arc fn 3A

1. (átv is) ’a(z emberi) fejnek a szemet, az orrot és a szájat is magában foglaló előoldali része’ ❖ artzal alá a föld felé (1782 Kónyi János C2730, 171) | Az arc sovány, a haj lenszínű, s nem-magyart mutatnak a vonások (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228110, 99) | Lemenőben volt a Nap, piros volt arca (1848 Petőfi Sándor C3508, 69) | A hajnal piros arczát nézé a Balatonban (1855 Vas Gereben C4375, 169) | [A férfi] arcát nem láthattam, mert […] nem nézett se erre, se arra, […] sapkája mélyen lehúzva szemeire (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 14) | [Az] andaluziai tyúk […] A spanyol tyúkkal rokon fajta, melytől főleg abban különbözik, hogy míg amannak arca fehér, az utóbbié sötét karmazsinvörös (1893 PallasLex. CD02) | a nóták hatása alatt kövér könnycsepp pottyant ki a földbirtokos szeméből, végiggurult napbarnított arcán (1924 Kosztolányi Dezső 9359001, 107) | Napóleon hajadonfőtt van, zubbonya tépett, arca lőporfüstös, nagyon fáradt (1978 Hernádi Gyula 9244001, 59) | [A gyöngybagolynak] tollfüle nincs, az arcán látható úgynevezett fátyol nála különösen jól fejlett, szív alakú (1993 A magyarság kézikönyve CD06) arcra borul ’hódolata jeléül fejét a földig hajtva letérdel’ ❖ Jertek velem oh halandók! és arczra borúljatok, Mert itt van az Iſten; itt van a kít én nem láthatok (1788 Pálóczi Horváth Ádám 7143034, 28) | ha igaz a mit mondtál, akkor te valóban Allah dicső küldöttje vagy, kit arczra borulva fogunk tisztelni (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 118) | Saint-Justnek szinte intenie sem kell, hogy a kar tagjai először térdre, majd arcra boruljanak a lenyűgöző idegen pompa előtt (1989 Erdei János 2046010, 24).

1a. ’ez mint a lelkiállapot, érzelem, értelem tükrözője, kifejezője’ ❖ nyájas arcczal (1794–1795 Kazinczy Ferenc 7033013, 300) | Arca nyugodt vala, de egyszersmind legnagyobb elszántság félelmes jeleit mutatá (1844 Nagy Ignác 8324010, 41) | A rémület leirhatatlan. A zene egyszerre elnémult, minden arcon megfagyott a mosoly (1855 Győry Vilmos 8170013, 27) | [a természetrajz tanárának] mély megindultság tükröződött arcán (1893 Papp Dániel 8354001, 47) | [Stefi] lázas arccal mesélte el, mit hallott (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 33) | Hideg megvetés ül az arcán, szeme akár két jégdarab (1954 Vidor Miklós 9778003, 339) | Ezt olvasom az arcokon, ezt hallom ki a számomra még érthetetlen nyelvű ujjongásból (1973 Zsoldos Péter 9806001, 322) | dühtől eltorzult arccal (1984 Szántó Piroska 2025064, 55) vmilyen arcot csinál (kissé rég) ’vki vmilyen(, rendsz. nem a valódi lelkiállapotát tükröző) arckifejezést vesz fel’ ❖ Nagyon savanyu arczot csinálsz hozzá (1845 Degré Alajos 8100004, 19) | Kisleányom, ha olyan bánatos arcot csinálsz, mintha a csibe megette volna a kenyeredet, sokkal jobb lett volna otthon maradnunk (1900 Váli Mari 8506003, 160) | Egyed Ferkó már föl is löttyintette a maga kupicáját s olyan arcot csinált körülbelöl, milyet parázsnyeldesők szoktak körülmosolyogni mutatványuk után (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 209) vmilyen arcot mutat (kissé rég) ’ua.’ ❖ ha megcsókolnál szép hugom, Mindjárt szerelmesb arczot is mutatnék (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 177) | Nagyon ártatlan arcot mutattam (1934 Tamási Áron 9701005, 113) vmilyen arcot ölt (vál) ’ua.’ ❖ Bölcs arczot nem szabad öltened! (1841 Vajda Péter 8504012, 27) | Szerettünk volna […] helyhez és alkalomhoz illő, komoly és ünnepélyes arcot ölteni, de sehogy sem sikerült, folyvást mosolyogtunk egymásra (1847 Petőfi Sándor 8366456, 72) | [Callicles] tisztelettel teljes arcot öltött, mert a gazdag embereket bámulta (1922 Kosztolányi Dezső 9359179, 172) | ábrándos arcot öltve (1972 Várkonyi Nándor 2021054, 1044) vmilyen arcot vág (átv is) ’ua.’ ❖ veszteségeihez vidám arczot vágott (1850 Pesti Röpívek C1517, 291) | A főbíró közömbös arcot vágott (1889 Mikszáth Kálmán 8312005, 223) | a fiú rettentő riadt arcot vágott (1951 Örkény István 9500001, 157) | Milyen arcot kell vágnia az írónak, amikor az a dolga, hogy hallgasson? (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479025, 118) arcokat vág (elfojtott) tiltakozás kif-re v. mások szórakoztatására alkalmas arckifejezést vesz fel’ ❖ mulatságosnál mulatságosabb arcokat vágtak (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 63) | Irén nem nagyon látszott helyeselni a családtörténetet. Sőt titkon arcokat vágott, s megértő, gúnyos pillantásokat cserélt Francival (1937 Babits Mihály 9014129, 43) | [az elnökjelölt] „arcokat vágott” és sóhajtozott, amikor a másik beszélt (és elfeledkezett a rajta lévő kameráról) (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. van arca (kissé szépítő) ’elég szemtelen, arcátlan vmihez v. vmit megtenni’ ❖ Van arcod és van bátorságod fölkeresni födelem, ki úgy állasz előttem, mint nyilt gyilkosom s királyságomnak rajtakapott tolvaja? (1924 Babits Mihály ford.–Szophoklész CD10) | Van arcuk fölhánytorgatni azt is, […] hogy a kormány nem állít magyar embereket a hadsereg élére! (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 233).

