alantas mn és fn
I. mn 15A
1. (rég) ’lent lévő, mély(ebb)en elterülő 〈hely, terület〉’ ❖ A fensíkon fakadó forrás egy alantas völgyöbölben kis tavat képezett (1877 Jókai Mór C2296, 40) | Alattok a Sárrét s Fejér megyének a veszprémi alantas síkföldekkel egy egészet tevő lapályosabb alsó része terűl el (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).
2. (kissé rég) ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) 〈helyzet〉, ill. alacsony(abb) 〈származás, rang stb.〉’ ❖ alantas származását a vidéki „nagy” családok sem hányták […] szemére (1895 Gyarmathy Zsigáné C1952, 75) | A fiatal czárné kissé szeles volt, s gőgös, mint minden asszony, a ki alantasabb sorból emelkedett fel a magasba (1907 Ambrus Zoltán C0605, 80) | az, aki barbár eredetű, alantas származású ember (1933 Kerényi Károly 9325003, 146) | A bölcselkedés munka, s igy az alantas születésűek feladata (1952 Márai Sándor 9421019, 125).
2a. (rég, Kat is) ’vkinek alárendelt, vkitől függő, vki alá beosztott 〈személy〉’ ❖ Az ezred […] legjobb modorú alantas tisztje kapja az egyéves önkényteseket (1884 Kacziány Géza C2472, 48) | nézte a kuglizó társaságot, a zöldhajtókás tiszteket, a fürge alantas tisztviselőket és a zömök ellenzéki iparosokat (1893 Papp Dániel 8354001, 45) | ha alantas emberrel beszélt, [szemét] fenyegetően villogtatta-forgatta, szemöldökét kegyetlenül komoran összeráncolta (1956 Gergely Mihály 2005073, 699).
3. ’alacsony(abb), alsó(bb), az átlagost meg nem ütő 〈szint, fok, színvonal〉’ ❖ ember bármilly alantas fokán álljon is a társaságnak [= társadalomnak] (1845 Széchenyi István CD1501) | Atyám önt elmebeli tehetségek tekintetében alantas fokra helyezi (1878 Mikszáth Kálmán C3144, 103) | a vele való folytonos érintkezés s együtt tanulás csakis jótékony befolyással lehetett mi reánk gyengébbekre s a fejlettség sokkal alantasabb fokán állókra nézve (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370003, 156) | A mi valamely alantas szempontból fényűzésnek, azaz szépnek, de mellőzhetőnek tűnik föl, más magasabb s megfelelőbb szempontból talán a legnagyobb szükségesség (1893 Alexander Bernát 8006001, 4) | meg akarja óvni az irodalmat attól, hogy ilyen alantas szintre sodródjék (1947 Lukács György² 9405021, 214).
4. (vál, átv is) ’közönséges, durva, alpári’ ❖ a’ textus sokban üres, alantas, göröngyös, méltóságtalan ’s azért sem szívre sem fülre nem épületes (1832 Jelenkor C0223, 42) | a hiba az én kicsinyes, alantas lelkemben rejlett (1893 Kabos Ede C2466, 13) | Van valami durva és alantas minden efféle dologban (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 181) | Micsoda alantas ízlés! (1912 Móricz Zsigmond C3211, 128) | a pesti kabarét teremtette meg, amely művészetnek alantas, mulatságnak keserves (1919 Juhász Gyula¹ 9284878, 230) | Aurél úr az alantas feltevést önérzetesen visszautasította (1985 Grendel Lajos 1060003, 317) | egyforma megrovással válaszol az elébe került versek aránytévesztéseire, akár túl finom, akár túl alantas, akár túl bombasztikus kísérletekről van szó (1992 Dávidházi Péter 2016009, 339).
4a. ’megalázó, méltatlan, megszégyenítő’ ❖ Méghogy ő foglalkozzék ilyen alantas, férfiúi méltóságát megalázó dologgal! (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 33) | A fiatalságomat alantas cselédmunkával töltsem? Az ingeidet mossam? (1937 Molnár Ferenc² 9453012, 53) | magam sem értem, noha bennfentes vagyok, hogy lehet, hogy ilyen képességekkel ilyen szinte alantas állásban hagynak valakit (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 81).
II. fn 4A
’〈kül. szolgálati viszonyban:〉 vki alá beosztott, rangsorban, helyzetben vki alatt levő személy, vkinek az alárendeltje’ ❖ a Vorsteher [= elöljáró] ur éppen távozóban volt, s nem akarva már visszatérni, oda kiáltott alantassának (1896 Bedőházi János C0898, 26) | És mindenkivel beszélt és mindenkit irányitott. Munkatársai, alantasai el voltak ragadtatva tőle (1923 Karinthy Frigyes 9309006, 140) | Kurta, parancsoló mondatokkal beszél. Alantasai félnek tőle, pedig sohasem goromba. Felettese tiszteli és nyugodtan bízza rá ügyeit (1941 Wass Albert 9786001, 87) | hajdani viselkedésének folytatására a börtönigazgatót a saját alantasai késztették. A helyére áhítoztak (1979 Illyés Gyula 9274062, 482).
a. (rég, Kat) ’(vkinél) alacsony(abb) rendfokozatú katona; alattos’ ❖ ama kastélyszerü ház elé érünk, melynek gyalogutját reggel a kapitány, este pedig alantasai szokták koptatni (1892 Herczeg Ferenc C2069, 117) | becsületsértés vagy rágalmazás alantassal, feljebbvalóval, őrrel szemben (1950 Fehérváry Jenő 1048001, 2) | Az alantasok és a tisztek összenéztek, fejüket csóválták (1969 Márai Sándor 9421004, 155).
J: alantos, alattas, alattos.
Vö. CzF. alá; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.