aranyalap fn 3A1

1. (Pénz, Közg) ’a pénzegység értékét az aranyhoz arányító pénzügyi rendszer’ ❖ az aranyalapra helyezett fizetés megállapitásának módjaival és a költségvetési fedezet kérdésével foglalkoztak (1924 Budapesti Hírlap jún. 19. C4712, 4) | A rossz emlékű, inflációban kompromittált osztrák koronát 1925 januárjától az aranyalapra helyezett schilling váltotta fel (1982 Berend T. Iván 9049004, 217) | [a Nobel-díjas Milton Friedman szerint a Nemzetközi Valutaalapnak] nincs több dolga, és már 1971-ben, az aranyalapról való letéréskor fel kellett volna oszlatni (1997 Figyelő CD2601).

2. (Pénz, Közg) ’aranyvalutájú országokban a kibocsátott pénz értékállandóságát biztosító aranykészlet; aranyfedezet’ ❖ a kamat nélkül forgásba tett papirospénz hitelének egyetlen egy kulcsa van, t. i. az aránylag elégséges arany- és ezüstalap (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 234) | [az I. világháború előtti, rendkívül nagy tőkeerejű Franciaországban a] pénzügyi rendszer fedezetéül az aranyalap szolgált (2000 Vadász Sándor CD17).

2a. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vmi megbízhatóságának kétségtelen biztosítéka; aranyfedezet’ ❖ Az idő ennek a világképnek [ti. a polgári világképnek] „aranyalapja”. A polgár csak addig jár biztonságosan a világban, amíg biztosnak tudja az időt (1936 Bálint György 9021001, 23) | ennek az egyezménynek az aranyalapja a barátság, amely a magyar népet az Egyesült Arab Köztársaság népével összefűzi (1958 Magyar Nemzet jún. 28. C0354, 4).

3. (Műv) ’festmények v. más technikával készített képek arany(színű) háttere’ ❖ orosz képeken arany alapra vannak festve a szentképek (1879 Jókai Mór CD18) | aranyalapra szőtt piros vagy kék virágok [díszítik a szék támláját] (1898 Hock János C2093, 190) | Arany-alapra festeném arannyal És olyan lenne, mint egy cukros angyal, Aranyruháju és aranyszemű (1910 Kosztolányi Dezső 9359054, 70) | [A tévéhíradó kék háttérszínének funkciója] hasonló, mint az ikonok, illetve a kora középkori táblaképek aranyalapjáé volt valaha: reprezentál egy más minőségű teret, időt (1994 Magyar Hírlap CD09).

Sz: aranyalapú.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

aranyalap főnév 3A1
1. (Pénz, Közg)
a pénzegység értékét az aranyhoz arányító pénzügyi rendszer
az aranyalapra helyezett fizetés megállapitásának módjaival és a költségvetési fedezet kérdésével foglalkoztak
(1924 Budapesti Hírlap jún. 19.)
A rossz emlékű, inflációban kompromittált osztrák koronát 1925 januárjától az aranyalapra helyezett schilling váltotta fel
(1982 Berend T. Iván)
[a Nobel-díjas Milton Friedman szerint a Nemzetközi Valutaalapnak] nincs több dolga, és már 1971-ben, az aranyalapról való letéréskor fel kellett volna oszlatni
(1997 Figyelő)
2. (Pénz, Közg)
aranyvalutájú országokban a kibocsátott pénz értékállandóságát biztosító aranykészlet; aranyfedezet
a kamat nélkül forgásba tett papirospénz hitelének egyetlen egy kulcsa van, t. i.tudniillik az aránylag elégséges arany- és ezüstalap
(1848 Kossuth Hírlapja)
[az I. világháború előtti, rendkívül nagy tőkeerejű Franciaországban a] pénzügyi rendszer fedezetéül az aranyalap szolgált
(2000 Vadász Sándor)
2a. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vmi megbízhatóságának kétségtelen biztosítéka; aranyfedezet
Az idő ennek a világképnek [ti. a polgári világképnek]aranyalapja”. A polgár csak addig jár biztonságosan a világban, amíg biztosnak tudja az időt
(1936 Bálint György)
ennek az egyezménynek az aranyalapja a barátság, amely a magyar népet az Egyesült Arab Köztársaság népével összefűzi
(1958 Magyar Nemzet jún. 28.)
3. (Műv)
festmények v. más technikával készített képek arany(színű) háttere
orosz képeken arany alapra vannak festve a szentképek
(1879 Jókai Mór)
aranyalapra szőtt piros vagy kék virágok [díszítik a szék támláját]
(1898 Hock János)
Arany-alapra festeném arannyal És olyan lenne, mint egy cukros angyal, Aranyruháju és aranyszemű
(1910 Kosztolányi Dezső)
[A tévéhíradó kék háttérszínének funkciója] hasonló, mint az ikonok, illetve a kora középkori táblaképek aranyalapjáé volt valaha: reprezentál egy más minőségű teret, időt
(1994 Magyar Hírlap)
Sz: aranyalapú
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások