ajak fn 7A12ajk (/irod)

1. ’az emberi száj külső, rendsz. húsos, piros(sas) része, ill. ennek ívelt alsó v. felső szakasza’ ❖ az alattomban való és majd nem tapasztalható mosolgás mozgatá ajakinak rósáit (1774 Kónyi János ford.–Kotzebue C2740, 18) | alsó ajkam igen pittyedt volt (1881 Madarász József 8282002, 18) | Fitymálólag biggyeszted ajkadat? (1897 Mikszáth Kálmán C3111, 98) | Nevetett s az arany foga kicsillant piros, széles, szépmetszésű ajkai közül (1911 Móricz Zsigmond C3220, 128) | Felső ajkán hosszú szálú, őszülő bajusz ütközött ki (1946 Ottlik Géza 9496004, 281) | Zsuzsa az ajkába harapott, hogy hangosan fel ne nevessen (1958 Magyar Nemzet jan. 5. C0354, 8) | lefittyedő alsó ajkán (1989 Bólya Péter 1023008, 128).

1a. csügg vkinek az ajkán (irod) ’kül. az ajkát hosszan csókolja, csókolgatja’ ❖ Nincs nagyobb ereje szerelem tüzének, Mintha végét érvén sok szenvedésének, Érdemlett jutalmát veszi hivségének, Boldog ajakain csüggvén kedvesének (1780 Ányos Pál CD01) | Röpűlt felém anyám… S én csüggtem ajkán… szótlanúl (1844 Petőfi Sándor C3506, 77) | Mily hamar itt van utolszor a csók! Még váró és félő remegésem Erővel csügg iú ajakadon! (1917 Kaffka Margit ford. CD01) csüng vkinek az ajkán (irod) ’ua.’ ❖ Hiszen örök szerelmet esküdött egykor, s hányszor csüngött ajkaimon (1846 Obernyik Károly 8339003, 37) | úgy szeretnék kebledhez simulni És csüngni édes ajkadon! (1885 k. Reviczky Gyula CD01).

2. ’az ember szája, kül. mint a beszéd, a hangképzés szerve’ ❖ Beſzélni kezd a’ ſzív, a’ nyílt ajakakon (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 10) | A te hazug ajakad hívséget esküdött nekem (1795 Csokonai Vitéz Mihály ford. C1329, 388) | Ajakra ajk tapad (1843 Kunoss Endre 8260014, 63) | valahányszor ajkaidra veszed nevét (1853 Jókai Mór C2240, 117) | bámulatukban elhalt ajkukon a szó (1899 Cserzy Mihály C1302, 33) | ültek hallgató ajkkal a sörük mellett (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 215) | falánk ajkunk enni, inni kér (1983 e. Tollas Tibor 9818048, 194).

2a. csügg vkinek az ajkán (vál) ’nagy érdeklődéssel, áhítattal figyel, hallgat vkit’ ❖ mint hallgat mindenki, miként csügg ajkainkon az ismeretvágytól csillogó szem és elnémul a semmitmondó üres trécselés (1841 Kossuth Lajos CD32) | mióta világ a világ, gyermekésszel és nemcsak gyermeki ésszel csüggtünk […] mesemondók ajkán (1984 Bodor Pál 1019052, 47) | a gyerekek az apa ajkán csüggve lesik szavait (1996 Magyar Hírlap CD09) csüng vkinek az ajkán (vál) ’ua.’ ❖ az unokák […] áhitattal csüngnek a nagy anyák ajkain, kik nekik 48–49-ről regélnek (1890 k. Kossuth Lajos CD32) | Így csünghetett a názáreti Jézus ajkán Mária, a szorgos Márta testvére (1907 Ambrus Zoltán C0596, 140) | – Mit tegyek? – rebegett Vili, tekintetével belecsimpaszkodott Bélusba, egész lelkével ajkán csüngve (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 365).

3. (rég) ’vmely közösség által beszélt nyelv’ ❖ én a’ Görög ajkra mértt Verset bé vezetém Róma vidékire (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Horatius C0823, 286) | Ajkra sokan tótok, de szivök haza üdve után gyúl (1879 Szabó Dávid C3764, 136).

4. (Növ) ’az ajakosok virágjának jellegzetes része, amelyet az összenőtt sziromlevelek alkotta pártacső szabad végén egy keresztirányú hasíték alakít ki’ ❖ A’ virága keſztyü forma vereſellö. Némellynek alsó ajaka öt réſzre oſztva vagyon (1775 Csapó József 7062001, 60) | [a skarlát zsálya] pártája kékes, alsó ajka sárga, virágzatát feltünővé teszik a pirosló vagy ibolyás murvák (1932 Rapaics Rajmund CD35).

