ablak fn 3A2

1. ’〈épületen, ajtón, járművön:〉 a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló (fedhető) nyílás, ill. az ennek elzárására való, rendsz. nyitható-csukható szerkezet(, valamint ezek együtt)’ ❖ Csendes szelek fújtak bé az ablakokon (1772 Bessenyei György¹ CD01) | tanulószobájának ablaka az én ablakommal úgy volt, hogy ő mikor asztalánál ült, vagy pipára töltött, mindenkor láthattam, ha arra figyelmeztem (1823 Fogarasi Sámuel 7109008, 224) | Ajtómon az ablak mint egy szűrő rosta, Sodronykarikákkal becsavarva-csűrve; Hajh! a szabad lég is csak úgy juthat hozzám, Ha előbb e rostán keresztül van szűrve (1852–1853 Sárosi Gyula 8404059, 231) | Nagy szél támadt, az egy nyitva maradt ablakot becsapott, az üvegek mind összetörtek (1865 Jókai Mór CD18) | Szélesre tárta az ablakot, örült, hogy kissé levegőzhet (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 111) | A hátsó ablaknál bámulja csüggedten integető anyját, míg a kanyar el nem takarja (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 561) | Nyár van, a nyitott ablakba könyökölve nézem őket (1994 Szántó Piroska 1166004, 271).

1a. ’ablaküveg’ ❖ kezében lévő pálcájával két üvegkarikát az ablakból kitört (1778 Rettegi György 7282004, 385) | kívülről kirántották a zsalugátert, bezúzták az ablakot (1968 Déry Tibor 9107015, 454) | Az ablakok kiverve, az üres keretek ide-oda lengenek (1983 Esterházy Péter 9129005, 48).

1b. ’ablakpárkány’ ❖ kívül az ablakra felteszik [a gyermeket] (1779 Rettegi György 7282005, 407) | Suhanva fordul egy-egy oldal, mig könyöklök az ablakon (1952 Simon István 9601025, 15) | az asztalra vagy gyakrabban az ablakra tettek számára [ti. a visszajáró halottnak] ételt (1979 NéprajziLex. CD47).

2. ’kisebb nyílás, rés, lyuk vmin’ ❖ A’ falán, ’s fedelin [ti. a méhkaptárnak] ablakok hagyatnak (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225014, 70) | Egy szabó jókora „ablakot” vágott a ruhákon (1958 Népszabadság szept. 5. C1499, 8).

2a. (Könyv) ’a kicenzúrázott szövegrész üresen maradt helye a nyomtatványban’ ❖ ÉrtSz.

2b. (Orvos) ’szabadon hagyott nyílás a kötésen’ ❖ ÉrtSz.

3. ’hivatalnok, pénztáros stb. munkahelyén az a (kisebb) nyílás falban, üveglapon stb., amelyen át az ügyféllel beszélni, kommunikálni lehet’ ❖ a nagy városok posta-hivatalaiban nemcsak minden betüre van külön tisztviselő és külön ablak (1897 PallasLex. CD02) | a mozipénztár ablakainál (1990 Létay Vera 2011015, 55) | egyetlen „ablaknál” lehet […] a cégbejegyzést, valamint az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását kérni (1998 Figyelő CD2601) | az ügyfél egy ablaknál sorban áll (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (Inf) ’a számítógép képernyőjén megjelenő, téglalap alakú (bekeretezett) terület, amelyben dokumentum vagy üzenet lehet’ ❖ A „Mac” [ti. Macintosh] tette lehetővé a nyolcvanas években az egér, az ablak és a menü használatát a személyi számítógépeken (1997 Magyar Hírlap CD09) | Miután elfogadtuk a licencszerződést, írjuk be a számítógépünk nevét, az ablak alján pedig az adminisztrátor jelszavát (2000 Byte Magazin CD38).

5. ’〈az 1970-es, 80-as években:〉 útlevélben újabb utazást engedélyező pecsét’ ❖ Egyszerre öt kiutazási engedélyt, ún. „ablakot” ütnek útlevelünkbe (1980 Szombathy Viktor 1149002, 29) | befizetik az összeget. Vissza az útlevélosztályra, elkészül az ablak (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ajtó-, börtön~, francia~, hajó~, iker~, kabin~, ökörszem~, pince~, rózsa~, tálaló~, tető~, toló~, üveg~, vak~, világító~.

