bíbor fn és mn
I. fn 4A2
1. ’bíborfesték’ ❖ Az éj egy részét az ablaknál töltém a tyrusi tengert nézvén, melly Dávid király flottáját hordá, midőn a Libanonról cedrust, és Sidonból bibort hoztak (1840 Peregriny Elek 8360001, 17) | A görög császárok bíborral írtak (1902 ÓkoriLex. CD28) | a bíborral festett szövet nem vörös, hanem kék színű volt (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) | Az i. sz. 4. században a tiruszi bíbor szó szerint aranyat ért, mert annyi aranyat adtak érte, amennyit a festékanyag súlya nyomott (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. ’ilyen festékanyaggal létrehozott v. ahhoz hasonló, kül. mélyvörös szín v. árnyalat (mint vmely méltóság jelvénye), ill. vmely dolog v. jelenség ilyen színe’ ❖ Buda! Hegyeidnek vér szín veres bora, Mert bőven borított vér veres bibora! (1786 Főldi János 7112007, 136) | a color conchylius oly világosabb bibor volt, melyet csak a biborcsigával, tehát a buccinum [= kürtcsiga] nélkül festettek (1893 PallasLex. CD02) | [Fridolin] gyönyörködő figyelemmel nézte a színes ablakokat, amint a nyári alkonyat bíborában tündököltek (1929 Cholnoky László 9077001, 13) | A bíbor és a skarlát a római császár és a római lovagok színe (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Az elnevezések is, melyekkel a különbféle árnyalatokat illetjük – skarlát, kármin, rubin, bíbor, velencei, karmazsin – szimbolikusak, energikusak (1999 Lakáskultúra CD39).
3. ’bíborfestékkel festett (mélyvörös színű) kelme, ill. ebből készült dolog, kül. ruhadarab, öltözet (mint a hatalom v. vmely méltóság, rang jelvénye)’ ❖ Antinous bíbort házátúl hozatott, Melly külömb ſzinekkel remekül varratott (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 184) | engem sem ringatának biboron (1842 Pesti Hírlap CD61) | sokszor alig birok erőt venni magamon, hogy rá ne tapossak diadémra és biborra és oda ne kiáltsak neki: Fiam, ölelj meg, nem a császár vagyok én, hanem az apád (1932 Móra Ferenc 9459036, 3) | Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) | Aki az ügyben végül döntött, az egy fekete reverendás úr volt, se bíbor, se kalap (1997 Magyar Hírlap CD09) • bíborban született ’előkelő, kül. fejedelmi, királyi származású 〈személy〉’ ❖ szégyenére válik az emberiségnek, hogy illy ördögi fajt szülhet, s még nagyobb szégyenére válik, hogy azt tűri! A föld nyeljen el titeket, biborban született ördögök! (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a Bíborban született fenséges nagyhercegek! A bíborban született fenséges nagyhercegnők! (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 77) | [Dávid] arra is gondolhatott, hogy az első „bíborban született” fia lesz utána a király, aki mind neki, mind Saulnak örököse (1995 BibliaiLex. CD1207).
4. (rég v. nyj) ’fehér v. sárgás színű, (mintás felületű,) laza szövésű fátyolszövet, ill. ebből készült (sál- v. kendőféle) ruhadarab’ ❖ Szép gyenge karjait [ti. a magyar dámának] Bíbor bodorítja (1790 Gvadányi József 7125008, 6) | Mély kútba tekinték, Arany szálat szakaszték, Asszonyomat benne látám, Biborban, bársonyban Gyöngyös koszorúban (1874 Arany János népdalgyűjteménye C0663, 36) | A városi asszony sálnak mondaná a bíbort, aminek egyik végét tűkkel a fejre erősítik (1912 Malonyay Dezső 8292037, 82) | Fehér kelmék a patyolat, a cinadof, azaz vékony vászon és fehér bíbor, egy bodorvászon-féle (1941 Undi Mária CD43) | A bogláros tűkkel megfogott bíbort, a tekerődzőfátyolt a sárközi, érsekcsanádi menyecskék még a 20. sz.-ban is felvették (1979 NéprajziLex. CD47).
II. mn 14A6
1. ’a bíborfesték színével egyező, kül. bíborvörös 〈szín〉, ill. ilyen v. ehhez hasonló színű 〈dolog〉’ ❖ Bíbor pompájokkal már mindjárt elhalnak [a csillagok] (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Fekete bibor gyáſzt vévén ez esetre (1796 Szentgyörgyi Gellért ford.–Birkenstock 7317001, 24) | bibor bimbót (1839 Petőfi Sándor C3508, 284) | folyó vérrel és fogyó sohajjal Fekszik a fűnek fázós szőnyegén, Bibor sebére bibort sző a hajnal (1909 Juhász Gyula¹ 9284184, 223) | mind bíborabbá váló arcban (1913 Laczkó Géza CD10) | hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 26) | a fölébe hajló asszony bíborkörmű ujjaival (1977 Kertész Imre² CD41).
2. ’bíborfestékkel festett(, mélyvörös színű) kelméből készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ilyennel bevont 〈tárgy〉’ ❖ Bíbor karszéke kinyilttan Hintálá az ült, s nem látszék mozgani még is (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358002, 32) | Zápolya nagy hamar bíbor halotti köntöst húzatott [a királyra] (1892 Jókai Mór CD18) | Héderváry [Ferenc] végrendeletében meghatározta, hogy a kolostornak, ahova temetik, valamint a plébániatemplomnak egy-egy bíbor díszruhát hagy (2000 Dobos Gyula CD36).
3. ’fehér v. sárgás színű, laza szövésű fátyolszövetből készült 〈ruhadarab〉’ ❖ A menyecskeség első időszakát egy jellegzetes fejdísz különbözteti meg, amelynek bíbor a neve, miként a finom fehér vászonnak, amiből azt készítik. […] A bíbor fejdíszt viselő gyermektelen asszonykának […] tekerődző menyecske a neve (1912 Malonyay Dezső 8292037, 83).
ÖE: ~bogár, ~fény, ~festés, ~here, ~kalap, ~kék, ~lila, ~pinty, ~pír, ~takaró.
Vö. CzF. bíbor · bibor, bíborajak; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.