apolgat ts ige 5a (rég)
1. (átv is) ’csókolgat, ölelget, ill. babusgat, dédelget vkit, ritk. vmit’ ❖ Apolom Ölelem, tsókolom, apolgatom (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, [205]) | maga kebelében apolgatott fiainak hüſégtelenſégek (1785 Magyar Hírmondó 7444073, 674) | szopós borjut, bárányt ölére veszen és ott apolgatja (1804 Bessenyei György¹ C1097, 257) | A’ táncz utánn mellyéhez szorítgatván a’ szemérmes leányt, nem gyzte apolgatni (1808 Verseghy Ferenc ford.–Lafontaine C4428, 75) | Szelíd gügyögéssel játszva apolgatja [a gyereket] (1891 Lipcsey Ádám C2917, 85) | nehogy elbőgd magadat már te is! csucsujja te, … az édes álom pillangó képében… apolgassál már te nyavalyás! (1980 Marsall László 1103023, 94).
2. ’〈beteg v. magatehetetlen embert, ritk. állatot〉(gyógyulásán munkálkodva) gyengéden gondoz, testi szükségében ellát’ ❖ a’ hímnek történt betegsége, […] Bé-nem húnyta egéſz éjjel-is ſzemeit, Sorra apolgatta lankadtt tetemeit, Pehelyt hordott alá, ’s ſzázſzor egy órában Vizet, vagy magot tett el-alélt orrában (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267003, 70) | Ha beteg, ha nyomorúlt, van ki apolgatja (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 205).
3. ’〈kül. embert, állatot, növényt〉 gondoz, ill. róla gondoskodva (szeretettel) nevel’ ❖ Lágy tüzzel fagyot ö róllok, ’s roſzſz nedvet oſzoltaſs ’S mellyekben hiba van, gyakran kezeiddel apolgasd; Eggyikröl ne-talán terjedjen másra peníſz-el (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 26) | [elárulta] jo Urát, a’ ki ſzerette, ſzámtalan kegyességekkel illette, ugy mondván fel-nevelte, fia gyanánt apolgatta! (1793 Seelmann Károly ford.–Gebler 7288002, 101) | Ne bántsd többé a’ szegény jóltévődet, a’ pókot, hanem inkább szaporitsd és apolgasd azt ott, a’ hol illik (1816 Pethe Ferenc C3497, 51) | Lyányom sirja e kert, e kertben apolgatom híven Mind a virágokat én, melyeket ő szeretett (1854 Szemere Bertalan C3936, 284).
4. ’fennmaradásában, fejlődésében, gyarapodásában segít, támogat vmit’ ❖ [a királynak és királynénak] apolgató szárnyaik alatt … virágzását méltán reménylheti a’ két Magyar Haza (1792 Magyar Hírmondó C5809, 169) | Haza! Édes nevezet! mely mind azt a’ jót magábann foglalja, megtartja, apolgatja, valamivel tsak bírhatunk: […] Szokásinkat, Vallásunkat, Vagyonunkat (1817 Ercsei Dániel 8128004, 155) | a Törvényhozóságnak s Tisztviselőségeknek … kötelességök leszen: … egyes személyek s közönségek által alapított Intézeteket apolgatni (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 150).
4a. (ritk) ’〈érzelmet, viszonyt〉 őriz, fenntart, ápol’ ❖ Ott a természet is búnkat apolgattya, Velünk Médonunkat egy aránt jajgattya (1784 Bálintitt János ford.–Cronegk C0749, 14) | Éget te szerelmed, mellyet apolgatok (1787 Főldi János ford. CD01).
J: ápolgat.
Sz: apolgatás.
Vö. CzF.; TESz. ápol; ÚMTsz. apolgat¹