ÖU: autó~, díszlet~, kémlelő~, műterem~, pénztár~, rács~, szellőző~, templom~, tükör~.

ÖE: ~biztosítás, ~csappantyú, ~felület, ~festmény, ~ív, ~kapocs, ~kereszt, ~kitámasztó, ~pucolás, ~rácsozat, ~rés, ~retesz, ~sor, ~vas, ~vasalás, ~zug, ~zsindely.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ablak főnév 3A2
1.
〈épületen, ajtón, járművön:〉 a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló (fedhető) nyílás, ill. az ennek elzárására való, rendsz. nyitható-csukható szerkezet(, valamint ezek együtt)
Csendes szelek fújtak bé az ablakokon
(1772 Bessenyei György¹)
tanulószobájának ablaka az én ablakommal úgy volt, hogy ő mikor asztalánál ült, vagy pipára töltött, mindenkor láthattam, ha arra figyelmeztem
(1823 Fogarasi Sámuel)
Ajtómon az ablak mint egy szűrő rosta, Sodronykarikákkal becsavarva-csűrve; Hajh! a szabad lég is csak úgy juthat hozzám, Ha előbb e rostán keresztül van szűrve
(1852–1853 Sárosi Gyula)
Nagy szél támadt, az egy nyitva maradt ablakot becsapott, az üvegek mind összetörtek
(1865 Jókai Mór)
Szélesre tárta az ablakot, örült, hogy kissé levegőzhet
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
A hátsó ablaknál bámulja csüggedten integető anyját, míg a kanyar el nem takarja
(1974 Galgóczi Erzsébet)
Nyár van, a nyitott ablakba könyökölve nézem őket
(1994 Szántó Piroska)
1a.
kezében lévő pálcájával két üvegkarikát az ablakból kitört
(1778 Rettegi György)
kívülről kirántották a zsalugátert, bezúzták az ablakot
(1968 Déry Tibor)
Az ablakok kiverve, az üres keretek ide-oda lengenek
(1983 Esterházy Péter)
1b.
kívül az ablakra felteszik [a gyermeket]
(1779 Rettegi György)
Suhanva fordul egy-egy oldal, mig könyöklök az ablakon
(1952 Simon István)
az asztalra vagy gyakrabban az ablakra tettek számára [ti. a visszajáró halottnak] ételt
(1979 NéprajziLex.)
2.
kisebb nyílás, rés, lyuk vmin
A’ falán, ’s fedelin [ti. a méhkaptárnak] ablakok hagyatnak
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Egy szabó jókora „ablakot” vágott a ruhákon
(1958 Népszabadság szept. 5.)
2a. (Könyv)
a kicenzúrázott szövegrész üresen maradt helye a nyomtatványban
ÉrtSz.
2b. (Orvos)
szabadon hagyott nyílás a kötésen
ÉrtSz.
3.
hivatalnok, pénztáros stb. munkahelyén az a (kisebb) nyílás falban, üveglapon stb., amelyen át az ügyféllel beszélni, kommunikálni lehet
a nagy városok posta-hivatalaiban nemcsak minden betüre van külön tisztviselő és külön ablak
(1897 PallasLex.)
a mozipénztár ablakainál
(1990 Létay Vera)
egyetlen „ablaknál” lehet […] a cégbejegyzést, valamint az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását kérni
(1998 Figyelő)
az ügyfél egy ablaknál sorban áll
(1998 Magyar Hírlap)
4. (Inf)
a számítógép képernyőjén megjelenő, téglalap alakú (bekeretezett) terület, amelyben dokumentum vagy üzenet lehet
A „Mac” [ti. Macintosh] tette lehetővé a nyolcvanas években az egér, az ablak és a menü használatát a személyi számítógépeken
(1997 Magyar Hírlap)
Miután elfogadtuk a licencszerződést, írjuk be a számítógépünk nevét, az ablak alján pedig az adminisztrátor jelszavát
(2000 Byte Magazin)
5.
〈az 1970-es, 80-as években:〉 útlevélben újabb utazást engedélyező pecsét
Egyszerre öt kiutazási engedélyt, ún. „ablakot” ütnek útlevelünkbe
(1980 Szombathy Viktor)
befizetik az összeget. Vissza az útlevélosztályra, elkészül az ablak
(1995 Magyar Hírlap)
ÖU: autóablak, díszletablak, kémlelőablak, műteremablak, pénztárablak, rácsablak, szellőzőablak, templomablak, tükörablak
ÖE: ablakbiztosítás, ablakcsappantyú, ablakfelület, ablakfestmény, ablakív, ablakkapocs, ablakkereszt, ablakkitámasztó, ablakpucolás, ablakrácsozat, ablakrés, ablakretesz, ablaksor, ablakvas, ablakvasalás, ablakzug, ablakzsindely
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ablak- (előtagként)