5. (nyj) ’üreges tárgy (kissé kihajló) pereme, szája, ill. ennek csatornaszerűen kialakított nyílása’ ❖ A tegez ajkárul lógott oda tüzve horoggal A feszes ív (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 95) | Mézzel kenők a csésze ajkait (1858 Arany János C0084, 403) | Végül korsóm ajkához fordulék megtudni: mi a Kezdet és a Vég (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 47).

6. (Zene) ’〈kül. fuvolán és orgonán:〉 a hangszer csövén, ill. ajaksípjain levő nyílás, az ún. száj (ferde bevágású) pereme mint a hangképzés eszköze’ ❖ Két keskeny oldalán van a két ajak (1930 ZeneiLex. CD49) | Ajakságok […] olyan hangadó szerkezetek, melyeknek csőrén a keskeny nyílás (száj, felvágás) egyik pereme („ajka”) éles, ez megtöri a levegőt […]. Ilyenek a fuvola, ennek rokonai és az orgona ajak-játékai (1936 ÚjIdőkLex. C5430, 150).

Ö: nyúl~, szemérem~.

Fr: nép.

ÖE: ~forma, ~kenőcs, ~mozdulat, ~mozgás, ~nyílás, ~rák, ~zsír.

Sz: ajakcsa.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ajak főnév 7A12
ajk 2A (/irod)
1.
az emberi száj külső, rendsz. húsos, piros(sas) része, ill. ennek ívelt alsó v. felső szakasza
az alattomban való és majd nem tapasztalható mosolgás mozgatá ajakinak rósáit
(1774 Kónyi János ford.Kotzebue)
alsó ajkam igen pittyedt volt
(1881 Madarász József)
Fitymálólag biggyeszted ajkadat?
(1897 Mikszáth Kálmán)
Nevetett s az arany foga kicsillant piros, széles, szépmetszésű ajkai közül
(1911 Móricz Zsigmond)
Felső ajkán hosszú szálú, őszülő bajusz ütközött ki
(1946 Ottlik Géza)
Zsuzsa az ajkába harapott, hogy hangosan fel ne nevessen
(1958 Magyar Nemzet jan. 5.)
lefittyedő alsó ajkán
(1989 Bólya Péter)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
csügg vkinek az ajkán (irod)
kül. az ajkát hosszan csókolja, csókolgatja
Nincs nagyobb ereje szerelem tüzének, Mintha végét érvén sok szenvedésének, Érdemlett jutalmát veszi hivségének, Boldog ajakain csüggvén kedvesének
(1780 Ányos Pál)
Röpűlt felém anyám… S én csüggtem ajkán… szótlanúl
(1844 Petőfi Sándor)
Mily hamar itt van utolszor a csók! Még váró és félő remegésem Erővel csügg iú ajakadon!
(1917 Kaffka Margit ford.)
csüng vkinek az ajkán (irod)
ua.
Hiszen örök szerelmet esküdött egykor, s hányszor csüngött ajkaimon
(1846 Obernyik Károly)
úgy szeretnék kebledhez simulni És csüngni édes ajkadon!
(1885 k. Reviczky Gyula)
2.
az ember szája, kül. mint a beszéd, a hangképzés szerve
Beſzélni kezd a’ ſzív, a’ nyílt ajakakon
(1772 Bessenyei György¹)
A te hazug ajakad hívséget esküdött nekem
(1795 Csokonai Vitéz Mihály ford.)
Ajakra ajk tapad
(1843 Kunoss Endre)
valahányszor ajkaidra veszed nevét
(1853 Jókai Mór)
bámulatukban elhalt ajkukon a szó
(1899 Cserzy Mihály)
ültek hallgató ajkkal a sörük mellett
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
falánk ajkunk enni, inni kér
(1983 e. Tollas Tibor)
2a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
csügg vkinek az ajkán (vál)
nagy érdeklődéssel, áhítattal figyel, hallgat vkit
mint hallgat mindenki, miként csügg ajkainkon az ismeretvágytól csillogó szem és elnémul a semmitmondó üres trécselés
(1841 Kossuth Lajos)
mióta világ a világ, gyermekésszel és nemcsak gyermeki ésszel csüggtünk […] mesemondók ajkán
(1984 Bodor Pál)
a gyerekek az apa ajkán csüggve lesik szavait
(1996 Magyar Hírlap)
csüng vkinek az ajkán (vál)
ua.
az unokák […] áhitattal csüngnek a nagy anyák ajkain, kik nekik 48–49-ről regélnek
(1890 k. Kossuth Lajos)
Így csünghetett a názáreti Jézus ajkán Mária, a szorgos Márta testvére
(1907 Ambrus Zoltán)
– Mit tegyek? – rebegett Vili, tekintetével belecsimpaszkodott Bélusba, egész lelkével ajkán csüngve
(1925 Kosztolányi Dezső)
3. (rég)
vmely közösség által beszélt nyelv
én a’ Görög ajkra mértt Verset bé vezetém Róma vidékire
(1777 Baróti Szabó Dávid ford.Horatius)
Ajkra sokan tótok, de szivök haza üdve után gyúl
(1879 Szabó Dávid)
4. (Növ)
az ajakosok virágjának jellegzetes része, amelyet az összenőtt sziromlevelek alkotta pártacső szabad végén egy keresztirányú hasíték alakít ki
A’ virága keſztyü forma vereſellö. Némellynek alsó ajaka öt réſzre oſztva vagyon
(1775 Csapó József)
[a skarlát zsálya] pártája kékes, alsó ajka sárga, virágzatát feltünővé teszik a pirosló vagy ibolyás murvák
(1932 Rapaics Rajmund)
5. (nyj)
üreges tárgy (kissé kihajló) pereme, szája, ill. ennek csatornaszerűen kialakított nyílása
A tegez ajkárul lógott oda tüzve horoggal A feszes ív
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Mézzel kenők a csésze ajkait
(1858 Arany János)
Végül korsóm ajkához fordulék megtudni: mi a Kezdet és a Vég
(1922 Szabó Lőrinc ford.Omar Khajjám)
6. (Zene)
〈kül. fuvolán és orgonán:〉 a hangszer csövén, ill. ajaksípjain levő nyílás, az ún. száj (ferde bevágású) pereme mint a hangképzés eszköze
Két keskeny oldalán van a két ajak
(1930 ZeneiLex.)
Ajakságok […] olyan hangadó szerkezetek, melyeknek csőrén a keskeny nyílás (száj, felvágás) egyik pereme („ajka”) éles, ez megtöri a levegőt […]. Ilyenek a fuvola, ennek rokonai és az orgona ajak-játékai
(1936 ÚjIdőkLex.)
Fr: nép
ÖE: ajakforma, ajakkenőcs, ajakmozdulat, ajakmozgás, ajaknyílás, ajakrák, ajakzsír
Sz: ajakcsa
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ajak- (előtagként)

’az emberi száj külső részére való’ ❖ ajakfesték fn 3B2 (vál) | Elly […] a Walburga szobájában a Walburga ajakfestékével és rizsporával szépítette ki magát (1926 Reichard Piroska CD10) | szájukat […] azért is tátva tartják, hogy az ajakfesték össze ne olvadjon (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 268)  ajakír fn 4D6 (rég) | Ajakkenetek, ajakírok (1835 Vajda Péter C4659, 70) | Ajakzsir v. Ajakír […] flastromösszeállásu, négyszegletü táblácskák, melyek […] arra szolgálnak, hogy az ajkat bekenve nedvesség, kiszáradás stb. ellen védjük (1893 PallasLex. CD02)  ajakpirosító fn 1A | Vékony sovány ajkai is részesültek egy kis ajkpirosítóban (1882 Tolnai Lajos C4199, 131)  ajakrúzs fn 4A8 (vál) | egy kunkori félig szívott cigaretta volt. Szopókáján gyűrű: ajakrúzs szemérmetlen, ciklámenpiros nyoma (1956 Urbán Ernő C4486, 253) | I. Erzsébet, úgy vélem, finom ragyogó karmin ajakrúzst használt, amivel a természetes ajakszíntől alapvetően eltért (1982 D. Hoffmann Márta ford.–Carter 1080003, 171).

ajak- (előtagként)
az emberi száj külső részére való
ajakfesték főnév 3B2 (vál)
Elly […] a Walburga szobájában a Walburga ajakfestékével és rizsporával szépítette ki magát
(1926 Reichard Piroska)
szájukat […] azért is tátva tartják, hogy az ajakfesték össze ne olvadjon
(1960 Szentkuthy Miklós)
ajakír főnév 4D6 (rég)
Ajakkenetek, ajakírok
(1835 Vajda Péter)
Ajakzsir v. Ajakír […] flastromösszeállásu, négyszegletü táblácskák, melyek […] arra szolgálnak, hogy az ajkat bekenve nedvesség, kiszáradás stb.s a többi ellen védjük
(1893 PallasLex.)
ajakpirosító főnév 1A
Vékony sovány ajkai is részesültek egy kis ajkpirosítóban
(1882 Tolnai Lajos)
ajakrúzs főnév 4A8 (vál)
egy kunkori félig szívott cigaretta volt. Szopókáján gyűrű: ajakrúzs szemérmetlen, ciklámenpiros nyoma
(1956 Urbán Ernő)
I. Erzsébet, úgy vélem, finom ragyogó karmin ajakrúzst használt, amivel a természetes ajakszíntől alapvetően eltért
(1982 D. Hoffmann Márta ford.Carter)

Beállítások