almás mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’almával készített’ ❖ Almás vas-kivonás. Extractum martis pomatum (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 88) | Miért nem csináltok almásbélest, hisz az alma ugy sem drága? (1860 Kukliné prédikációi C3287, 35) | Almásrétest rendelt, egy friss palackot a badacsonyiból (1941 Örkény István 9500003, 68) | a kabátja fehér, mint az almáspitére szórt porcukor (1985 Békés Pál 1014003, 15) | almás lepény (1991 Frank Júlia CD19).

2. (/nyj) ’kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen szőrű állat, kül. ló〉’ ❖ Grénlándiából a’ jég fejér, fekete, almás medvéket-is vezet (1783 Molnár János C0291, 78) | Almás paripáján tzafrangok fggenek, A’ mellyek Szittyai módra kéſzltenek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 15) | egy hallgatóm, aki a magyar nyelv színelnevezéseit tanulmányozza, csak lószínnevet 300-at gyüjtött össze. Ilyen színelnevezések: […] egérszőrű, kesely, almás, őszpej, fakó, szegsárga (1936 Csűry Bálint 1030002, 30).

3. (rendsz. állítm-ként) (argó) ’érvényét vesztett, tárgytalan’ ❖ kösz a szállásért, a nő almás, de ez az én formám (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 78) | egy pénzes pókért [= férfiért] hagyta el a galerit, […] s most már drága nercben húz el a falka előtt: „Pardőz, uram, nyakkendő nélkül almás!” (1963 Tóth Dezső 2027013, 55).

3a. (rendsz. állítm-ként) (argó) ’gyanúsan kétes, bizonytalan’ ❖ – Almás[, amit mondtál]! – heccelődött a sofőr. – Van egy tízesem rá: felét se értetted a szavalatnak, Rózsi (1956 Urbán Ernő C0091, 1072) | „Kifizet ötezret és elviszi! A többit hitelre…” – „Almás!” – gondolta Dicky (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 33) | Meg az egész almás história, hogy ő odakint a filmnél nem tudja megvalósítani művészi elképzeléseit, ezért gravitál át a televízióhoz (1961 Magyar Nemzet C4799, 7).

II. fn 4A

1. ’almafákból álló gyümölcsös’ ❖ minden meg kivántató munkát annak idejében vitt véghez, az almássa körl (1790 Kömlei János ford.–Becker C5062, 111) | kétfajta almást telepítsen, nyárit és télit (1958 Népszabadság júl. 6. C1499, 4).

2. (/nyj) ’almásszürke ló’ ❖ milyen tüzes az az almás, ha neki fog (1891 Malonyay Dezső C3021, 19).

ÖE: ~bot, ~erdő, ~fa.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

almás melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
almával készített
Almás vas-kivonás. Extractum martis pomatum
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Miért nem csináltok almásbélest, hisz az alma ugy sem drága?
(1860 Kukliné prédikációi)
Almásrétest rendelt, egy friss palackot a badacsonyiból
(1941 Örkény István)
a kabátja fehér, mint az almáspitére szórt porcukor
(1985 Békés Pál)
almás lepény
(1991 Frank Júlia)
2. (/nyj)
kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen szőrű állat, kül. ló〉
Grénlándiából a’ jég fejér, fekete, almás medvéket-is vezet
(1783 Molnár János)
Almás paripáján tzafrangok fggenek, A’ mellyek Szittyai módra kéſzltenek
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
egy hallgatóm, aki a magyar nyelv színelnevezéseit tanulmányozza, csak lószínnevet 300-at gyüjtött össze. Ilyen színelnevezések: […] egérszőrű, kesely, almás, őszpej, fakó, szegsárga
(1936 Csűry Bálint)
3. (rendsz. állítm-ként) (argó)
érvényét vesztett, tárgytalan
kösz a szállásért, a nő almás, de ez az én formám
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
egy pénzes pókért [= férfiért] hagyta el a galerit, […] s most már drága nercben húz el a falka előtt: „Pardőz, uram, nyakkendő nélkül almás!”
(1963 Tóth Dezső)
3a. (rendsz. állítm-ként) (argó)
gyanúsan kétes, bizonytalan
Almás[, amit mondtál]! – heccelődött a sofőr. – Van egy tízesem rá: felét se értetted a szavalatnak, Rózsi
(1956 Urbán Ernő)
„Kifizet ötezret és elviszi! A többit hitelre…” – „Almás!” – gondolta Dicky
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
Meg az egész almás história, hogy ő odakint a filmnél nem tudja megvalósítani művészi elképzeléseit, ezért gravitál át a televízióhoz
(1961 Magyar Nemzet)
II. főnév 4A
1.
almafákból álló gyümölcsös
minden meg kivántató munkát annak idejében vitt véghez, az almássa körl
(1790 Kömlei János ford.Becker)
kétfajta almást telepítsen, nyárit és télit
(1958 Népszabadság júl. 6.)
2. (/nyj)
almásszürke ló
milyen tüzes az az almás, ha neki fog
(1891 Malonyay Dezső)
ÖE: almásbot, almáserdő, almásfa
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

almás- (előtagként)

1. ’olyan 〈tárgy v. hely〉, amiben v. ahol almát tartanak, ill. szállítanak’ ❖ almáskamra fn 6A | Beszalad az almáskamrából, ahol a rohadtak selejtezésével foglalkozik (1897 Tömörkény István C4317, 143)  almáskosár fn 5A | Belenyult az almás kosárba és szólott mosolyogva: – No […] mától kezdve minden este elfogyasztok egy almát (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 63)  almásszekér fn 5B | – Hát kocsi? – Az még akad. Almásszekér, amilyen a parasztoknak van (1934 Szerb Antal 9668032, 253).

2. ’almát árusító’ ❖ almásasszony fn 4A (kissé rég) | az udvaron a házaló, pokróczos tótok, csibés, almás asszonyok egetverő visitása illetőleg orditása és óbégatása [hallatszik] (1873 Pesti Napló okt. 19. C8655, [1]) | A ház előtt egy almásasszony készlete volt kiterjesztve (1900 Pesti Hírlap dec. 23. C5648, 2) | messze tőlük, valami falusi parasztasszony állt egy kosár foltos tavalyi alma mellett. [...] Az utca túlsó vége felől nagy barátsággal összefogódzva három iskolásfiu jött az almásasszony felé (1922 Budapesti Hírlap jún. 15. C4710, 4)  almáskofa fn 6A | Utána kiált egy almáskofa (1855 Vas Gereben C4367, 157) | úgy menekült meg, hogy almáskofának öltözve, addig ment a hátikosár almájával, míg beért Magyarországra (1939 Móricz Zsigmond C5087, 331).

3. (nyj, Lov) ’kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen színű ()〉’ ❖ almásderes mn 2B3 és fn 4B | [A deres szőrű ló] testén feltünő kisded karikák annak almásderes minőségét jelölik (1860 Ormós Zsigmond C3365, 220) | A körönd közepén lassította kisfejü almásderesét (1887 Almanach 1888-ra C0004, 212) | A kazah Ajdar délcegen üli meg almásderesét (1998 Magyar Hírlap CD09)  almásfakó mn 1A | két csínos küzdő állott meg a’ kapuknál […]: ama’ roh-fekete paripán, ez pedig almás-fakón (1826 Aurora C0034, 275)  almásfekete mn 6B | Fekete. Almás fekete. […] Sültszőrü fekete (1880 Szilády Áron C0667, 121)  almáskék mn 2B5 | Almás kék vólt szri [a lónak] (1793 Gvadányi József C1940, 151) | Sok almás kék vala, némellyike babos (1795 Gvadányi József C1942, 92)  almáspej mn és fn 4B8 | Mogyorú pej ló, Almás pej ló. Equus spadiceus scutulatus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 261) | pár hét mulva Gyöngyösön, a’ Ferdinand huszárok közt ugrándozott alattam egy almás pej csikó! (1848 Életképek C0107, 553) | hatalmas testű, büszke fejhordozású, nemes fejű tüzes szemű pompás almáspejeket (1929 Az állatok világa ford. CD46).

almás- (előtagként)
1.
olyan 〈tárgy v. hely〉, amiben v. ahol almát tartanak, ill. szállítanak
almáskamra főnév 6A
Beszalad az almáskamrából, ahol a rohadtak selejtezésével foglalkozik
(1897 Tömörkény István)
almáskosár főnév 5A
Belenyult az almás kosárba és szólott mosolyogva: – No […] mától kezdve minden este elfogyasztok egy almát
(1907 Gárdonyi Géza)
almásszekér főnév 5B
– Hát kocsi? – Az még akad. Almásszekér, amilyen a parasztoknak van
(1934 Szerb Antal)
2.
almát árusító
almásasszony főnév 4A (kissé rég)
az udvaron a házaló, pokróczos tótok, csibés, almás asszonyok egetverő visitása illetőleg orditása és óbégatása [hallatszik]
(1873 Pesti Napló okt. 19.)
A ház előtt egy almásasszony készlete volt kiterjesztve
(1900 Pesti Hírlap dec. 23.)
messze tőlük, valami falusi parasztasszony állt egy kosár foltos tavalyi alma mellett. [...] Az utca túlsó vége felől nagy barátsággal összefogódzva három iskolásfiu jött az almásasszony felé
(1922 Budapesti Hírlap jún. 15.)
almáskofa főnév 6A
Utána kiált egy almáskofa
(1855 Vas Gereben)
úgy menekült meg, hogy almáskofának öltözve, addig ment a hátikosár almájával, míg beért Magyarországra
(1939 Móricz Zsigmond)
3. (nyj, Lov)
kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen színű ()
almásderes melléknév 2B3 és főnév 4B
[A deres szőrű ló] testén feltünő kisded karikák annak almásderes minőségét jelölik
(1860 Ormós Zsigmond)
A körönd közepén lassította kisfejü almásderesét
(1887 Almanach 1888-ra)
A kazah Ajdar délcegen üli meg almásderesét
(1998 Magyar Hírlap)
almásfakó melléknév 1A
két csínos küzdő állott meg a’ kapuknál […]: ama’ roh-fekete paripán, ez pedig almás-fakón
(1826 Aurora)
almásfekete melléknév 6B
Fekete. Almás fekete. […] Sültszőrü fekete
(1880 Szilády Áron)
almáskék melléknév 2B5
Almás kék vólt szri [a lónak]
(1793 Gvadányi József)
Sok almás kék vala, némellyike babos
(1795 Gvadányi József)
almáspej melléknév és főnév 4B8
Mogyorú pej ló, Almás pej ló. Equus spadiceus scutulatus
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
pár hét mulva Gyöngyösön, a’ Ferdinand huszárok közt ugrándozott alattam egy almás pej csikó!
(1848 Életképek)
hatalmas testű, büszke fejhordozású, nemes fejű tüzes szemű pompás almáspejeket
(1929 Az állatok világa ford.)

Beállítások