1. ’ablakszerkezet 〈része, eleme〉’ ❖ ablakfélfa fn 6A | Mint az ablak félfa, kívül sincs, belül sincs (1841 Szigligeti Ede C3985, 101) | Ágya lepedőiből s törülköző keszkenőiből tőle telhetően hosszú kötelet fonván, az ablakfélfán megcsomózta (1921 Tóth Árpád ford. C4248, 245)  ablakkeret fn 3B2 | Egyetlen ablakkeret vagy ajtó sem volt látható [a zárdán] (1866 Virághalmi Ferenc C4515, 12) | Először fölhozom az üvegezett ablakkereteket! – mondta Isak (1937 Hajdu Henrik ford.–Hamsun 9212001, 15) | most a nagy rajzasztalom fölé hajolva kopácsolja ki a leszedett ablakkeretekből a belészáradt gittet (1984 Szántó Piroska 2025064, 78)  ablakkönyöklő fn 1C | [Katinka] az ablak könyöklőn kihajolt (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 49) | Épülő házunkon már csak az utolsó simítások vannak hátra, többek között hiányzik még az ablakkönyöklő (1999 Lakáskultúra CD39)  ablakpárkány fn 4A | a’ repedezett ablakpárkányokról kővirágnövények indái csüngtek alá (1848 Sepsy Károly 8406003, 13) | Sanyi manó lesöpörte a háztetőt és az ablakpárkányokat, és éppen kerti ösvényéről lapátolta a havat, mikor halk neszt hallott (1914 Mikes Lajos 9443001, 46) | a királynő egy fotelba ült, a király a rendkívül széles ablakpárkányra, felhúzott térdekkel (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 79)  ablakráma fn 6A | [az] ablakrámákat vitesse el (1806 Irodalomtörténeti Közlemények C0220, 361) | ugynevezett szunyog háló ablak lehet rajta, az az szitának való szöveményel behuzott ráma, mellyet a’ megnyitott ablakrámába kell bedugni, hogy levegő botsájtathasson be, és a’ légy visszatartóztathasson (1830 Némethy József ford. 8333006, 122) | Megkocogtatta az ablakrámát, és beszólt (1957 Wessely László ford.–Babel 9789003, 74)  ablaktok fn 3A1 | Fensterholz. Ablaktok (1831 Gazdasági szótár C1116, 16) | még csak a fejét sem kellett megmozdítania, hogy az anyjától rá maradt elmocskolódott virágmintás függöny és a korhadó ablaktok közötti résen kilásson a telepre (1985 Krasznahorkai László 1084001, 62).

2. ’ablak(nyílás)on levő, ablakra való’ ❖ ablakhőmérő fn 1C | Bármilyen szobahőmérő, vagy ablakhőmérő megfelel, hogy egy alkalommal megmérjük a […] kutviz hőmérsékletét (1950 Élet és Tudomány C4901, 1468) | Most szerezzen be ablakhőmérőt, szobahőmérőt, fürdőhőmérőt és lázmérőt az Ofotért boltokban (1958 Népszabadság dec. 2. C1499, 11)  ablakrács fn 3A | Tóbiás éppen az ablak-rácson akart kibujni (1851 Székely József C3910, 58) | ugy szökött meg, hogy lefürészelte cellája ablakrácsait (1903 Budapesti Hírlap dec. 25. C4691, 8)  ablakredőny fn 4C | tapsol, mellyre az ablakredöny felnyilik (1842 Egressy Béni ford.–Dumas père C5769, 715) | a még leeresztett ablakredőnyök résein át már behatolt a hideg hajnali világosság (1960 Lányi Viktor ford.–Frank¹ 9381003, 169)  ablakrostély fn 4A (kissé rég) | a’ vas-ajtókat le-feszítik, azoknak zárjaikat le-szedik; még a’ vas ablak-rostélyoknak sem kedveznek (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 1344) | Ily gyönge teremtéstől nincs mit tartani annak, ki ablakrostély mögűl kandikálhat a világba! (1881 Vajkay Károly C4676, 97) | A szerelmet korán megismerte; levelet írt, ablakrostélyt feszített föl, csókolózott és virgácsot kapott (1930 Hevesi András CD10).

3. ’ablakot, ablaküveget〈tisztító (személy)〉, ill. ablak(üveg) 〈tisztítására való (eszköz)〉’ ❖ ablakmosó mn és fn 1A | fejére tiszta véletlenből fröcsköltek vizet az ajtó és ablakmosó rongyból (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 181) | kéretlen ablakmosók támadnak a gyanútlan autósokra (1995 Magyar Hírlap CD09) | személyesen kell megnyugtatnia a kuncsaftot, hogy az ablakmosót régóta ismeri, nem lop, nem hazudik, nem csal, ellenben hibátlanul dolgozik (1997 Magyar Hírlap CD09)  ablakpucoló mn és fn 1A | [a rabok] képesek voltak istentől rendelt föllebbvalójuknak tekinteni még az ablakpucoló szolgalegényt is (1956 Füst Milán C0091, 1102) | Ez után dől el, kiből lesz ablakpucoló, és kiből számítógépes szakember (1996 Magyar Hírlap CD09)  ablaktisztító fn és mn 1A | Az emeleten […] ablaktisztítók dolgoztak (1902 Budapesti Hírlap ápr. 23. C4690, 5) | [A leány] összekapkodta a törlőrongyokat meg az ablaktisztító port (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 121) | Ablaktisztító Lakástakarító és Ciánozó Ksz (1961 Népszava ápr. 7. C4825, 7) | a Fővárosi Takarító Vállalathoz szegődik ablaktisztítónak (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a mosogatószer] ablaktisztítóként és általános lemosóként is kiváló (1997 Magyar Hírlap CD09).

