al fn és mn 

I. fn 4A1 (rég, ritk)

(vminek) alacsonyan, ill. alul levő rész(e)’ ❖ Nincsen minden ember-fben Ész, ki Newtont elérje, ’S véle alban és tetben A’ Teremtést ismérje (1807 Kisfaludy Sándor C2688, 288) | Fel, fel, halacska! fel horogra, Mi kedved ott a’ tó’ alán? (1843 Garay János C1812, 154).

a. ’aljnövényzet’ ❖ zaj elől fut az erdőnek fejedelme, az alban Fölriadott szarvas (1828 Vörösmarty Mihály C4534, 377).

II. mn 0 (jelzőként)

1. (rég, ritk) ’a társadalom alsó(bb) szintjén álló, alacsonyrendű’ ❖ al [=] alsó (1784 Kisded szótár C0815, 7) | az nem zörög Hintók’ […] sokaságától: de pozsog táméntalan al, ’s f Férjfi’; ’s Fejér-nép’ ser’geitl (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 212) | soká tartá magán az alabb és magasabb körök figyelmét (1837 Csató Pál C1266, 110).

2. (földrajzi nevek előtagjaként) ’alacsonyabban, ill. délebben fekvő’ ❖ a nagyhalmágyi, pleskuczai és alcsucsai udvarokat elprédálván, mindeneket összerontják (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 463) | algyógyi fürdőben (1861 Szalay László 8419012, 605) | A tulajdonképi Csíkot elnevezésileg s kormányzatilag is két részre, Fel- és Al-Csíkra osztották, és ezen felosztást természeti határvonalak jelölték (1869 Orbán Balázs 8340006, 2) | az alcsuthi parkban (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 91) | algyői tanyák (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153001, 293) | Debrő az 1740-es években kettévált, s ennek nyomán jött létre Aldebrő és Feldebrő (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (földrajzi nevek előtagjaként) ’a forrástól távolabbi 〈folyószakasz〉’ ❖ A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! (1848 Petőfi Sándor 8366423, 187) | Sz.-Miklósa XIV. század elején központi egyházközsége volt az Al-Nyárád csaknem minden faluinak (1868 Orbán Balázs CD22) | az Al-Tisza vidékén és a Bánságban (1893 PallasLex. CD02) | a románság első hulláma a X. század folyamán érkezhetett az Al-Duna bal partjára, tehát a későbbi Havasalföld (Muntenia) területére (1990 Schütz István 2004011, 473).

Vö. CzF. al¹, al²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; SzT.

al főnév és melléknév
I. főnév 4A1 (rég, ritk)
(vminek) alacsonyan, ill. alul levő rész(e)
Nincsen minden ember-fben Ész, ki Newtont elérje, ’S véle alban és tetben A’ Teremtést ismérje
(1807 Kisfaludy Sándor)
Fel, fel, halacska! fel horogra, Mi kedved ott a’ tó’ alán?
(1843 Garay János)
a.
aljnövényzet
zaj elől fut az erdőnek fejedelme, az alban Fölriadott szarvas
(1828 Vörösmarty Mihály)
II. melléknév 0 (jelzőként)
1. (rég, ritk)
a társadalom alsó(bb) szintjén álló, alacsonyrendű
al [=] alsó
(1784 Kisded szótár)
az nem zörög Hintók’ […] sokaságától: de pozsog táméntalan al, ’s f Férjfi’; ’s Fejér-nép’ ser’geitl
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
soká tartá magán az alabb és magasabb körök figyelmét
(1837 Csató Pál)
2. (földrajzi nevek előtagjaként)
alacsonyabban, ill. délebben fekvő
a nagyhalmágyi, pleskuczai és alcsucsai udvarokat elprédálván, mindeneket összerontják
(1784 Szabó Pál¹)
algyógyi fürdőben
(1861 Szalay László)
A tulajdonképi Csíkot elnevezésileg s kormányzatilag is két részre, Fel- és Al-Csíkra osztották, és ezen felosztást természeti határvonalak jelölték
(1869 Orbán Balázs)
az alcsuthi parkban
(1928 Móricz Zsigmond)
algyői tanyák
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
Debrő az 1740-es években kettévált, s ennek nyomán jött létre Aldebrő és Feldebrő
(1995 Magyar Hírlap)
2a. (földrajzi nevek előtagjaként)
a forrástól távolabbi 〈folyószakasz〉
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
(1848 Petőfi Sándor)
Sz.-MiklósSzentmiklósa XIV. század elején központi egyházközsége volt az Al-Nyárád csaknem minden faluinak
(1868 Orbán Balázs)
az Al-Tisza vidékén és a Bánságban
(1893 PallasLex.)
a románság első hulláma a X. század folyamán érkezhetett az Al-Duna bal partjára, tehát a későbbi Havasalföld (Muntenia) területére
(1990 Schütz István)
Vö. CzF. al¹, al²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; SzT.

al- (előtagként)

1. ’rangban az utótag által jelölt személy után következő, annál alacsonyabb rangú, ill. annak helyetteseként működő’ ❖ albíró fn 6A8 (kissé rég) | Al-birák, kik a’ nép allya perével veszödtek (1783 Molnár János C0293, 99) | járási albiró (1872 Tóvölgyi Titusz 8492012, 15) | a bíróságnál is ifjú albírák ily módon szokták csendre inteni a vitatkozó prókátárokat: Pszt! (1901 Ady Endre C0535, 324) | Két idősebb testvérem volt, a nővérem tizenöt éves volt akkor s a bátyám, aki most törvényszéki albíró, tizenhárom éves és én kilenc, illetve tíz… (1926 Móricz Zsigmond 9462010, 131)  albiztos fn 4A (rég) | Kerletbéli Tartomány második vagy Al Biztosa (1806 Ottlik Dániel C3374, 193) | tábori élelmezési albiztos (1862 Jókai Mór C2256, 94) | Döbrentei, 1834 aprílban tartományi első albiztossá neveztetvén ki, […] az akadémiai titoknokságról […] lelépett (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 267) | itt-ott egy-egy toborzó vagy császári albiztos neve is előfordul az iratokban (1890 Ethnographia C0130, 413)  alelnök fn 3C8 | négy alelnök s ugyan annyi titkár választatik (1840 Szemere Bertalan C3942, 140) | a központi választmány szavazatszedő küldöttséget alakít, mely áll: elnök, alelnök és jegyzők s a választókerületbeli községek két-két tagjából (1876 Mayer Miksa 8302001, 18) | Jelen voltak: Fischer Miklós ügyvivő alelnök, mint elnök, Róth Márton másodelnök, Marcsek Andor pénztáros, Nikházy Frigyes titkár (1895 Erdély 8615001, 126) | Dániel Gábor, a képviselőház alelnöke (1901 Ady Endre C0535, 143) | tiszteletbeli alelnök (1942 Rónay György 9573162, 83) | a tv alelnöke (1973 Marosán György 9425005, 314) | Eisenhower elnök, Nixon alelnök és az illetékes főtisztviselők (1985 Borbándi Gyula 9811010, 243) | dr. Mészáros István (SZDSZ) parlamenti képviselő, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke (1991 Beszélő 2003055, 41)  aligazgató fn 1A | Nagy Ferentz: a’ Miskóltzi Ref. Gym. al-igazgatója (1792 Magyar Kurír 7446057, 1330) | A párisi akadémia élén, maga a tanügyminiszter van, ügyeinek vezetését aligazgató viszi (1865 Tanodai Lapok 8666001, 267) | [a helytartótanács] nevezte ki Gyulait [ti. Gyulai Pált] 1864. nov. 27-én a színészeti tanoda aligazgatójává (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 19) | [a szobrász] elismételte a nevét, hozzámondta a foglalkozását, s ettől aztán az aligazgató csöpögő nyájassággá változott (1983 Balla László 1010018, 118)  alkormányzó fn 1A | az eggyeslt Austriai és Pedemonti hadi népek […] all-kórmányzója (1795 Magyar Kurír C0327, 352) | E’ bankot egy fő-, ’s egy alkormányzó, e’ mellett 24 igazgató kormányozza (1832 Jelenkor C0224, 611) | [Zichy Ferenc] három év múlva Fiume alkormányzója lett (1900 Budapesti Hírlap júl. 18. C0055, 5) | A Galápagos-szigetek angol alkormányzója elmesélte Darwinnak, hogy még a szigetcsoporton belül is változatosság uralkodik (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 13)  alparancsnok fn 3A8 | csinos öltözete alparancsnokra mutatott (1839 Jósika Miklós C2357, 148) | [Kossuth] megnyugtatá a fölötte felizgatott alparancsnokokat (1862 Asbóth Lajos C0675, 6) | A csapat […] nemcsak Dembinskinek, hanem az általa kijelölt alparancsnokoknak is engedelmességgel tartozik (1992 Hermann Róbert 2012001, 41)  alpolgármester fn 4B | Gabiniustól Siriai Prokonsultól (al-Polgár mestertl) meg-veretett (1795 Molnár János C0296, 10) | A főváros tisztviselői: a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, főjegyző, jegyzők […] és ezen kívül még sok más tisztviselő (1876 Mayer Miksa 8302001, 8) | szerepelt még beszéddel a főszolgabíró, a polgármester, a kincstári művek igazgatója, a kohófőnök, az alpolgármester, a Hubertus-vadászegylet elnöke (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 67) | A mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalt Stipkovits Gábor alpolgármester képviselte (1992 Németh László³ 2020023, 93)  alügyész fn 4B (kissé rég) | Zemplin Vármegye’ Al-Ügyéssze (1800 Farkas András C1685, 34) | városi tiszti alügyésszé (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 6) | királyi alügyész (1906 Budapesti Hírlap szept. 5. C4694, 7) | egy növendék aljegyző mint vizsgálóbiró, egy kurta észjárásu alügyész, egy-két nyers erkölcsü csendbiztos s egy-két tanulatlan, tapasztalatlan orvos nem képviselheti egészen, méltán a nagy, művelt nemzet biróságát (1909 Eötvös Károly 8127005, 72).

1a. ’közvetített, ill. részmunkát végző’ ❖ alszállító fn 1A (kissé rég, ritk) | Ez az alszállítók dolga és ezek rendesen úgy végzik a dolgot, hogy a főintézők meg legyenek elégedve (1885 Rózsaági Antal C3643, 69) | A főszállitó gondja azután az, hogy alszállitók utján idejében […] tudjon kellő számu marhát szerezni (1916 Budapesti Hírlap ápr. 22. C4704, 7)  alvállalkozó fn 1A | a vállalkozók árlejtés [= árverés] mellett alvállalkozóknak […] engedik át a kivitelt (1847 Jókai Mór 8209023, 409) | a rendeletileg szabályozott kétszáz munkaóránál rendszeresen nagyobb mennyiségű munkát adnak ki egyes bedolgozóknak és ezzel lehetőséget teremtenek részükre, hogy alvállalkozókat foglalkoztassanak (1958 Magyar Nemzet szept. 10. C0354, 5) | [a kis- és középvállalatok] bedolgozóként, alvállalkozóként kapcsolódnak be a nemzetközi nagyvállalatok rendszerébe (1992 Mádi István 2017008, 65).

2. ’vmely nagyobb kategória, osztály, csoport stb. elkülönülő részeként létező, működő’ ❖ albizottság fn 3A8 | Subdelegatio: – (albizottság) (1835 Kunoss Endre C2852, 103) | A bizottság albizottságot küldött ki kebeléből (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 489) | van szerencsém javasolni az ülés elnapolását s egy albizottság azonnali kiküldését, mely majd erélyesebb rendszabályok foganatosítása tárgyában lesz hivatva határozni (1936 Kosztolányi Dezső ford.–Carroll 9359190, 25) | A magyarok kongresszusi meghallgatása a Képviselőház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának európai albizottsága előtt történt 1977. november 9-én (1985 Borbándi Gyula 9811016, 407)  alcsalád fn 3A1 (Áll v. Növ) | alcsaládok […] keretén belűl […] tárgyal le minden honi fajt (1900 Budapesti Szemle C0082, 302) | A felfedező és iskolája 52 uj fajtát, mintegy 10 családot és alcsaládot határozott meg (1952 Szabad Nép febr. 17. C4875, 2)  alcsoport fn 3A1 | A hegységnek mély hasadások által szakadozott volta lehetővé tette több alcsoport fölállítását (1886 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A búvár hencser] az émelyitőek családjához s a patáscsőrüek alcsoportjához tartozik (1920 Nagy Lajos 9472032, 89) | A nyugati-sémi nyelvcsoportban északi és déli alcsoportot különböztetünk meg (1937 Zsirai Miklós C4981, 20) | E sorok írója mint strukturális nyelvész egy 180 tanerőből álló tanszéken működik, melynek 20 alcsoportja van (1973 Makkai Ádám 2042018, 233) | a lymphocyták (nyiroksejtek) egy speciális alcsoportja (1991 Füst György 2037003, 1441).

al- (előtagként)
1.
rangban az utótag által jelölt személy után következő, annál alacsonyabb rangú, ill. annak helyetteseként működő
albíró főnév 6A8 (kissé rég)
Al-birák, kik a’ nép allya perével veszödtek
(1783 Molnár János)
járási albiró
(1872 Tóvölgyi Titusz)
a bíróságnál is ifjú albírák ily módon szokták csendre inteni a vitatkozó prókátárokat: Pszt!
(1901 Ady Endre)
Két idősebb testvérem volt, a nővérem tizenöt éves volt akkor s a bátyám, aki most törvényszéki albíró, tizenhárom éves és én kilenc, illetve tíz…
(1926 Móricz Zsigmond)
albiztos főnév 4A (rég)
Kerletbéli Tartomány második vagy Al Biztosa
(1806 Ottlik Dániel)
tábori élelmezési albiztos
(1862 Jókai Mór)
Döbrentei, 1834 aprílban tartományi első albiztossá neveztetvén ki, […] az akadémiai titoknokságról […] lelépett
(1875 e. Toldy Ferenc)
itt-ott egy-egy toborzó vagy császári albiztos neve is előfordul az iratokban
(1890 Ethnographia)
alelnök főnév 3C8
négy alelnök s ugyan annyi titkár választatik
(1840 Szemere Bertalan)
a központi választmány szavazatszedő küldöttséget alakít, mely áll: elnök, alelnök és jegyzők s a választókerületbeli községek két-két tagjából
(1876 Mayer Miksa)
Jelen voltak: Fischer Miklós ügyvivő alelnök, mint elnök, Róth Márton másodelnök, Marcsek Andor pénztáros, Nikházy Frigyes titkár
(1895 Erdély)
Dániel Gábor, a képviselőház alelnöke
(1901 Ady Endre)
tiszteletbeli alelnök
(1942 Rónay György)
a tvtelevízió alelnöke
(1973 Marosán György)
Eisenhower elnök, Nixon alelnök és az illetékes főtisztviselők
(1985 Borbándi Gyula)
dr.doktor Mészáros István (SZDSZ) parlamenti képviselő, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke
(1991 Beszélő)
aligazgató főnév 1A
Nagy Ferentz: a’ Miskóltzi Ref.Református Gym.Gimnázium al-igazgatója
(1792 Magyar Kurír)
A párisi akadémia élén, maga a tanügyminiszter van, ügyeinek vezetését aligazgató viszi
(1865 Tanodai Lapok)
[a helytartótanács] nevezte ki Gyulait [ti. Gyulai Pált] 1864. nov.november 27-én a színészeti tanoda aligazgatójává
(1941 Papp Ferenc¹)
[a szobrász] elismételte a nevét, hozzámondta a foglalkozását, s ettől aztán az aligazgató csöpögő nyájassággá változott
(1983 Balla László)
alkormányzó főnév 1A
az eggyeslt Austriai és Pedemonti hadi népek […] all-kórmányzója
(1795 Magyar Kurír)
E’ bankot egy fő-, ’s egy alkormányzó, e’ mellett 24 igazgató kormányozza
(1832 Jelenkor)
[Zichy Ferenc] három év múlva Fiume alkormányzója lett
(1900 Budapesti Hírlap júl. 18.)
A Galápagos-szigetek angol alkormányzója elmesélte Darwinnak, hogy még a szigetcsoporton belül is változatosság uralkodik
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
alparancsnok főnév 3A8
csinos öltözete alparancsnokra mutatott
(1839 Jósika Miklós)
[Kossuth] megnyugtatá a fölötte felizgatott alparancsnokokat
(1862 Asbóth Lajos)
A csapat […] nemcsak Dembinskinek, hanem az általa kijelölt alparancsnokoknak is engedelmességgel tartozik
(1992 Hermann Róbert)
alpolgármester főnév 4B
Gabiniustól Siriai Prokonsultól (al-Polgár mestertl) meg-veretett
(1795 Molnár János)
A főváros tisztviselői: a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, főjegyző, jegyzők […] és ezen kívül még sok más tisztviselő
(1876 Mayer Miksa)
szerepelt még beszéddel a főszolgabíró, a polgármester, a kincstári művek igazgatója, a kohófőnök, az alpolgármester, a Hubertus-vadászegylet elnöke
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
A mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalt Stipkovits Gábor alpolgármester képviselte
(1992 Németh László³)
alügyész főnév 4B (kissé rég)
Zemplin Vármegye’ Al-Ügyéssze
(1800 Farkas András)
városi tiszti alügyésszé
(1875 e. Toldy Ferenc)
királyi alügyész
(1906 Budapesti Hírlap szept. 5.)
egy növendék aljegyző mint vizsgálóbiró, egy kurta észjárásu alügyész, egy-két nyers erkölcsü csendbiztos s egy-két tanulatlan, tapasztalatlan orvos nem képviselheti egészen, méltán a nagy, művelt nemzet biróságát
(1909 Eötvös Károly)
1a.
közvetített, ill. részmunkát végző
alszállító főnév 1A (kissé rég, ritk)
Ez az alszállítók dolga és ezek rendesen úgy végzik a dolgot, hogy a főintézők meg legyenek elégedve
(1885 Rózsaági Antal)
A főszállitó gondja azután az, hogy alszállitók utján idejében […] tudjon kellő számu marhát szerezni
(1916 Budapesti Hírlap ápr. 22.)
alvállalkozó főnév 1A
a vállalkozók árlejtés [= árverés] mellett alvállalkozóknak […] engedik át a kivitelt
(1847 Jókai Mór)
a rendeletileg szabályozott kétszáz munkaóránál rendszeresen nagyobb mennyiségű munkát adnak ki egyes bedolgozóknak és ezzel lehetőséget teremtenek részükre, hogy alvállalkozókat foglalkoztassanak
(1958 Magyar Nemzet szept. 10.)
[a kis- és középvállalatok] bedolgozóként, alvállalkozóként kapcsolódnak be a nemzetközi nagyvállalatok rendszerébe
(1992 Mádi István)
2.
vmely nagyobb kategória, osztály, csoport stb. elkülönülő részeként létező, működő
albizottság főnév 3A8
Subdelegatio: – (albizottság)
(1835 Kunoss Endre)
A bizottság albizottságot küldött ki kebeléből
(1890 Akadémiai Értesítő)
van szerencsém javasolni az ülés elnapolását s egy albizottság azonnali kiküldését, mely majd erélyesebb rendszabályok foganatosítása tárgyában lesz hivatva határozni
(1936 Kosztolányi Dezső ford.Carroll)
A magyarok kongresszusi meghallgatása a Képviselőház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának európai albizottsága előtt történt 1977. november 9-én
(1985 Borbándi Gyula)
alcsalád főnév 3A1 (Áll v. Növ)
alcsaládok […] keretén belűl […] tárgyal le minden honi fajt
(1900 Budapesti Szemle)
A felfedező és iskolája 52 uj fajtát, mintegy 10 családot és alcsaládot határozott meg
(1952 Szabad Nép febr. 17.)
alcsoport főnév 3A1
A hegységnek mély hasadások által szakadozott volta lehetővé tette több alcsoport fölállítását
(1886 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[A búvár hencser] az émelyitőek családjához s a patáscsőrüek alcsoportjához tartozik
(1920 Nagy Lajos)
A nyugati-sémi nyelvcsoportban északi és déli alcsoportot különböztetünk meg
(1937 Zsirai Miklós)
E sorok írója mint strukturális nyelvész egy 180 tanerőből álló tanszéken működik, melynek 20 alcsoportja van
(1973 Makkai Ádám)
a lymphocyták (nyiroksejtek) egy speciális alcsoportja
(1991 Füst György)

Beállítások