtt ő maga szólalhatott volna, puskalövés érte és elesett. Mást állattak helyibe (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2a. ’vhol álló helyzetben várakoztat, ill. állni hagy vkit, vmit’ ❖ órákig állatni a lovat hideg télben korcsmák vagy vontatandó urak lakai előtt, egy részről tudatlanságra, vagy szívtelenségre, más részről zsarnoki önkényre mutat (1843 Tarczy Lajos 8464002, 24) | E hű embert, czudar cseléd gyanánt Ajtó előtt állatni? (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Mi lesz, ha most is ott fog állatni a tornácon délig (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 83) | A művésznő … reggeltől estig ott állatta [a fiákert] kapuja előtt (1956 Csathó Kálmán C1267, 150).

3. (rég) ’vmilyen feladatra vhova küld vkit’ ❖ Lelépek, és őt állatom helyembe (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 156) | Állata őrzeni négy alabárdost (1877 Arany János CD01).

4. (rég) ’〈épületet, építményt, szobrot〉 emel(tet), épít(tet)’ ❖ e bús sírjelet Horvát, barátjának, Baricsnak állatá (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 325) | Vélhetnéd lenni szobornak, Mellyet ügyes kézzel fölségesen állata hajdan Legragyogóbb korból a’ művész (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 100) | [az ember] kezde áldozó helyeket rakni ’s bálványokat állatni (1854 Hunfalvy Pál ford.–Platón C2146, 344).

5. (rég) ’meggyőződéssel, határozottan (tényként) mond, kijelent vmit’ ❖ Nem ſokat mondana a’ ki azt állatná, hogy ſzáz egymáſtól külömbözö nagyságokat meg-lehet jegyezni a’ Tsillagok között (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293001, 75) | Mahomed vólt az a’ híres ember, a’ ki 612-tül fogva 632-dik eſztendöig, új valláſt tanított az Arabſoknak, és azt állatta, hogy mindent az Iſten jelent-meg néki (1791 Szilvási Gábor ford.–Raff 7275003, 179) | az új Ánglus keménnyen állatta, hogy a’ ló az övé vólna (1794 Magyar Kurír 7446079, 145) | Hittel állatom (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 120) | Ezen mozgalom az, mi erőnek neveztetik. De ezáltal az erőnek csak fogalma, nem valódisága állatott (1839 Taubner Károly 8468002, 161).

6. (rég) ’vminek v. vmilyennek mond, tart, gondol, hisz vkit, vmit’ ❖ [ellenségeid] halálodat bizonyossá állattyák (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 55) | A’ betket küls képeknek valami haſonlatoſsága miatt egybe nem kell keverni, vagy […] egyikét betnek állatni, máſikát pedig elvetni (1779 Révai Miklós 7283024, 5) | nehéz, vad álom láttatá veled Mind e zavart ködöt mit itt nekem Igaznak állatsz (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 170).

7. (rég, ritk) ’vmilyen anyagból van’ ❖ a’ ſzlnek kaptsai, mellyek arra tekerdztenek, mer azon Aranyból állattak el-annyira, hogy még pénzt-is lehetett azokból verni (1795 Weszprémi István 7384002, 121).

ÖU: elő~, fel~, helyre~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. áll¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. állat³

állat² fn 3A2 

1. ’az élőlények azon fő típusa (az ember kivételével), amely szerves anyaggal táplálkozik, mozgás- és érzékszervekkel s ált. idegrendszerrel is rendelkezik, ill. e típusba tartozó élőlény’ ❖ Mint más állatoknak minden belsö réſzek; A’ teſtekhez képeſt meg vagynak ’s egéſzek; De epéjek, a’ melly harag nemzö féſzek Nagyotska, azért-is viadalra kéſzek [a méhek] (1774 Vesmás Márton 7374001, 16) | A’ tengeri borjúknak ’s más hasonló tengeri állatoknak bőreiket is szőröstűl együtt készítik ki (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 406) | ragadozó állatok (1838 Részvét gyöngyei C3615, 167) | gerinczes állatok (1864 Szvorényi József 8458003, 52) | Az udvaron a fehér kakast pillantotta meg. A kút vedrén ült a nemes állat (1907 Gárdonyi Géza C1842, 86) | az elejtett állat húsát megfőzik, megeszik (1964 Ákos Károly 9005003, 112) | rágcsáló állatok (1986 Az emberi test 1114005, 1290) | a növények és az állatok, beleértve az embert is, az élőlények körébe tartoznak (1998 Természet Világa CD50) • állatok országa (rég) ’állatvilág, állatország’ ❖ [a természettudomány] ſzerént minden, valami benne vagy rajta nyl [ti. a Földön], három terméſzeti Orſzágra oſztatik, tudni-illik az Állatok’ Orſzágára, az Ásványok’ s Bányabéliek’ Orſzágára, és a’ Nytövények Orſzágára (1791 Sándor István 7287057, 69) | e túlságos zenevitézek [ti. a kapatos zenészek] nem tartoznak egészen az emberek sorába, hanem azon osztályt képezik, mely átmenő fok az emberiségtől az állatok országába (1841 Gaal József 8149004, 151) | oroszlán, tigris, zebra, leopárd és más állatok bőreit, s más egyéb tárgyakat az állatok országából [elküldeni egy kereskedőházba] (1857 Magyar László 8286001, 17).

1a. ’e típusba tartozó fajok v. élőlények bizonyos szempont szerint megkülönböztetett csoportja, ill. e csoport egyede’ ❖ Az állatok téli alvása (1900 Magyar írók élete CD27) | Az állatok vándorlását (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. ’háziállat, jószág’ ❖ A’ […] majoros állatok kinal keresik eledeleket, munka alatt fáradoznak (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 5) | a burgundi répa nagyobbrészt az állatok takarmányozására, a czukorrépa pedig czukorgyárakban feldolgoztatik (1869 Lukácsy Sándor 8280002, 55) | [a szárnyék] szél ellen meg az eső csapdosása ellen megvédi az állatot (1898 Tömörkény István 8493016, 60) | [a voguloknál] rénszarvas az ember vonós állatja (1937 Zsirai Miklós C4981, 168) | szinte teljes mértékben női munka volt a földművelés, az állatok gondozása és az erdei termékekkel való piacozás (2000 Veres László CD36).

2. (jelzőként is) (pejor) ’durva, kíméletlen, alantas ember’ ❖ meg-menekedjen … a’ Világ attól a’ … méregtl, …mellyel táplálták magokat, ezek az átkot érdemlő állatok [ti. a jakobinusok] (1793 Magyar Hírmondó C5810, 242) | nézzük tovább, Hogyan silányul állattá az ember (1863 Madách Imre 8284011, 635).

2a. ’az ember hitványabb, alantasabb, állati természete’ ❖ A benne [ti. a férfiban] lakozó állatot már három év alatt gyakrabban sejtette, időnkint hallotta tompa morgását is, de ma a bestia kiszabadult és dühében harapni készül (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 26) | ha a szörnyű éhség nem keltette volna fel sokakban a bennünk szendergő állatot (1978 Fehérváry István 1047002, 171) | Mint valami láva jött elő belőlem az állat, ahogyan szórtam vissza a térre a rohadt bogyókat, tán még lihegtem is hozzá (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. (durva) ’〈emberre vonatkoztatva szitokszóként v. becsmérlő, megvető megnevezésként〉’ ❖ Takarodgy elölem ſzemtelen állat! nem vagy érdemes, hogy mái napon velünk vigadozz! (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl 7292005, 152) | Azon pillanatban, midőn a szekér megindult, Danton fölkiálta: – Az ostoba állatok, midőn bennünket elhaladni látnak, kiáltani fogják: Éljen a köztársaság! (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 25) | ez az állat [ti. a színház igazgatója], … tovább erőszakolja ezt a nélkülünk teljesen értelmetlen darabot (1908 Ambrus Zoltán C0600, 14) | Te, te piszkos gazember! Te állat! (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 99) | Vigyétek ki – mondta elborult arccal a fiú –, vigyétek ki ezt az állatot! A többiek megfogták Micskeit, és kivitték a barakk elé (1964 Szakonyi Károly 9635001, 79) | Kussoljá, te hülye barom állat! (1985 Spiró György 1143003, 508).

3. (rég) ’(Isten teremtette) létező.’

3a. ’mozgó, érző élőlény, kül. ember’ ❖ O Iſteni véghetetlen böltseſség, és gondviselés, ki még a’ leg-hitványab’ féregnek-is adtál […] különös tulajdonságokat; hogy ne viſelnél annál-is inkáb’ gondot az emberi állatnak mindenikére (1775 Molnár János 7232028, 187) | minden él ’s érz állatokkal (1793 Édes Gergely C1543, 39) | Az ember csak akkor okos állat, ha örül (1833 Szemere Pál C3950, 240) | megindult [Jankó], nem mint isten’ képére teremtett állathoz illik, két lábon, hanem négykézláb az oktalan állatként (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 42) | A távolból nem tudtuk kivenni, mi fajtája lehet az istennek: asszonyi állat-e, vagy férfiember (1879 Teleki Sándor 8474004, 145) | ott álltak a vezérei … Mind piros-egészséges állat, csak az egy Átilla sápadtas, mint a pergamen (1901 Gárdonyi Géza C1824, 32) | az a viz nem lelkes állatnak való, hol émelyitő édes, hol sós (1927 Móra Ferenc 9459034, 14).

3b. ’anyagi természetű élettelen test, jelenség’ ❖ kóstold meg […] a’ Tokaji ganéj Léből lett aszszú szölő bort, és a’ ganéjt szagold, fogadom nagy külömbséget fogsz az essentia és ganéj között találni, de még is meg kell vallanod, hogy testekre nézve edjek, és mindenik a’ négy éltető állatokból van (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044010, 122) | pogány nemzetek a’ napot, hóldat, tsillagokat, vagy más teremtett állatokat imádtak (1789 e. Stankovátsi Leopold 7297001, 67) | Isten, a’ világosító állatokat […] teremté harmad-nappal (1790 Pálóczi Horváth Ádám 7143022, 4) | a tűz, e mindent meg emésztő állat (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 120) | Nincs fehérebb állat a napnál (1851 Erdélyi János² C1632, 427).

3c. ’(pontosabban meg nem határozott) tapasztalati v. gondolati tárgy; dolog’ ❖ Mérges halál, o nagy ſzükſég, k-szikla keménység, Durva kevély hatalom, vad, fene, gyilkos er! Nints’ olly nyájáſság, olly ſzép, és tettzetes állat, Nints’ olly kedveſség, mellyet ez el nem ölend (1778 Révai Miklós 7283015, 15) | mindennek szájába vólt a’ szabadság és igazság, senki sem tudta pedig miném állatok légyenek azok (1792 Gvadányi József ford.–Voltaire C1941, 85) | Csunya állat az irigység, Erzsi! (1891 Gyarmathy Zsigáné C1950, 60).

4. (birtokszóként) (rég) ’minden létező változatlannak tekintett lényege; szubsztancia, állag’ ❖ A’ testen tehát … Krisztus Testének substantziáját, állatját, és valóságát kell érteni; nem pedig billyegét, jelét (1774 Molnár János C3194, 7) | valamint a’ vetemények magva a’ palántáknak minden leg kiſsebb réſzetskéiböl veſzi állattyát, úgy veſzi a’ barom állatok magva is azoknak tagjaiból a’ maga mivóltát (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351014, 31) | Az Isten állatjában, azaz természetében egy, személyében három (1804 Bessenyei György¹ C1079, 147).

4a. (rég) ’vmely dolog (anyagának) jellemző minősége, állaga, állapota’ ❖ annak [ti. a kelésnek] állatja szerént való tulajdonságai mindenkor megegyeznek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 491) | Szuszió ötet ismét előbbé állatjában helyeztette (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 63) | A’ Tsontoknak állattya háromféle: keményen öszve veretett; spongiás; és rostás (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 5) | Anyagbul és szellembül áll az ember, és csak addig ember, míg ezen állata föl nem bomlék (1839 Vajda Péter C4662, 111).

4b. (rég) ’alak, forma, külső’ ❖ tagjoknak hasonló állattyok (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 76) | [Az üstökösök] nem ollyan terméſzetek, mint a’ többi bújdosók; De testeknek állatjai ’s útjok tsudálatosok (1790 Pálóczi Horváth Ádám 7143024, 81) | [a fehér liliom] mind ſzagára, mind ſzínére nézve Királyja minden egyéb virágoknak; azért állatját, illatját nem ſzükség hoſſzasan le írnom (1797 Veszelszki Antal 7375002, 275).

Ö: anya~, apa~, asszony~, barom~, címer~, ember~, emlős~, gazda~, haszon~, házi~, igás~, kis~, korall~, kultusz~, növendék~, növény~, ős~, tenyész~, totem~, vad~, vágó~, virág~, vízi~, zsák~.

UB: -betegség, -biztosítás, -fajta¹.

ÖU: ásó~, csillag~, csoda~, gumi~, hátas~, hím~, hízó~, húzó~, kölyök~, luxus~, nőstény~, pézsma~, plánta~, számos~, szárnyas~, verseny~, vezér~.

ÖE: ~áldozat, ~behozatal, ~csoport, ~export, ~farm, ~gazdálkodás, ~idomítás, ~imádás, ~imádó, ~kép, ~kereskedelem, ~kereskedő, ~kiállítás, ~kölyök, ~kultusz, ~óriás, ~pszichológia, ~szállítás, ~szaporítás, ~szelídítés, ~szobor, ~vágás, ~vicc.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

állat- (előtagként)

1. ’(vad)állat(okkal foglalkozó)’ ❖ ‖ állatgondozó fn 1A | aki gyerekkorában nem szokik össze az állatokkal, abból később már nehezen lesz jó állatnevelő, állatgondozó (1956 Veres Péter 2005082, 760) | Az állatgondozó végigballagott az üvegkalitkák előtt, felszedte az eldobált pereceket, villamosjegyeket, bedobta őket egy kosárba (1973 Csukás István 9095021, 56) ‖ állatidomár fn 4A7 | [ő] a híres állatidomár, fenevadseregletében van egy fekete párducz (1888 Jókai Mór C2316, 182) | Igazgatója Sao Paulóban megkereste azt a professzort, aki már sikeresen megoperált egy olyan állatidomárt, akinek a saját tigrise átharapta a nyakcsigolyáját (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ állatszelídítő mn és fn 1C | egy állat szelídítő Indus [= indiai] Nuskir is elfogattatván, Londonba vitetett, hol neki vad állataival egy magas bástyával környezett lakhely mutattatott ki (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190002, 64) | Mayer Kurt, huszonnyolc éves állatszelídítő egy nyolc éves abesszíniai nőstény oroszlánnal birkózni készült, de a bősz fenevad földhöz vágta (1910 Budapesti Hírlap nov. 29. C4698, 12) | az állatszelídítők és erőművészek veszélyes mutatványait (1943 Márai Sándor 9421003, 33) | Így néz a legyűrt nyers erő a diadalmas jámborságra, így az állatszelídítő lány a juházó [= lecsillapodó] oroszlánra (1947 Illyés Gyula 9274181, 516) ‖ állattartó fn és mn 1A | Ehhez járul még az a talán még jelentékenyebb veszteség, melyet az állattartók oly állati betegség folytán szenvednek, melyek nem halálosak ugyan, de az állatok munkaképességét, tejhozamát egy időre leszállítják (1893 PallasLex. CD02) | az állattartó gazdaközönség (1897 PallasLex. CD02) | Állattenyésztő gazda Szegeden már alig van, inkább csak állattartók (1937 Féja Géza 9138005, 245) | A honfoglaló magyarság, mint hagyományos állattartó nép, már ismerte a földművelést (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | nomád állattartók (1995 BibliaiLex. CD1207) ‖ állattenyésztő mn és fn 1C | a’ magyarországi állattenyésztő Társaságnak közülése lesz (1832 Jelenkor C0223, 331) | az oláhok zöme állattenyésztő pásztor volt (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 13) | állattenyésztő nép (1929 Kós Károly¹ 9358005, 28) | a nem magánföldesúri függőségben élő vlach és ruszin állattenyésztők szabadon változtatták lakóhelyeiket (1991 Bartha Antal ford.–Susarin 2037012, 1497) | Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és az állattenyésztők (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2. ’állatok szervezetével, betegségeivel, viselkedésével foglalkozó, azt leíró’ ❖ ‖ állatélettan fn 4A8 | az állatbonctan … az állatélettannak tanulmányozására [vezette] (1856 Toldy Ferenc C4178, 235) | ember- és állatélettan (1989 Tények könyve CD37) ‖ állatlélektan fn 4A8 | Állatlélektan, az állatok lelki életének tudománya (1893 PallasLex. CD02) | [Révész Gézának] nagy számban jelentek meg elméleti és kísérleti munkái az általános lélektan […], a gyermeklélektan, az állatlélektan, az orvosi lélektan és a neveléslélektan területén (1956 Magyar Tudomány C5235, 265) ‖ állatorvostan fn 4A8 | az állatorvostan tanulása ugyanazt a tudományos képzettséget igényli, mint az orvostané (1893 PallasLex. CD02) | Hutÿra professzor az állatorvosi belgyógyászat, járványtan, a törvényszéki állatorvostan és a hússzemle előadótanára volt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

3. ’(beteg) állatok hajlékául szolgáló, állatokat befogadó’ ❖ ‖ állatház fn 2A | az állatházak kitatarozva, kimeszelve (1921 Budapesti Hírlap júl. 14. C4709, 5) | A hagyományos erdélyi stílusban épült állatházak (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [A Szövet-Fejlődéstani Intézetben] főleg ezen [ti. neuroendokrinológiai] vizsgálatok igényeltek megfelelő állatházat (1998 Flerkó Béla CD30) | akkorának kell lenni az állatháznak és a kifutónak, hogy ott az állatnak komfortérzete legyen (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ állatkórház fn 2A | [Bengáliában meglátogattuk] a Jainászok állatkórházait, ahol az indusok beteg kutyákat, macskákat, ökröket, nemkülönben hollókat, szarkákat és pulykákat ápolnak (1878 Jókai Mór CD18) | Nagy támasza és sok ismeret forrása volt az ind orvostudománynak az állatgyógyászat, mely rendkívül fejlett volt náluk, annyira, hogy külön állatkórházaik voltak (1896 PallasLex. CD02) | Feri megint látja, hogy Villám[, a ló] behúzza a hasát, elejti a fejét. És akkor ő meg az ostorral ó, Istenem! Valaki megrázza a vállát. Egy eltorzult, vörös arc ordít rá: – Hát nem vette észre az úton? Miért nem vitte az állatkórházba? (1969 Mándy Iván 9420017, 17) ‖ állatmenhely fn 2B7 | A befogott kutyákat pedig megfelelő számú állatmenhely hiányában a legtöbb esetben a sintértelepeken halálba injekciózzák (1996 Magyar Hírlap CD09) | Bár léteznek állatmenhelyek, többségük csak kutyákat és macskákat fogad (1998 Tények könyve CD37).

4. ’állatok körében előforduló, ill. őket fenyegető’ ❖ ‖ állatbetegség fn 3B8 | [az említett mű szerzője] az emberek gyógyításán kívül állatbetegségekkel is foglalkozott (1892 Ethnographia C0131, 61) | egy-egy állatbetegség pusztítása meghiúsíthatja nemcsak az állattenyésztési terv teljesítését, hanem veszélyeztetheti az egész állományt is (1956 Erdei Ferenc 9126003, 209) ‖ állatvész fn 4B8 | Tízezrével hullottak a sertések. A bibliai ötödik csapáshoz vagy a Vergilius által megénekelt noricumi állatvészhez hasonlóan (1975 Karasszon Dénes CD30) | Mi történt itt? Állatvész pusztított talán? (1995 Magyar Hírlap CD09).