ablak- (előtagként)
1.
ablakszerkezet 〈része, eleme〉
ablakfélfa főnév 6A
Mint az ablak félfa, kívül sincs, belül sincs
(1841 Szigligeti Ede)
Ágya lepedőiből s törülköző keszkenőiből tőle telhetően hosszú kötelet fonván, az ablakfélfán megcsomózta
(1921 Tóth Árpád ford.)
ablakkeret főnév 3B2
Egyetlen ablakkeret vagy ajtó sem volt látható [a zárdán]
(1866 Virághalmi Ferenc)
Először fölhozom az üvegezett ablakkereteket! – mondta Isak
(1937 Hajdu Henrik ford.Hamsun)
most a nagy rajzasztalom fölé hajolva kopácsolja ki a leszedett ablakkeretekből a belészáradt gittet
(1984 Szántó Piroska)
ablakkönyöklő főnév 1C
[Katinka] az ablak könyöklőn kihajolt
(1890 Gyarmathy Zsigáné)
Épülő házunkon már csak az utolsó simítások vannak hátra, többek között hiányzik még az ablakkönyöklő
(1999 Lakáskultúra)
ablakpárkány főnév 4A
a’ repedezett ablakpárkányokról kővirágnövények indái csüngtek alá
(1848 Sepsy Károly)
Sanyi manó lesöpörte a háztetőt és az ablakpárkányokat, és éppen kerti ösvényéről lapátolta a havat, mikor halk neszt hallott
(1914 Mikes Lajos)
a királynő egy fotelba ült, a király a rendkívül széles ablakpárkányra, felhúzott térdekkel
(1935 Szentkuthy Miklós)
ablakráma főnév 6A
[az] ablakrámákat vitesse el
(1806 Irodalomtörténeti Közlemények)
ugynevezett szunyog háló ablak lehet rajta, az az szitának való szöveményel behuzott ráma, mellyet a’ megnyitott ablakrámába kell bedugni, hogy levegő botsájtathasson be, és a’ légy visszatartóztathasson
(1830 Némethy József ford.)
Megkocogtatta az ablakrámát, és beszólt
(1957 Wessely László ford.Babel)
ablaktok főnév 3A1
Fensterholz. Ablaktok
(1831 Gazdasági szótár)
még csak a fejét sem kellett megmozdítania, hogy az anyjától rá maradt elmocskolódott virágmintás függöny és a korhadó ablaktok közötti résen kilásson a telepre
(1985 Krasznahorkai László)
2.
ablak(nyílás)on levő, ablakra való
ablakhőmérő főnév 1C
Bármilyen szobahőmérő, vagy ablakhőmérő megfelel, hogy egy alkalommal megmérjük a […] kutviz hőmérsékletét
(1950 Élet és Tudomány)
Most szerezzen be ablakhőmérőt, szobahőmérőt, fürdőhőmérőt és lázmérőt az Ofotért boltokban
(1958 Népszabadság dec. 2.)
ablakrács főnév 3A
Tóbiás éppen az ablak-rácson akart kibujni
(1851 Székely József)
ugy szökött meg, hogy lefürészelte cellája ablakrácsait
(1903 Budapesti Hírlap dec. 25.)
ablakredőny főnév 4C
tapsol, mellyre az ablakredöny felnyilik
(1842 Egressy Béni ford.Dumas père)
a még leeresztett ablakredőnyök résein át már behatolt a hideg hajnali világosság
(1960 Lányi Viktor ford.Frank¹)
ablakrostély főnév 4A (kissé rég)
a’ vas-ajtókat le-feszítik, azoknak zárjaikat le-szedik; még a’ vas ablak-rostélyoknak sem kedveznek
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
Ily gyönge teremtéstől nincs mit tartani annak, ki ablakrostély mögűl kandikálhat a világba!
(1881 Vajkay Károly)
A szerelmet korán megismerte; levelet írt, ablakrostélyt feszített föl, csókolózott és virgácsot kapott
(1930 Hevesi András)
3.
ablakot, ablaküveget〈tisztító (személy), ill. ablak(üveg) 〈tisztítására való (eszköz)
ablakmosó melléknév és főnév 1A
fejére tiszta véletlenből fröcsköltek vizet az ajtó és ablakmosó rongyból
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
kéretlen ablakmosók támadnak a gyanútlan autósokra
(1995 Magyar Hírlap)
személyesen kell megnyugtatnia a kuncsaftot, hogy az ablakmosót régóta ismeri, nem lop, nem hazudik, nem csal, ellenben hibátlanul dolgozik
(1997 Magyar Hírlap)
ablakpucoló melléknév és főnév 1A
[a rabok] képesek voltak istentől rendelt föllebbvalójuknak tekinteni még az ablakpucoló szolgalegényt is
(1956 Füst Milán)
Ez után dől el, kiből lesz ablakpucoló, és kiből számítógépes szakember
(1996 Magyar Hírlap)
ablaktisztító főnév és melléknév 1A
Az emeleten […] ablaktisztítók dolgoztak
(1902 Budapesti Hírlap ápr. 23.)
[A leány] összekapkodta a törlőrongyokat meg az ablaktisztító port
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
Ablaktisztító Lakástakarító és Ciánozó Kszkisipari szövetkezet
(1961 Népszava ápr. 7.)
a Fővárosi Takarító Vállalathoz szegődik ablaktisztítónak
(1996 Magyar Hírlap)
[a mosogatószer] ablaktisztítóként és általános lemosóként is kiváló
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások