asszonyi mn 18A6 

1. ’(férjes) asszonyhoz, nőhöz tartozó, női’ ❖ nem menekedtél Asszonyi gyönge köröm nyűgéből (1780 k. Gyöngyössi János C0221, 100) | nem esmered tehát az aszszonyi szív’ gyengeségeit? (1819 Katona József C2502, 38) | Asszonyi vállak csontfehéren Úsznak a kék füst-tengerárban (1909 Oláh Gábor 9487035, 43) | Az asszonyi léleknek különös rejtelmei vannak (1926 Babits Mihály 9014127, 107) | Tiziano érzékies ecsetje alatt meggömbölyödtek az asszonyi test formái (1937 Elek Artúr CD10).

1a. ’(férjes) asszonyokra, nőkre jellemző, rájuk valló 〈tulajdonság, megnyilvánulás, jelenség stb.〉, ill. tőlük eredő, származó’ ❖ aſzſzonyi gyengeség (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 6) | a’ férjfias tüzet a’ legasszonyibb puhasággal tudja párosítani (1823 Kazinczy Ferenc C2044, 205) | Asszonyi pletyka (1880 Balázs Sándor¹ 8024003, 22) | asszonyi szépség (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 66) | Szerelmes asszonyi rigolyákról Erdős Renée mert dalolni először és magyarul (1906 Ady Endre 9003024, 102) | [Ady] azt a néhány költőt (Baudelaire, Verlaine, Rictus), akiknek egy-két versét átültette, csak gyöngéd asszonyi támogatás mellett olvashatta eredetiben (1924 Benedek Marcell 9042004, 86) | Az asszonyi természet olyan, hogy a szerelem minden változatában érdekli (1937 Németh László² 9485039, 221) | Finom, telt asszonyi hang nevetett (1956 Hernádi Gyula 2005006, 33) | Sírj, hadd gyöngyözzenek asszonyi könnyeid (1974 Kormos István ford.–Frénaud 9353084, 304).

1b. ’(férjes) asszonyok, nők számára való, nekik szánt 〈ruha, ékszer stb.〉’ ❖ magunkal egyebet nem vivénk-el, hanem az Iskatulyát […] és a’ magam Aſzſzonyi ékeſségeimet, ’s egyéb Portékáimat (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | a’ vásznat asszonyok szövik, az asszonyi ruhákat magok varják (1819 Magda Pál 8285002, 86) | a’ szinházakban asszonyi szerepet csak castráltak énekeltek (1846 Bartay András 8031002, 205) | kis háztetők szorosan egymás mellett, mint óriási asszonyi frizurák, felborzolva és lobogón, szőke lángokban állanak (1918 Szomory Dezső 9683002, 124).

1c. ’(férjes) asszonyokra, nőkre háruló, ill. általuk végzett 〈munka, feladat stb.〉’ ❖ az Apátzák által is ditséretesen taníttatnak a’ Leánykák […] az egyéb szükséges asszonyi munkákra is (1799 Vályi András C4337, 317) | főzés, sütés, vagy bármiféle asszonyi dolog (1880 Árvizkönyv Szeged javára C0667, 8) | A háziasszony […] ijedten mozdult, hogy asszonyi kötelessége után nézzen (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 141) | A pénz beosztása asszonyi feladat és kötelesség volt (1982 Lux Elvira 1099003, 167).

1d. ’nők, (férjes) asszonyok által átélt, ill. elszenvedett 〈helyzet, sors, betegség stb.〉’ ❖ a’ magok aszszonyi nyavallyájokot … vén szülékkel orvosoltatják (1787 Mátyus István C3067, 647) | asszonyi Kórság. Menses, Menstruum (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 16) | [a falusi kislány] elveszett volna a tudatlanságban, asszonyi szolgaságban, ha ők meg nem mentik (1899 Szabóné Nogáll Janka 8417002, 60) | Itt a nyugaton a civilizácio mázával vonják be az asszonyi rabszolgaságot (1900 Budapesti Napló febr. 27. C5243, 1) | Mindenki ismeri Hidassy doktort, az asszonyi betegségek hires orvosát (1908 Ambrus Zoltán C0600, 207) | Elbeszélő művészete novelláiban és regényeiben mindig az asszonyi sors szemléletére van beállítva (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 179).

2. (kissé rég) ’asszonyokból, nőkből álló 〈csoport, társaság stb.〉’ ❖ sok fajtalan férjfiak még becsületes asszonyi társaságban se tudják magok és nyelveket illetlenségtől megtartóztatni (1804 Fazekas Mihály 8138025, 18) | az Ursulinák és Angol Kisasszonyok ’s más asszonyi rendek (1832 Jelenkor C0223, 95) | Az asszonyi jótékony egyesűlet, casino, lóverseny, mind a’ legujabb kor’ szüleményei (1834 Fillértár 8623001, 99) | porronggyal, söprükkel, vizes vödrökkel fölszerelt asszonyi nép (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 175) • asszonyi ág (rég) ’leányág, nőág’ ❖ az aszszonyi ágon is az Országot örökössé tették (1790 Péczeli József ford.–Voltaire C3451, 218) | a’ Királyságra való Succcessio [= utódlás], a’ Habspurgiai Házból való Aszszonyi Ágnak engedtetik (1794 Zsebkalendáriom C4957, 69) | Harmadik Eduard […] hadat indított […] a franciák ellen, kik az asszonyi ágat az országlástól elzárták volt (1815 k. Verseghy Ferenc 7373015, 143) • asszonyi nem (rég) ’a nők összessége, női nem’ ❖ Az Aſzſzonyi Nembl támadt e’ ſzármazás (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 21) | [az ún. cserlevelűfű] különöſſen az Aſzſzonyi nemnek haſznál, mert kiváltképpen a’ méhet tiſztittván, ſok nyavalyáktól ötet meg-örzi (1775 Csapó József 7062001, 61) | az emberiségnek fele, az asszonyi nem is részesévé tétetik a tudománybeli isméreteknek (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 139) | Szemérmetes Erzsók, Koronája az asszonyi nemnek (1844 Petőfi Sándor C3506, 136) | tíz vagy húsz sirató, asszonyi nemből való, ráborul a koporsódra (1979 Weöres Sándor 9788308, 30) • asszonyi rend (rég) ’ua.’ ❖ az asszonyi rend a’ frantzunak [= vérbajnak] orvoslását eleinte gyakran el-mulattya [!] (1778 Milesz József ford.–Störck C3162, 127) | [csicseri borsóból készült liszttel] az aſzſzonyi-rend az ábrázatjokról a’ ſzeplket el-hárítani tudják (1797 Veszelszki Antal 7375001, 160) | Ki nem tapasztalta már – úgymond [Gyöngyössi] – hogy az asszonyi rend, még a nemesebb izlésűek is, irtóznak a deák formára szabott versektől (1892 Négyesy László C3316, 134) • asszonyi rendű (rég) ’női nemhez tartozó 〈személy〉’ ❖ 43393 közzl, … aszszonyi rendek pedig 21850 nen vóltanak (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 371).

2a. • aszszonyi nemű (rég) ’nőnemű 〈élőlény〉’ ❖ [a giliszták közül], mellyeket az embereknél találnak, némellyek férjfi, némellyek asszonyi neműek (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 452).

2b. • asszonyi nem (rég, Nyelvt) ’〈bizonyos nyelvekben〉 nőt, nőstény állatot jelentő, továbbá az ide sorolt, (alaktani szempontból) azonos módon viselkedő névszók kategóriája’ ❖ Más Nemzeteknek … a’ magok Nyelvek Neveiben mindenkor valami bizonyos Nem vagyon, vagy Férfiui, vagy Aszszonyi (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi C1175, 50) | Femininum genus, asszonyi nem a’ Grammaticában (1822 e. Verseghy Ferenc C4429, 181).

3. ’a női nemhez tartozó 〈emberi lény〉, ill. a férjes asszonyok csoportjához tartozó 〈személy〉’ ❖ ha az óldal nyilallás-ollyankor leli-el az asszonyi állatot (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 95) | Aszszonyi személy (1780 Bizonyos oktatások C1120, 21) | egy asszonyi-alak megálla előttem (1814 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2531, 70) | Ezen két Fejezet tehát útmutatásúl szolgálhat […] még az aszszonyi nevelők’ (Gouvernante) felvételében is (1826 Szilasy János C4031, 250) | [a lordnak] nincs egyéb gondja, mint hogy elbolondítson, sőt halálba kergessen egy egész sereg szánandó, szerencsétlen asszonyi teremtést! (1906 Ambrus Zoltán C0592, 16) | Nem volt Etel se szégyenlősebb, se alamuszibb, mint más asszonyi fajzat (1927 Móra Ferenc 9459034, 36) | [Etel] is csak arra teremtődött, amire a többi asszonyi állat [ti., hogy férjhez menjen] (1927 Móra Ferenc C3205, 113).

4. (ritk) ’a női jellegből következő, női’ ❖ [Adél] szeme, füle nyitva, egész asszonyi mivolta állandó készenlétben (1914 Oláh Gábor 9487063, 150) | Kaffka Margitot mindenek felett írásának becsületessége emeli ki: ő csak magát adja, a maga asszonyi létét (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 184) | az asszonyi lét közhelyeiből rutinosan megszerkesztett lélekrajz (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. ’férjes, férjezett’ ❖ asszonyi voltábul csak az özvegyi fátyolt hordja fején (1892 Jókai Mór CD18).

5a. (rég) ’férjes asszonyokat (meg)illető’ ❖ Csinálunk néha a’ Férfiú Névblis Aszszonyi Nevet, p: o: Biró, Biróné (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi C1175, 53).

5b. ’férjes asszonyokra jellemző, asszonyos’ ❖ [A férj] asszonyi örömökről gondoskodik [felesége] számára (1924 Hegyaljai Kiss Géza 9236001, 15) | Ez az egyetlen boldogsága életemnek, hogy ilyen gyerekeket szültem. – […] mondta és kiérezhető volt az asszonyi boldogság és hivalkodás a szavaiból (1931 Kassák Lajos 9314012, 77).

6. (rég, Irodt) ’ereszkedő lejtésű 〈verssor, ill. két szótagú rím〉’ ❖ a’ következend két sort ismet Asszonyi rhythmus zárja (1790 Orpheus C1505, 393) | a két első [vers] 13 syllabáú [= szótagú], vagy 6½ lábú asszonyi sor, a két utolsó pedig 6 lábú férjfiúi vers (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 753) | a’ cadentia [= rím] … kétféle lehet, úgymint férjfiúi és asszonyi (1806 Verseghy Ferenc C4430, 4).

Vö. CzF. ~, asszonyilag; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.; SzT. asszonyi állat, asszonyi ember, asszonyi gyolcsing, asszonyi nép; ÚMTsz.