akad tn ige 1a1
1. (átv is) ’vmilyen akadályba ütközve, vmibe (bele)szorulva nem tud továbbjutni, mozogni’ ❖ Kétſzer akart a’ beſzédbe kezdeni; de, nem tudom, mi akadván torkán; kétſzer abban-hagyta igyekezetét (1786 Dugonics András 7087013, 219) | Mikor katzajjában haſa majd meg-fakadt Véletlen’ egy Póknak hálójába akadt (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267003, 74) | Ágyuk bődűlnek meg a szomszéd hegy fokán, S egykét golyó akad Murányvár falába (1847 Tompa Mihály 8484061, 19) | Csont nem akadt a torkukba? (1956 Lengyel József 9395006, 107).
1a. (kissé rég) ’〈személy v. jármű puha talajba mélyedve〉 benne ragad, mozgásképtelenné válik, elakad’ ❖ Az út sáros, göréngyes, s gőzkocsi híjával szekeren vagy éppen gyalog kényteleníttetnek járni, […] hol szüntelen akadnak (1834–1835 Ormós Zsigmond 8341009, 207) | töretlen utakon is könnyebben haladunk, mint olyanokon, hol kerekünk minden nyomon mély vágásokba akad (1865 Eötvös József C1588, VIII) | Egy mocsárba akadt a gépével (1916 Molnár Ferenc² 9453024, 114).
2. ’vmibe ütközve, vmivel érintkezve, függve marad rajta’ ❖ mikor ekként erlködnék, ki-találá rugni a’ lába alatt lév ſzéket és a’ ſzalonnán akadva marada (1789 Andrád Sámuel ford. 7008010, 249) | Grete felé dobtam egy másik korongot, a szalag a kalapjába akadt és hosszan, kígyósan lengett utána (1913 Nagy Lajos 9472011, 14) | Aztán ne kapkodjon, ha valami tehetősebb hal akad horogra. Fárassza! (1956 Fekete István 9142002, 114).
2a. (/irod) ’vmi akaszkodva belemélyed, belehatol vmibe’ ❖ Ma kellett ezen Sasnak meg-lakolnia haramjaságáért. Leg-elsk vóltak az Afrikaiak […], de olly ſzerte-ſzéjjel lttek, hogy akár mi másba inkább, mint ama’ tárgyba akadhatnának nyilaik (1793 Dugonics András 7087001, 229) | tiz nyil röpült egyszerre rája, az egyik szeme felett találta, a másik bordái közé akadt (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 18) | Ágaddal megfogtál, bőrömbe akadtál, tüskefa (1969 Horgas Béla 9256013, 30).
3. vkire, vmire akad ’(rá)talál, (rá)bukkan, (rá)lel vkire, vmire’ ❖ a’ méhetskék ſzerl-ſzerte röpdösvén ſzámtalan füvekre, és virágokra akadnak, de nem mindenikre, hanem azokra ſzállanak, a’ mellyekbl mézet gyjthetnek (1773 Rájnis József 7201007, 83) | Egy milliom ember közt akadsz egyre talán, ki a Minerva baglyával kivánjon ülni a setétben (1804 Bessenyei György¹ C1079, 41) | Benyúlt a nadrágzsebébe, ahol 33 krajcárra akadt (1885 Mikszáth Kálmán 8312249, 74) | majd csak nyomára akadunk annak a szép hölgynek (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 17) | A Milano bár bejárata előtt akadtam Billre (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 208).
4. ’(elő)adódik, kínálkozik, kerül, van’ ❖ nem akad oly kápa vékony eszű félre, hogy véle szembékötösdit jáczodhassék (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 117) | Akad még bor számodra valahol (1844 Petőfi Sándor 8366126, 172) | neki nem akad a szeme elé semmi (1911 Móricz Zsigmond CD10) | [Ezek a családi filmek] akkor készültek, amikor a kamera tulajdonosának nem akadt más dolga, a korabeli szabadidőben (1990 Bereményi Géza 2011002, 10) | Gondoljunk a lottószelvényekre, amit hetenként milliószámra töltenek ki a fogadók az öttalálat reményében. És sok millió, esetleg százmillió szelvény között akad egy-egy öttalálatos (2000 Természet Világa CD50).
5. (rég) ’beleköt, beleakaszkodik vkibe’ ❖ úgy történt, hogy a’ lator Vintzébe akadott (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 54) | hogy akadhatott az én […] Barátom, azokba az isméretlen Attyafiaiba? (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 224).
5a. (rég) ’(bele)avatkozik, (bele)ártja magát vmibe’ ❖ Már megint az asszonyok dolgába akad Pusztay Péter uram? (1857 Vas Gereben C4378, 317) | [A plébános] megírta a vármegyének, hogy végezze a maga dolgát és ne akadjon olyanba a mit nem bíztak rá (1887 Baksay Sándor C0731, 41).
Ö: be~, bele~, el~, fel~, fenn~, ki~, meg~, össze~, rá~.
Fr: horog, torok.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. akaszt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. akad²