algebra fn 6A

1. (Mat) ’a matematikának az egyenletek megoldásával, a műveletek általánosításával foglalkozó (rész)területe, amely a mennyiségek jelölésére gyakr. az ábécé betűit alkalmazza’ ❖ Mikor gondolod, hogy férfiaink, asszonyaink, magokat közönségesen az Algebrának tanúlására fogják adni? (1779 Bessenyei György¹ 7044008, 374) | Sok magas tudományoknak, még az Algebrának is és Trigonometriának kezdetit azon Ásiai Nemzeteknél találjuk (1817 Pálóczi Horváth Ádám 8352007, 9) | az algebrában is axiomákból indultunk ki ilyen volt például: minden mennyiség egyenlő önmagával (1930 Nagy Lajos 9472013, 74) | François Vieta (1540–1603), a párizsi parlament tanácsosa, az algebra betűnyelvének végső kialakításával tette a számolást tiszta logikai műveletté (1936 Hajnal István CD42) | a feladat a matematikai logikának mint önálló tudományos diszciplínának megalkotása volt; ez az algebra logikai alkalmazása útján történt (1959 Valóság 2056044, 114).

2. (Isk) ’ez mint tantárgy’ ❖ Tanúljon Algebrát ’s annak réguláit (1791 Csenkeszfai Poóts András C1279, 174) | egész éjjel tanulnom kell a szobámban az algebrát, hogy holnap meg ne bukjam (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 27) | Az egész matematikai anyagon áthaladtak augusztus végéig, kezdve a negyedik osztályos algebrán s az ötödikes trigonometrián (1930 Nagy Lajos 9472013, 81) | Mostanában nem fordítottam kellő figyelmet az algebrára, így természetes, hogy elhúzott mellettem (1991 Fülöp Márta 2050001, 12).

2a. ’ennek tanítási órája’ ❖ 1-kor hazamegyek. 3-ig Algebra, Latin. Indulás francia órára (1914–1915 Szerb Antal 2057032, 330).

2b. ’erről szóló (tan)könyv’ ❖ beleraktam az iskolás könyveket, az uj ábrás mértant, rejtelmes jegyü algebrát, kékfedelü füzeteket, amiknek izgató üressége az én betümmel telik majd (1911 Kaffka Margit 9290044, 36) | Clairaut, a francia enciklopedista, tizenhat éves korában, minden tanulmány nélkül, irt egy algebrát, könyve egyike a legvilágosabb, legösszefogóbb müveknek e nemben (1915 Karinthy Frigyes 9309026, 166).

J: betűszámtan.

Sz: algebrai.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. algebra; ÉKsz.; IdSz.

algebra főnév 6A
1. (Mat)
a matematikának az egyenletek megoldásával, a műveletek általánosításával foglalkozó (rész)területe, amely a mennyiségek jelölésére gyakr. az ábécé betűit alkalmazza
Mikor gondolod, hogy férfiaink, asszonyaink, magokat közönségesen az Algebrának tanúlására fogják adni?
(1779 Bessenyei György¹)
Sok magas tudományoknak, még az Algebrának is és Trigonometriának kezdetit azon Ásiai Nemzeteknél találjuk
(1817 Pálóczi Horváth Ádám)
az algebrában is axiomákból indultunk ki ilyen volt például: minden mennyiség egyenlő önmagával
(1930 Nagy Lajos)
François Vieta (1540–1603), a párizsi parlament tanácsosa, az algebra betűnyelvének végső kialakításával tette a számolást tiszta logikai műveletté
(1936 Hajnal István)
a feladat a matematikai logikának mint önálló tudományos diszciplínának megalkotása volt; ez az algebra logikai alkalmazása útján történt
(1959 Valóság)
2. (Isk)
ez mint tantárgy
Tanúljon Algebrát ’s annak réguláit
(1791 Csenkeszfai Poóts András)
egész éjjel tanulnom kell a szobámban az algebrát, hogy holnap meg ne bukjam
(1903 Molnár Ferenc²)
Az egész matematikai anyagon áthaladtak augusztus végéig, kezdve a negyedik osztályos algebrán s az ötödikes trigonometrián
(1930 Nagy Lajos)
Mostanában nem fordítottam kellő figyelmet az algebrára, így természetes, hogy elhúzott mellettem
(1991 Fülöp Márta)
2a.
ennek tanítási órája
1-kor hazamegyek. 3-ig Algebra, Latin. Indulás francia órára
(1914–1915 Szerb Antal)
2b.
erről szóló (tan)könyv
beleraktam az iskolás könyveket, az uj ábrás mértant, rejtelmes jegyü algebrát, kékfedelü füzeteket, amiknek izgató üressége az én betümmel telik majd
(1911 Kaffka Margit)
Clairaut, a francia enciklopedista, tizenhat éves korában, minden tanulmány nélkül, irt egy algebrát, könyve egyike a legvilágosabb, legösszefogóbb müveknek e nemben
(1915 Karinthy Frigyes)
Sz: algebrai
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. algebra; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások