alt mn és fn 3A1
I. mn
1. (Zene is) ’a legmélyebb fekvésű 〈női, ill. gyermekénekhang (mint hangfaj, hangosztály)〉’ ❖ [Marietta Alboni] rendkivüli althangját s müvészi alőadását ma is alkalmunk volt csodálni (1845 Pesti Divatlap C5837, 507) | Gyermekkar (többnyire fiu-kórus, coro di ragazzi, Knabenchor), a női karral […] hangregiszterben nagyjában megegyező együttes szoprán és alt hangok csoportjával (1930 ZeneiLex. CD49) | [a passió] a szerepeket különböző regiszterbe helyezi, Krisztus szavainak juttatván a basszust, az evangélistának a tenort és a harmadik előadónak a felső, alt regisztert (1931 ZeneiLex. CD49) | mély, tiszta alt hangján ezt a dalt énekli (1964 Kortárs C5279, 1257).
1a. ’mély zengésű 〈női beszédhang〉’ ❖ szólalt fel csengő alt hangján Mária (1852 Bérczy Károly C1038, 80) | Kapa-sarló nevelte kéz, s hogy gazdája fölnevet, a dallamos alt hangjáról már tudom: Ágnes üdvözöl engem (1970 Sütő András 9620012, 69).
2. (Zene) ’a (kontratenor szólam kettéválásával megjelenő) magasabb férfihangra, ill. a legmélyebb női v. gyermek énekhangra írt 〈szólam〉’ ❖ Altisták azok az énekesnők, akiknek althangjuk van és az alt-szólamot éneklik (1893 PallasLex. CD02) | Altkulcs a 3. vonalon álló C-kulcs neve, melyet régebben főként az alt-szólam számára használtak (ma brácsa és altpuzón számára használatos) (1930 ZeneiLex. CD49) | ezeket a nótákat mind tudom énekelni, különös tekintettel az alt szólamokra (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. (Zene) ’ehhez a szólamhoz tartozó, ill. mély fekvésű női v. gyermek énekhangra írt 〈zenemű(részlet), ill. zeneirodalom〉’ ❖ szerepköre szélesen kiterjedt az első rangu mezzoszoprán és alt szerepekre (1897 PallasLex. CD02) | az alt szólót Fuchs István V. osztályu tanuló énekelte (1902 Budapesti Hírlap máj. 16. C4690, 6) | F-dúr alt ária (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 424).
3. (Zene) ’mély női v. gyermekénekhangú 〈énekes(ek együttese)〉’ ❖ alt-énekesnő (1859 Vasárnapi Újság márc. 20. CD56) | [Basilides Mária] Bach zenéjének nemcsak legnagyobb ma élő alt-interpretátora, de egyszersmind egyik leglelkesebb propagálója is (1930 ZeneiLex. CD49) | Szoprán és alt szólista, kórus és nagyzenekar szólaltatja meg Mahler gigantikus II. szimfóniájának fináléját (1996 Magyar Hírlap CD09).
4. (rendsz. összetételek előtagjaként) (Zene) ’egy-egy hangszercsalád szoprán és tenor fekvésű tagja közötti, a legmagasabb, ún. diszkant hangszernél rendsz. kvinttel mélyebbre hangolt 〈hangszer〉’ ❖ Alt hangszerek (1893 PallasLex. CD02) | A vonós citera három különböző nagyságban készül és pedig mint diszkant-, alt- és basszus-citera (1893 PallasLex. CD02) | az oboa hangterjedelmét lefelé kiegészitik: az oboè d’ amore […], az altoboa vagy angolkürt […], mely egy quinttel mélyebb az oboánál s transzponáló hangszer (1931 ZeneiLex. CD49) | A tanulás kezdetén a […] kisebb hangszert, az ú. n. szoprán-furulyát használjuk (alaphangja legtöbbnyire a c’’ hang). […] A többszólamú játékhoz […] még háromféle furulyát készítenek: alt- (alaphangja leginkább f’), tenor- (alaphangja c’) és basszus- (alaphangja f) hangszert (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 4) | az alt-, tenor- és szopránszaxofon mellett fuvolákon is játszik (1995 Magyar Hírlap CD09).
II. fn
1. (Zene is) ’a legmélyebb fekvésű női, ill. gyermekénekhang (mint hangfaj, hangosztály)’ ❖ [az énekesnő] tömör s terjedelmes alt alapu mezzo-szoprán hanggal rendelkezett (1893 PallasLex. CD02) | [a négyszólamú fúga] a négy fő emberi hangfajra: szoprán, alt, tenor és basszusra támaszkodik (1894 PallasLex. CD02) | Alt […] A mély női és gyermekhangosztály neve (főként mellhanggal). Normális hangterjedelme (kórusban) f (e, esz) – e2, (f2, g2) (1930 ZeneiLex. CD49) | feltűnt Jadwiga Rappe gazdag altja (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’mély zengésű női beszédhang’ ❖ – Csuda klassz voltál. Bogárdikám – kszilofonozta Klári. […] Világos szopránja […] pakfongosan szólt Edit olajos altja mellett (1948 Palotai Erzsi 2052030, 98) | Vachottné enyelgően erőszakos altja elnémítani iparkodott [Laura kétségbeesett szopránját] (1996 Szabó Magda 9630010, 166).
2. (Zene) ’a (kontratenor szólam kettéválásával megjelenő) magasabb férfihangra, ill. a legmélyebb női v. gyermekénekhangra írt szólam’ ❖ Négyes dal (soprán, alt, tenor és bassussal) zongora-kisérettel (1850 Pesti Napló 8658001, 4) | Énekművekben […] a felszólam: sopran, vagy diskant; a felközép: alt; az alközép: tenor; s az al: bassus (1867 Bartalus István 8030003, 20) | a régi zenerendszerben […] a tenor volt a fő szólam, utána következett az alt mint magasabb szólam, azután a szoprán mint a legmagasabb (1897 PallasLex. CD02) | [Bartók művében] egyre magasabb regiszterben, basszus–tenor–alt–szoprán sorrendben lépnek be a szólamok (1975 Kroó György 1085003, 248).
3. (Zene) ’mély női v. gyermekénekhangú énekes(ek együttese)’ ❖ [Misit] bevette a tanár úr a karban altnak, ő tudott a legmélyebbre énekelni az osztályban (1920 Móricz Zsigmond C3223, 88) | Egyetemista korában opera-énekesnőkhöz járt, az öltözők között ődöngött, telt koloratúrszopránok és drámai altok egyaránt igénybe vették János szerelmi szolgálatait, hogy a hangjuk utána a színpadon fényesebb és dúsabb legyen (1989 Konrád György 9351006, 385) | Ha az alt és a tenor azonos legfelső hangmagasságokon énekel (b1–c2), a tenor hangja mindig érdesebb (2000 Természet Világa CD50).
Sz: altista.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.