aktivizmus fn 4A

1. (Műv v. Irodt) ’a 20. század első harmadában Németországban keletkezett, az öncélú művészetet elutasító, a tett fontosságát valló avantgárd képzőművészeti, ill. irodalmi irányzat, törekvés’ ❖ Ha tehát a forradalom szó egyáltalában alkalmazható a müvészet területére, ugy az aktivizmus mindenképen forradalom volt, nem ugyan politikai, hanem müvészeti (1924 Gáspár Endre 9175001, 32) | Az irodalomtörténet álláspontja szerint az aktivizmus nem önálló stílusirányzat az avantgardizmuson belül, hanem elsősorban világnézet (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 302) | van itt [ti. a kiállításon] Ferenczy Károly és Mednyánszky a századfordulóról, Galimberti Sándor és Uitz Béla az aktivizmusból, Vaszary, Márffy és Egry a két háború közötti posztimpresszionizmusból (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Fil v. Pol) ’a gyakorlatot az elmélet elé helyező felfogás, ill. az ezt valló politikai mozgalom’ ❖ Aktivizmus, újabb időben keletkezett kifejezés ellentétben azzal, hogy valamely ügyet pusztán elméleti tervezéssel vagy propagandával akarnak elérni (1926 RévaiNagyLex. C5715, 785) | A magyar aktivizmus megformálói és irányítói a magyarországi emigráció szociáldemokrata és polgári radikális csoportjából kerültek ki (1967 Turczel Lajos 9734001, 30) | [Toni Negri] olyan (a marxi filozófián alapuló) elméletet dolgozott ki, amely a praxis szerepét az aktivizmus felé tolta el, azzal a szándékkal, hogy elméletileg is megalapozza az Autonomia operaia illegális harci (terror-) szervezet tevékenységét (1992 Szabó Tibor 2058007, 237) | a magyar kisebbség helyzetét és önvédelmi küzdelmeit nehezítette erős politikai megosztottsága, amely a keresztény-nemzeti ellenzékiségtől a hatalommal kiegyező aktivizmuson át a kommunistákig terjedt (1994 Új Könyvek CD29).

3. (vál) ’intenzív, lendületes cselekvésre való képesség, tetterő, aktivitás’ ❖ mit tegyen egy aktív természetű ember, ha az, amit a világon legfontosabbnak tart, emberi számítás szerint valószínűleg kivihetetlen? Az optimizmus pillanataiban mégis lát valamiféle lehetőséget, de ha nem is látna, akkor is csupa aktivizmusból megkísérli a kivitelt (1923 Braun Róbert CD10) | [Miguel de Unamuno] eléggé donquijotei ember volt, minden aktivizmusa dacára nem e világra való (1941 Szerb Antal 9668027, 254) | a közép-európai cselekvésképtelenség nemcsak az erőszakos tehetségtelenek előtt nyitotta meg a pályát, hanem megnehezítette, adott esetben sokáig lehetetlenné is tette a náci aktivizmus totális átvételét, átélését (1983 Szalay Károly 1144011, 139).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

aktivizmus főnév 4A
1. (Műv v. Irodt)
a 20. század első harmadában Németországban keletkezett, az öncélú művészetet elutasító, a tett fontosságát valló avantgárd képzőművészeti, ill. irodalmi irányzat, törekvés
Ha tehát a forradalom szó egyáltalában alkalmazható a müvészet területére, ugy az aktivizmus mindenképen forradalom volt, nem ugyan politikai, hanem müvészeti
(1924 Gáspár Endre)
Az irodalomtörténet álláspontja szerint az aktivizmus nem önálló stílusirányzat az avantgardizmuson belül, hanem elsősorban világnézet
(1982 Fehér Erzsébet)
van itt [ti. a kiállításon] Ferenczy Károly és Mednyánszky a századfordulóról, Galimberti Sándor és Uitz Béla az aktivizmusból, Vaszary, Márffy és Egry a két háború közötti posztimpresszionizmusból
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Fil v. Pol)
a gyakorlatot az elmélet elé helyező felfogás, ill. az ezt valló politikai mozgalom
Aktivizmus, újabb időben keletkezett kifejezés ellentétben azzal, hogy valamely ügyet pusztán elméleti tervezéssel vagy propagandával akarnak elérni
(1926 RévaiNagyLex.)
A magyar aktivizmus megformálói és irányítói a magyarországi emigráció szociáldemokrata és polgári radikális csoportjából kerültek ki
(1967 Turczel Lajos)
[Toni Negri] olyan (a marxi filozófián alapuló) elméletet dolgozott ki, amely a praxis szerepét az aktivizmus felé tolta el, azzal a szándékkal, hogy elméletileg is megalapozza az Autonomia operaia illegális harci (terror-) szervezet tevékenységét
(1992 Szabó Tibor)
a magyar kisebbség helyzetét és önvédelmi küzdelmeit nehezítette erős politikai megosztottsága, amely a keresztény-nemzeti ellenzékiségtől a hatalommal kiegyező aktivizmuson át a kommunistákig terjedt
(1994 Új Könyvek)
3. (vál)
intenzív, lendületes cselekvésre való képesség, tetterő, aktivitás
mit tegyen egy aktív természetű ember, ha az, amit a világon legfontosabbnak tart, emberi számítás szerint valószínűleg kivihetetlen? Az optimizmus pillanataiban mégis lát valamiféle lehetőséget, de ha nem is látna, akkor is csupa aktivizmusból megkísérli a kivitelt
(1923 Braun Róbert)
[Miguel de Unamuno] eléggé donquijotei ember volt, minden aktivizmusa dacára nem e világra való
(1941 Szerb Antal)
a közép-európai cselekvésképtelenség nemcsak az erőszakos tehetségtelenek előtt nyitotta meg a pályát, hanem megnehezítette, adott esetben sokáig lehetetlenné is tette a náci aktivizmus totális átvételét, átélését
(1983 Szalay Károly)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások