alakzat fn 3A2 

1. ’vmely dolognak, tárgynak, természeti alakulatnak stb. (körvonalaiban megmutatkozó) alakja, megjelenési formája, (jellegzetes) képe’ ❖ idegen s olykor tulajdon önségével ellenkező alakzatokat, bélyegeket [nyom rá] (1831 Wesselényi Miklós C4549, 127) | a tusnádi szoros alakzatra páratlanul szép hegyei (1869 Orbán Balázs 8340006, 2) | bal felől vörös cseréppel födött kerek torony szögellett ki, csak azért, hogy a háznak még se legyen valami megszokott mindennapi alakzata (1888 Pálffy Albert C3393, 4) | [az olasz papok] ismerték a kerti tulipánt – s a nép elfogadta a nevet, a melyhez kötött alakzattal és színnel, lelke ősi soron telve volt (1914 Herman Ottó 8183006, 13) | gomba alakzat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’(vmely folyamatban létrejövő) alakulat, képződmény’ ❖ jövőd’ kétes alakzatai fekszik körül lelkedet (1844 Jósika Miklós C2432, 57) | az emberi természet minden teremtményei s alakzatai (1856 Salamon Ferenc 8402017, 79) | Az arany kristályai […] a kristályok különös összenövéséből keletkező vonalszerü, faalaku, moh- v. tollszerü alakzatokat képeznek (1893 PallasLex. CD02) | a lélek dolgai látható alakzatok-e? (1948 Füst Milán 9161049, 120) | Tündérmeséink, novellameséink és trufáink egy része reneszánsz alakzat (1980 NéprajziLex. CD47).

2a. ’vmely felszíni képződmény, alakulat, térszínforma’ ❖ [A Holdon] jól ismert alakzat a Nagy Fal, amely […] 100 km hosszú, kb. 300 m szintkülönbségű, teraszszerű képződmény formájában megdermedt lávából áll (1989 Marik Miklós 1100002, 243) | A Boreszku-felszín peremeit jégformálta alakzatok csipkézik (1997 Magyarország földje CD05).

2b. (kissé rég, irod) ’személy, ill. ennek termete, alakja’ ❖ finom öltözetök tagjaiknak szép alakzatát még emelni látszatott (1837 Jósika Miklós C2373, 9) | a mezőn egy alakzat körrajzai válnak ki, s a képzelet kiegészíti magának az alakot, egy álmodó csikóst a gyöpön heverészve (1855 Vas Gereben C4375, 409) | sok ólom megolvadt, […] de bizony egyikből se bonyolódott ki a Gregorics Pál alakzata (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 58) | Emberi arczok, alakok, alakzatok […] révednek körülem (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 101).

2c. (Műv) ’〈műalkotásként:〉 embert, állatot stb. ábrázoló figura’ ❖ E’ munkát igen díszesítené még, ha a’ tetejére középben egy talapra valamelly alakzat, vagy óra helyeztetnék (1838 Hétilapok 8636001, 45) | a lovasok … kivonultak a szabadba, oly szorosan érintkező csoportot képezvén, mint valami szobormű alakzatai (1882 Kazár Emil C2511, 98) | a vastag vörösmárvány burkolás csodálatos szép, faragott díszei, az ismert mitológiai ábrázolásokkal: delfinekkel, hidrákkal, medúzákkal, sárkányokkal; különféle emberi és állati alakzatokkal (1965 Jankovich Ferenc 9275030, 233).

2d. ’vmilyen (társadalmi, politikai) szervezet, ill. ennek összetétele’ ❖ hacsak Bécs és a főhadi tanács alakzata változott volna, […] s ha az előbbi személyzet megmarad (1858 e. Mészáros Lázár 8307001, 131) | az alapon itélhető meg, hogy mennyiben készek [a tömegek] szervezkedni, s törvényes alakzatok közt küzdeni igényeik mellett (1890 Pulszky Ágost 8380005, 35) | az állam, különösen a mienk, elsősorban gazdasági és politikai alakzat (1989 Csoóri Sándor 9090055, 149).

3. (Kat) ’(harci) csapatok közös és egységes tevékenységre való elhelyezkedése, felvonulási rendje’ ❖ az előkészítő, nyitott alakzatban való tűzharcról megfeledkeztek (1895 Bárczay Oszkár C0793, 353) | a phalanx nemcsak a szükség szerint hanem öntudatosan rendeztetett mint a harczi fölállítás typikus alakzata (1904 ÓkoriLex. CD28) | Katonák ék alakzatba állnak (1974 Dobozy Imre 9110001, 55) | [a] kézi lőfegyverek és tüzérségi lövegek fokozatosan „kiütötték” nyergükből a lovagokat, „szétzilálták” a négyszögekből, oszlopokból álló zárt harci alakzatokat (1997 Lengyel Ferenc CD17).

3a. (Sp is) ’〈csapat(játék)ban:〉 a sportolók (vmely részének) felállási, elhelyezkedési rendje, ill. az így elhelyezkedő személyek csoportja’ ❖ Egyre magasabbról ugrálnak le a porondra, s közben látványos alakzatokba rendeződnek (1995 Magyar Hírlap CD09) | a törökök nem erőltették a támadást, inkább kiengedték térfeléről a magyar csapatot, hogy aztán – gyorsabbak lévén – kontraakciókkal lefussák a hézagosabbá vált hátsó alakzatainkat (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hátsó alakzatokban nincs kérdés: Babos – Lőrincz – Kuttor, Szekeres… A két csatár Kenesei és Orosz lesz. A középpályán biztos Farkasházy, Molnár és Zsivótzky helye (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (Mat) ’síkbeli v. térbeli pontokból álló halmaz; idom’ ❖ [a kör a] legegyszerűbb alakzat a görbe határvonalú idomok rendjében (1867 Greguss Gyula C1918, 118) | Engem a szabályok, a geometriai formák vonzottak s nem az alakzatok zűrzavara (1948 Füst Milán 9161049, 108) | A fizika hozzásegít ahhoz is, hogy a kevésbbé ismert geometriai alakzatokat, a kupszeleteket a növendékek ne úgy képzeljék, mint olyant, amit a geometria talált ki (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 63) | 1872-ben Kőnig Gyula egy eljárást közölt arról, hogy miként lehetne a konstans (pozitív vagy negatív görbületű terek sík-, illetve térbeli alakzatait az euklideszi térben szemléltetni (1983 Szénássy Barna CD30).

4a. ’több tárgy, dolog v. élőlény térbeli elrendeződése, formája’ ❖ a 32 kártyát […] szinükre fektetve helyezzük el az asztalon a következő alakzatban (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 18) | figyelték az üstökösöket, ha voltak, és a csillagoknak alakzatait, helyhezetét, képét, szembenállásait és együttállásait (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 32) | A nézőket megkérjük, hogy rakjanak ki tetszés szerinti sorrendben tíz dominót az asztalra, téglalap alakzatban (1980 Rodolfo 1055004, 14) | A társaság hangszínek szerint sorakozva négyzetes alakzatot vett fel (1985 Békés Pál 1014003, 64) | A váll-, derék- vagy övfogással járt táncok nagyobb részét nyitott láncban, félkör vagy vonal alakzatban, néhányat pedig zárt körben (kerekes, csúfos) táncolják (1990 Magyar néprajz CD47).

5. (Irodt) ’a stílus élénkítésének, fordulatossá tételének a szokásostól eltérő (nyelvi) eszköze’ ❖ Illyen szókötési alakzat négy van (1835 Vajda Péter C4667, 150) | költői alakzatokba (1874 Szász Károly² C3842, 36) | az ú. n. alakzatokat szó- és gondolatalakzatokra osztják fel (1895 Négyesy László 8329001, 202) | A retorikai alakzatokból (pl. chiazmus) Zrínyi lelkesedése beszél (1957 Zolnai Béla 9801001, 197) | A szereplők rövid, alakzatokkal ékített beszédmódja, ha áttételesen is, hozzájárul jellemképük kirajzolásához (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 295).

6. (rég, Tánc) ’táncfigura, ill. tánclépés’ ❖ A’ „Társalgó” öt alakzatból áll (1845 Életképek C0103, 699) | [Bandi] oldalt, egy bocsánatkérő kis csúsztatott lépéssel, mintha a francia-négyes egy alakzatát lejtené, Bálint felé jelezte, hogy ő is kimegy (1943 Füsi József 9160001, 86).

6a. (rég) ’mesterkélt, színpadias mozdulat, póz’ ❖ példát szolgáltatott, miként kell ügyes játék és alakzat által bármi hitvány szerep iránt is figyelmet gerjeszteni (1847 Pesti Divatlap C5840, 154) | Távozzék ön! rebegé a delnő, visszautasítva vőlegénye segítő karját, s festői alakzatban rogyott le a szőnyegre (1856 Jókai Mór C2247, 374).

7. (Fil) ’a szillogizmus ún. középső, vagyis a két kiinduló állításban, premisszában közös terminusának a premisszákon belüli helyzete, mondatrészi szerepe’ ❖ A buddhista logikában csak kétféle szillogisztikus alakzatot különböztetnek meg (1990 Fehér Judit 2029014, 469) | Arisztotelész a kategorikus szillogizmusokat a középfogalom elhelyezkedésének megfelelően négyféle alakzatba rendezte (1990 Fehér Judit 2029014, 469).

8. (Jog) ’alakiság’ ❖ a rögtönbiróság a büntetőper alakzataihoz […] nincsen kötve (1892 Heltai Jenő C2059, 108) | Az eljárás arra irányult, hogy a legény megszerezze a házasságkötéshez a leány vagy a részéről illetékesek hozzájárulását, biztosítsa különösen a vagyoni feltételeket, és mindez a társadalom színe előtt, a hagyományos alakzatok felhasználásával, valamennyi érdek egyeztetésével történjék (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153002, 320).

ÖU: szó~.

Sz: alakzatú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. alak; ÉKsz.