1c. arccal vmi felé ’figyelmét, törekvéseit vmire irányítva, összpontosítva’ ❖ Elibe dobnak a tömegnek egy-egy jelszót, mit tudom én: „Arccal a vasút felé” – „Jó pénzt!” „Tiéd az ország – magadnak építed!” s a tömeg [megiramodik] (1956 Urbán Ernő 2005021, 76) | Minálunk, arccal a piacgazdaság felé, még nem jutottunk el odáig, hogy igazán komolyan vegyük a szolgáltatók felelősségét (1995 Magyar Hírlap CD09) | A [román] titkosrendőrség zaklatásai miatt emigráló család sorsában sokan osztoznak, akik valaha hasonlóképpen hagytak maguk mögött mindent, vissza se nézve, arccal a remélt szabadság felé (1996 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’ez mint vkinek a legszemélyesebb, legérzékenyebb része’ ❖ Arczodba vágom ezt a’ levelet (1844 Vörösmarty Mihály 8524413, 198) | némely lelkész ily alkalommal észrevételeit és pirongatásait a gyermekek arcára ugy szórja, hogy még a tanitó ajkaira is bibort szöktetnek (1848 Tavasi Lajos 8469001, 26) | Vécsy elfehéredett. Ez a pletyka, amit most belecsaptak az arcába, elevenére talált (1908 Bíró Lajos CD10) | arcába sziszegte (1917 Kaffka Margit 9290048, 52) | Egy részeg soffőr az arcába röhög (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 33) | Rigler a barna papírt zörgette. Az arcába ordítottam: – Hazudik! (1969 Mándy Iván 9420026, 210).

2. ’az emberi fejnek az orr és a száj melletti két húsos része, ill. ezek egyike’ ❖ Addig is, míg homlokodon Arany üstök omladoz, Akkor is, ha majd arczodon A’ rózsaláng hervadoz (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054009, 19) | arcaidnak látom líljomát (1844 Petőfi Sándor 8366064, 116) | Sárika beesett arca sárga volt, de két pofacsontját tüzesre fujta a halál szele (1919 Szabó Dezső 9623005, 256) | pirospozsgás arca (1942 Bóka László 9064027, 107) | Ismersz egy Radám Lajos nevű embert? […] A jobb arca égésfoltos (1972 Lázár Ervin 2021004, 874) | fél arcát eltakaró sötétzöld napszemüveget (1983 Balla László 1010016, 99).

3. (birtokszóként) ’vminek a látványa, (össz)képe, tulajdonsága(inak összessége)’ ❖ Valóságos fogalma tehát ezen érdekes magyar városka’ arczáról csak annak lehet, ki számtalan szeretetre méltó családját ismeri jelenben, vagy ismerte e’ történet’ korában (1839 Jósika Miklós 8212002, 66) | a beözönlők csak még mezővárosiasabbá változtatják Budapest arcát és lelkét (1907 Ady Endre CD0801) | Az alázuhanó esti órában a fekete sárba ragadt néma és süket vidék arca oly elrettentő, oly vigasztalan és kietlen, mintha a halál állna őrt fölötte (1940 Méliusz József 9433009, 202) | az itthoni Őrségbe is be kell kukkantani: hasonlít-e a táj és a falvak arca az odaátihoz, itt is háromablakos-e a parasztházak homlokzata, mint odaát, Alsó- és Felsőőrön? (1980 Kerényi Grácia 9324046, 152).

3a. (birtokszóként) ’vminek, es. vkinek (a külvilág felé mutatott) sajátos, rá jellemző képe’ ❖ Ahogy különbözően fejlődtek az egyes embertársadalmak, úgy változtatta arcát a nacionalizmus (1905 Ady Endre CD0801) | [Szabó Dezső] azok közé az európai keresők közé tartozik, akik elsőül vizsgálják az új század arcát (1939 Németh László² 9485032, 68) | a folyamatosan kiadásra kerülő írások egyre markánsabbá formálják Erdélyi János alkotói arcát, kirajzolják új vonásait (1981 T. Erdélyi Ilona CD30) | az itthoni felsőoktatás és tudományos kutatás megtalálta az arcát, alakját, szervezetét és be tudott kapcsolódni a nemzetközi tudományos világba (1998 Tények könyve CD37).

3b. (birtokszóként) ’két v. több ellentétes v. különböző tulajdonság, megnyilvánulás(i forma) közül az egyik’ ❖ Hány arca van, teszem a sárnak. Furcsa, hogy nem íródott még könyv a sár morphológiájáról. Mert van, például a közönséges vagy az utcai sár (1916 Balázs Béla 9019048, 97) | Az indulat egy, de három arca van: egyszer tárgytalan bűntudat, másszor sóvárgás az elvesztett anya után s tomboló fájdalom egy ostobán elérhetetlen nő miatt (1937 Németh Andor 9480017, 268) | A [19.] századnak kettős arca van: a líra a romantika világszerte legmerészebb túlhaladását és legyőzését adja Petőfivel, a regény nagyrészt a romantikában reked meg (1972 Mészáros Vilma 2018017, 496) | Pamfletemben a bolsevik kultúrpolitika egyik arcát igyekeztem megrajzolni (1989 Szörényi László 2024015, 61).

3c. (birtokszóként) ’vkinek, vminek (addig rejtett) valója, mivolta, lényege’ ❖ Csakis a munka szégyenének eltünésével változott meg az emberiség arcza, s a munka közössége lett az egyenlőség apostolává! (1887 Tóvölgyi Titusz 8492008, 77) | a monumentális világ rettentő egyszerűen és őszintén megmutatja teljes arcát (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 125) | [1956] megmutatta a szovjet politika valódi arcát (1985 Borbándi Gyula 9811011, 267).

4. (/biz) ’személy, kül. férfi’ ❖ Egyes arcokat a közönség valóban szeret, becsüli bátorságukat (1989 Csurka István 2015033, 47) | Nem volt célom, hogy mindenképpen ismeretlen arcokat mutassak be (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’céget, márkát megszemélyesítő, a nyilvánosság előtt jelképező személy’ ❖ [Az Estée Lauder] cég nemrégiben írt alá egy évi 1,6 millió dolláros szerződést Elizabeth Hurley színésznővel; ő lesz a hirdetéseken a vállalat „arca(1995 Magyar Hírlap CD09) | Uma Thurman nyár óta egy híres francia kozmetikai cég új arca (2000 Nők Lapja nov. 8. C6157, 9).

5. (rég, Kat) ’a katonai erők csoportosításának, ill. tevékenységének (képzeletbeli) első vonala; arcvonal’ ❖ Századját […] Oszlopból a’ Vár Megye Háza előtt nagy sebességgel Artzba tette (1809 Tőkés János C2559, 234) | a’ csapat megállt ’s a’ vendéglővel szemben arczot képez (1852 Jósika Miklós C2393, 109) | fejlessze fel arczba a zászlóaljat, mert tömegben az ágyu több kárt tehet (1883 Matolai Etele C3055, 14).

5a. arcot fordít (rég, Kat) ’〈katona(i alakulat)(támadólag) vmilyen irányban v. vmely sereg ellen vonul’ ❖ ezernek Tizszer ezer tárcsás nem fog fordítani arczot (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358002, 35) | Minden megtámadott ezred kivált a menetoszlopból, arcot fordított az ellenség felé s midőn azt elűzte, ismét elfoglalta beosztását (1940 Bánlaky József CD16) | Az ifjú, tűzes Bezerédy a futókat meg akarván fordítani, elejökbe vágott, – de vezényszavára csak kevesen fordítottak arcot (1941 Bánlaky József CD16) | a Maslowednél álló osztrák ütegek ugyan rögtön észak felé fordítottak arcot (1942 Bánlaky József CD16).

J: arculat, orca.

Ö: ál~, alabástrom-, alma~, angyal~, baba~, fa~, film~, hátra~, leány~, madonna~, póker~.

Fr: , új.

ÖU: asszony~, férfi~, fiú~, gyerek~, gyermek~, isten~, lány~, liliom~, madár~, majom~, márvány~, rózsa~.

ÖE: ~alkat, ~berendezés, ~beszéd, ~csapás, ~csók, ~daganat, ~fátyol, ~fél, ~fintorgatás, ~hasonlatosság, ~idom, ~ismeret, ~járás, ~kinyomat, ~lap, ~lélek, ~maszk, ~metszet, ~nyomat, ~orr, ~rajz, ~ránc, ~rángás, ~rángatás, ~seb, ~szakáll, ~színezet, ~támadás, ~tanulmány, ~típus, ~ütés, ~változás, ~védő, ~veríték, ~virág.

Sz: arcocska, arcú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. arc¹

arc főnév 3A
1. (átv is)
a(z emberi) fejnek a szemet, az orrot és a szájat is magában foglaló előoldali része
artzal alá a föld felé
(1782 Kónyi János)
Az arc sovány, a haj lenszínű, s nem-magyart mutatnak a vonások
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
Lemenőben volt a Nap, piros volt arca
(1848 Petőfi Sándor)
A hajnal piros arczát nézé a Balatonban
(1855 Vas Gereben)
[A férfi] arcát nem láthattam, mert […] nem nézett se erre, se arra, […] sapkája mélyen lehúzva szemeire
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[Az] andaluziai tyúk […] A spanyol tyúkkal rokon fajta, melytől főleg abban különbözik, hogy míg amannak arca fehér, az utóbbié sötét karmazsinvörös
(1893 PallasLex.)
a nóták hatása alatt kövér könnycsepp pottyant ki a földbirtokos szeméből, végiggurult napbarnított arcán
(1924 Kosztolányi Dezső)
Napóleon hajadonfőtt van, zubbonya tépett, arca lőporfüstös, nagyon fáradt
(1978 Hernádi Gyula)
[A gyöngybagolynak] tollfüle nincs, az arcán látható úgynevezett fátyol nála különösen jól fejlett, szív alakú
(1993 A magyarság kézikönyve)
arcra borul
hódolata jeléül fejét a földig hajtva letérdel
Jertek velem oh halandók! és arczra borúljatok, Mert itt van az Iſten; itt van a kít én nem láthatok
(1788 Pálóczi Horváth Ádám)
ha igaz a mit mondtál, akkor te valóban Allah dicső küldöttje vagy, kit arczra borulva fogunk tisztelni
(1875 Hasznos Mulattató)
Saint-Justnek szinte intenie sem kell, hogy a kar tagjai először térdre, majd arcra boruljanak a lenyűgöző idegen pompa előtt
(1989 Erdei János)
1a.
ez mint a lelkiállapot, érzelem, értelem tükrözője, kifejezője
nyájas arcczal
(1794–1795 Kazinczy Ferenc)
Arca nyugodt vala, de egyszersmind legnagyobb elszántság félelmes jeleit mutatá
(1844 Nagy Ignác)
A rémület leirhatatlan. A zene egyszerre elnémult, minden arcon megfagyott a mosoly
(1855 Győry Vilmos)
[a természetrajz tanárának] mély megindultság tükröződött arcán
(1893 Papp Dániel)
[Stefi] lázas arccal mesélte el, mit hallott
(1926 Kosztolányi Dezső)
Hideg megvetés ül az arcán, szeme akár két jégdarab
(1954 Vidor Miklós)
Ezt olvasom az arcokon, ezt hallom ki a számomra még érthetetlen nyelvű ujjongásból
(1973 Zsoldos Péter)
dühtől eltorzult arccal
(1984 Szántó Piroska)
vmilyen arcot csinál (kissé rég)
vki vmilyen(, rendsz. nem a valódi lelkiállapotát tükröző) arckifejezést vesz fel
Nagyon savanyu arczot csinálsz hozzá
(1845 Degré Alajos)
Kisleányom, ha olyan bánatos arcot csinálsz, mintha a csibe megette volna a kenyeredet, sokkal jobb lett volna otthon maradnunk
(1900 Váli Mari)
Egyed Ferkó már föl is löttyintette a maga kupicáját s olyan arcot csinált körülbelöl, milyet parázsnyeldesők szoktak körülmosolyogni mutatványuk után
(1926 Tersánszky Józsi Jenő)
vmilyen arcot mutat (kissé rég)
ua.
ha megcsókolnál szép hugom, Mindjárt szerelmesb arczot is mutatnék
(1834 Vörösmarty Mihály)
Nagyon ártatlan arcot mutattam
(1934 Tamási Áron)
vmilyen arcot ölt (vál)
ua.
Bölcs arczot nem szabad öltened!
(1841 Vajda Péter)
Szerettünk volna […] helyhez és alkalomhoz illő, komoly és ünnepélyes arcot ölteni, de sehogy sem sikerült, folyvást mosolyogtunk egymásra
(1847 Petőfi Sándor)
[Callicles] tisztelettel teljes arcot öltött, mert a gazdag embereket bámulta
(1922 Kosztolányi Dezső)
ábrándos arcot öltve
(1972 Várkonyi Nándor)
vmilyen arcot vág (átv is)
ua.
veszteségeihez vidám arczot vágott
(1850 Pesti Röpívek)
A főbíró közömbös arcot vágott
(1889 Mikszáth Kálmán)
a fiú rettentő riadt arcot vágott
(1951 Örkény István)
Milyen arcot kell vágnia az írónak, amikor az a dolga, hogy hallgasson?
(1984 Nemes Nagy Ágnes)
arcokat vág
(elfojtott) tiltakozás kif-re v. mások szórakoztatására alkalmas arckifejezést vesz fel
mulatságosnál mulatságosabb arcokat vágtak
(1863 Lauka Gusztáv)
Irén nem nagyon látszott helyeselni a családtörténetet. Sőt titkon arcokat vágott, s megértő, gúnyos pillantásokat cserélt Francival
(1937 Babits Mihály)
[az elnökjelölt]arcokat vágott” és sóhajtozott, amikor a másik beszélt (és elfeledkezett a rajta lévő kameráról)
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
van arca (kissé szépítő)
elég szemtelen, arcátlan vmihez v. vmit megtenni
Van arcod és van bátorságod fölkeresni födelem, ki úgy állasz előttem, mint nyilt gyilkosom s királyságomnak rajtakapott tolvaja?
(1924 Babits Mihály ford.Szophoklész)
Van arcuk fölhánytorgatni azt is, […] hogy a kormány nem állít magyar embereket a hadsereg élére!
(1936 Herczeg Ferenc)
1c. arccal vmi felé
figyelmét, törekvéseit vmire irányítva, összpontosítva
Elibe dobnak a tömegnek egy-egy jelszót, mit tudom én: „Arccal a vasút felé” – „Jó pénzt!” „Tiéd az ország – magadnak építed!” s a tömeg [megiramodik]
(1956 Urbán Ernő)
Minálunk, arccal a piacgazdaság felé, még nem jutottunk el odáig, hogy igazán komolyan vegyük a szolgáltatók felelősségét
(1995 Magyar Hírlap)
A [román] titkosrendőrség zaklatásai miatt emigráló család sorsában sokan osztoznak, akik valaha hasonlóképpen hagytak maguk mögött mindent, vissza se nézve, arccal a remélt szabadság felé
(1996 Magyar Hírlap)
1d.
ez mint vkinek a legszemélyesebb, legérzékenyebb része
Arczodba vágom ezt a’ levelet
(1844 Vörösmarty Mihály)
némely lelkész ily alkalommal észrevételeit és pirongatásait a gyermekek arcára ugy szórja, hogy még a tanitó ajkaira is bibort szöktetnek
(1848 Tavasi Lajos)
Vécsy elfehéredett. Ez a pletyka, amit most belecsaptak az arcába, elevenére talált
(1908 Bíró Lajos)
arcába sziszegte
(1917 Kaffka Margit)
Egy részeg soffőr az arcába röhög
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
Rigler a barna papírt zörgette. Az arcába ordítottam: – Hazudik!
(1969 Mándy Iván)
2.
az emberi fejnek az orr és a száj melletti két húsos része, ill. ezek egyike
Addig is, míg homlokodon Arany üstök omladoz, Akkor is, ha majd arczodon A’ rózsaláng hervadoz
(1797–1799 Berzsenyi Dániel)
arcaidnak látom líljomát
(1844 Petőfi Sándor)
Sárika beesett arca sárga volt, de két pofacsontját tüzesre fujta a halál szele
(1919 Szabó Dezső)
pirospozsgás arca
(1942 Bóka László)
Ismersz egy Radám Lajos nevű embert? […] A jobb arca égésfoltos
(1972 Lázár Ervin)
fél arcát eltakaró sötétzöld napszemüveget
(1983 Balla László)
3. (birtokszóként)
vminek a látványa, (össz)képe, tulajdonsága(inak összessége)
Valóságos fogalma tehát ezen érdekes magyar városka’ arczáról csak annak lehet, ki számtalan szeretetre méltó családját ismeri jelenben, vagy ismerte e’ történet’ korában
(1839 Jósika Miklós)
a beözönlők csak még mezővárosiasabbá változtatják Budapest arcát és lelkét
(1907 Ady Endre)
Az alázuhanó esti órában a fekete sárba ragadt néma és süket vidék arca oly elrettentő, oly vigasztalan és kietlen, mintha a halál állna őrt fölötte
(1940 Méliusz József)
az itthoni Őrségbe is be kell kukkantani: hasonlít-e a táj és a falvak arca az odaátihoz, itt is háromablakos-e a parasztházak homlokzata, mint odaát, Alsó- és Felsőőrön?
(1980 Kerényi Grácia)
3a. (birtokszóként)
vminek, es. vkinek (a külvilág felé mutatott) sajátos, rá jellemző képe
Ahogy különbözően fejlődtek az egyes embertársadalmak, úgy változtatta arcát a nacionalizmus
(1905 Ady Endre)
[Szabó Dezső] azok közé az európai keresők közé tartozik, akik elsőül vizsgálják az új század arcát
(1939 Németh László²)
a folyamatosan kiadásra kerülő írások egyre markánsabbá formálják Erdélyi János alkotói arcát, kirajzolják új vonásait
(1981 T. Erdélyi Ilona)
az itthoni felsőoktatás és tudományos kutatás megtalálta az arcát, alakját, szervezetét és be tudott kapcsolódni a nemzetközi tudományos világba
(1998 Tények könyve)
3b. (birtokszóként)
két v. több ellentétes v. különböző tulajdonság, megnyilvánulás(i forma) közül az egyik
Hány arca van, teszem a sárnak. Furcsa, hogy nem íródott még könyv a sár morphológiájáról. Mert van, például a közönséges vagy az utcai sár
(1916 Balázs Béla)
Az indulat egy, de három arca van: egyszer tárgytalan bűntudat, másszor sóvárgás az elvesztett anya után s tomboló fájdalom egy ostobán elérhetetlen nő miatt
(1937 Németh Andor)
A [19.] századnak kettős arca van: a líra a romantika világszerte legmerészebb túlhaladását és legyőzését adja Petőfivel, a regény nagyrészt a romantikában reked meg
(1972 Mészáros Vilma)
Pamfletemben a bolsevik kultúrpolitika egyik arcát igyekeztem megrajzolni
(1989 Szörényi László)
3c. (birtokszóként)
vkinek, vminek (addig rejtett) valója, mivolta, lényege
Csakis a munka szégyenének eltünésével változott meg az emberiség arcza, s a munka közössége lett az egyenlőség apostolává!
(1887 Tóvölgyi Titusz)
a monumentális világ rettentő egyszerűen és őszintén megmutatja teljes arcát
(1923–1926 Tamási Áron)
[1956] megmutatta a szovjet politika valódi arcát
(1985 Borbándi Gyula)
4. (/biz)
személy, kül. férfi
Egyes arcokat a közönség valóban szeret, becsüli bátorságukat
(1989 Csurka István)
Nem volt célom, hogy mindenképpen ismeretlen arcokat mutassak be
(1998 Magyar Hírlap)
4a.
céget, márkát megszemélyesítő, a nyilvánosság előtt jelképező személy
[Az Estée Lauder] cég nemrégiben írt alá egy évi 1,6 millió dolláros szerződést Elizabeth Hurley színésznővel; ő lesz a hirdetéseken a vállalat „arca
(1995 Magyar Hírlap)
Uma Thurman nyár óta egy híres francia kozmetikai cég új arca
(2000 Nők Lapja nov. 8.)
5. (rég, Kat)
a katonai erők csoportosításának, ill. tevékenységének (képzeletbeli) első vonala; arcvonal
Századját […] Oszlopból a’ Vár Megye Háza előtt nagy sebességgel Artzba tette
(1809 Tőkés János)
a’ csapat megállt ’s a’ vendéglővel szemben arczot képez
(1852 Jósika Miklós)
fejlessze fel arczba a zászlóaljat, mert tömegben az ágyu több kárt tehet
(1883 Matolai Etele)
5a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
arcot fordít (rég, Kat)
〈katona(i alakulat) (támadólag) vmilyen irányban v. vmely sereg ellen vonul
ezernek Tizszer ezer tárcsás nem fog fordítani arczot
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Minden megtámadott ezred kivált a menetoszlopból, arcot fordított az ellenség felé s midőn azt elűzte, ismét elfoglalta beosztását
(1940 Bánlaky József)
Az ifjú, tűzes Bezerédy a futókat meg akarván fordítani, elejökbe vágott, – de vezényszavára csak kevesen fordítottak arcot
(1941 Bánlaky József)
a Maslowednél álló osztrák ütegek ugyan rögtön észak felé fordítottak arcot
(1942 Bánlaky József)
Fr: , új
ÖU: asszonyarc, férfiarc, fiúarc, gyerekarc, gyermekarc, istenarc, lányarc, liliomarc, madárarc, majomarc, márványarc, rózsaarc
ÖE: arcalkat, arcberendezés, arcbeszéd, arccsapás, arccsók, arcdaganat, arcfátyol, arcfél, arcfintorgatás, archasonlatosság, arcidom, arcismeret, arcjárás, arckinyomat, arclap, arclélek, arcmaszk, arcmetszet, arcnyomat, arcorr, arcrajz, arcránc, arcrángás, arcrángatás, arcseb, arcszakáll, arcszínezet, arctámadás, arctanulmány, arctípus, arcütés, arcváltozás, arcvédő, arcveríték, arcvirág
Sz: arcocska, arcú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. arc¹

Beállítások