alant hsz és mn (rég, vál) 

I. hsz 33A5 (viszonyraggal is)

1. ’függőleges irányban lent, a földhöz közelebbi részen, ill. vminek a lent levő, (leg)alsó végén, szélén’ ❖ De te, kék Viola, képe az igaz Böltsnek, alant állaſz te a’ füben (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 257) | a Nap, mikor télen legalantabb jár, sohase megyen le egészen sem Antáresig, sem a Nyilas kézíve felső csillagáig (1827 Fazekas Mihály 8138076, 61) | Szemei aprók, de élénkek; alant egy kissé vastag orra arczának oly kifejezést ad, melyet nem lehet előkelőnek mondani (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343004, 32) | A hosszú furuglyára pedig azért nem kell több lyuk, mert azoknak alant kell lenni (1911 Malonyay Dezső 8292035, 237) | Zürichből tiszta időben szálltunk fel, alant tavak, fák, messzeség kering, hólepte Alpesek hűvös profillal, s aztán csak a köd s acélszárnyaink (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Broniewski 9324059, 225) | [a nő] fején fehér kalap, nyakán arany nyakörv, lejjebb fehér blúz aranyozással, alant fehér lovaglónadrág aranylánccal (1989 Szepes Erika 2039022, 72).

1a. ’vmely kimagasló v. fent levő dolog tövében, alatt, ill. a közelében levő helyen’ ❖ Veszedelmes rabja fatőhöz Kötve alant állott, maga fenn ült (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 71) | Míg fönt a Mátyás ódon temploma Szürkén sötétlik, […] Alant a zölden tiszta nagy folyam, Mint egy smaragd tó bércek közt, olyan (1861 Arany János 8014107, 306) | a torony ablakából az alant fekvő polgárházak titkait kémlelte (1912 Krúdy Gyula CD54) | fölmászott a gázlámpa tetejére s kiöltötte nyelvét az alant visongó fiúkra (1931 Kosztolányi Dezső 9359227, 221) | [televíziósok] foglalták el kameraállásukat a rezidencia környékén lévő házak tetején, hogy az alant kibontakozó dráma minden fontos pillanatát megörökítsék (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’vmely viszonyítási szinttől, kül. a föld felszínétől csekély magasságban, ilyen magasságot elérve, ill. ilyen magasságra jutva’ ❖ Csóka, varjú alant repűl, Emberlakot keresgél (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár (1848 Petőfi Sándor CD01) | A nap odafenn mint egy tűzgolyó nagyított képe látszott a vízen keresztül, s a millió felszálló buborékban megtört sugáritól szivárvány dicskör képződött itt alant (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [az ún. kósza lószúnyog] nyugtalanul táncol ide s tova alant, a föld közelében szállva (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’a szöveg további részében’ ❖ a szappanos borszesz készitését lásd alantabb (1885 Wohl Janka 8529005, 261) | Kedvező esetben Baka János szinigazgató úr alant irt czimére kért magas feleletet (1908 Ambrus Zoltán C0600, 77) | az alant felsorolt városnegyedekben (1939 Esti Újság 2124001, 3) | mindazt, amit alant majd elbeszélek Önöknek (1988 Kertész Imre² CD41).

3. ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) helyzetben’ ❖ néhány megmaradt gyűrümet eladám, kocsit, lovakat vettem, s most ismét alant kezdem a kereskedést (1844 Nagy Ignác 8324010, 29) | Alant születtem én, szalmafödél alatt, Sosem tagadom meg a származásomat (1848 Petőfi Sándor CD01) | indítá a közszellemet az egész országban, minden rétegekben, fent úgy, mint alant (1854 Jókai Mór C2244, 145) | Nem hat semmi károsabban az emberek jellemére, mintha gyakori érintkezésben állanak olyanokkal, kik míveltség vagy jogi állásukra nézve sokkal alantabb állnak (1871 e. Eötvös József C1600, 218) | Kevéssel is megelégszem, Alant kezdtem, alant végzem (1877 e. Dömötör János 8114004, 82) | a műveltség igen alant levő fokán (1902 ÓkoriLex. CD28) | Míg sorsunk rongy és alant szárnyal, tapogatódzó ökörnyállal! (1930 József Attila 9282051, 100) | a kollektív boldogulás ködös eszméje ingott a magasban, s ott alant boldogtalan, kiszolgáltatott egyének barkácsolták egymást, s ily módon önmagukat is szánalmasan (1992 Mátyás Győző 2027028, 24).

4. (átv is) ’〈értékrendben, rangsorban, ill. értékét, színvonalát tekintve:〉 az alsó v. legalsó szinten, (leg)alacsony(abb)an’ ❖ Director úrnak különben is czélja lehete ebben, hogy én Róza előtt minél alantabb állhassak (1841 Kovács Pál² 8251003, 69) | Oroszország ipara még nagyon alant áll (1843 Wesselényi Miklós C4686, 158) | a szellem, oly szük látkörben, oly alant mozog, hogy az a széles nagy világ emelkedett nézpontú közönségét nem érdekelheti (1862 Vajda János 8503087, 166) | szellemi értékre nézve alantabb állott (1944 Legény János CD52) | Hát nézzétek el, hogy néha alant, s alul, s balul pendül meg a lant (1969 Bella István 9040006, 16).

II. mn 19A4 (rég)

1. ’lent levő, (leg)alacsony(abb)an levő, alsó’ ❖ mindenike alatt bé-tört a’ méljség, ’s retsegve dördült meg a’ leg-alantabb pokol (1788 Kazinczy Ferenc C2554, 237) | a civilisatio alant lépcsőjén (1835 Széchenyi István 8429015, 18) | a köd felemelkedett, s az alant tájék láthatóvá lőn (1866 Szathmáry Károly C3858, 138).

2. (rendsz. középfokban v. felsőfokban) ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) 〈helyzet〉, ill. alacsony(abb) 〈származás, rang stb.〉’ ❖ Ama’ tudományos munkás fiatal ember […] a’ legalantabb rangra sem léphet (1815 Pap Ferenc ford.–Wenzel C3417, 12) | láttam nagy urat, ez boldognak nevezte az alant sorsut (1832 Cserna János 8496007, 261) | Mivelhogy uraink magyartalanok, az alantabb rendűek is magyartalankodás által ügyekszenek úri létöket bebizonyítani (1846 Bajza József 8021025, 243) | az alantabb állásu, meghajól a magasabb lépcsőre került főnök előtt (1855 Rónay Jácint 8396008, 297) | a nemzeti elemnek nem elég izléssel s inkább csak az alantabb körben voltak képviselői (1900 Gyulai Pál 8173039, 389).

3. (kül. középfokban) ’〈fejlődési sorban, rangsorban, értékrendben〉 alsó szinten, alacsonyan levő’ ❖ a civilisatio alant lépcsőjén (1835 Széchenyi István CD1501) | Most Kolocintos uram mozgásba tevé az alantabb Rendű isteneket: Merkurjait el-kiuszítá, Híni nemes gyűlést nagy fontosságu dologban (1845 Arany János CD01) | Az ember és alantabb állatok közti viszonynak kezdete, magában a méhéletben nyomozandó (1864 Rónay Jácint 8396004, 221) | „alantabb” fajtát (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 229).

3a. (kül. középfokban) ’alacsony(abb) színvonalú, silány(abb), hitvány(abb)’ ❖ a játszók, kivévén egy Berndt-et, sokkal alantabbak a nemzeti társaságnál. Berndt hérost játszott, s úgy, hogy a nemzeti társaságnál Pesten senki sem fogott volna vele mérközhetni (1810 Szemere Pál 8439067, 300) | [sértenek] midőn a fennebb tárgyat valami alantabb képzettel keverik (1829–1834 Berzsenyi Dániel C1072, 169) | az angol nép magas és a magyar alantabb míveltségében kereshető [a különbség] (1871 e. Eötvös József C1600, 214) | de van olykor pongyolaság, alantabb szóhasználat, sőt nyerseség (1922 Horváth János 9261003, 83).

4. (rendsz. középfokban) ’halk, csendes 〈hang〉’ ❖ Beszélj hát egy kicsinyt alantabb hangon (1819 Katona József 8226004, 387) | a rossz híreket olyan alant hangon olvasá, hogy a szomszédjai se hallják (1882 Jókai Mór C2306, 46) | valamivel alantabb hangon s kissé műharaggal folytatta (1912 Móricz Zsigmond C3211, 162).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.; ÚMTsz.