bíróság fn 3A8 

1. (Jog is) ’〈megszólításban is:〉 vmely jogsértés v. jogvita esetén jogszabály(ok) v. szokásjog alapján ítélkező, egy v. több (hivatásos) bíróból, ill. egy (hivatásos) bíróból és ülnökökből v. esküdtekből álló tanács, testület’ ❖ [az egyik halálraítélt] kálvinista ember volt, és a biróságnak azt kivánta, hogy a 109-dik Soltár átka fogja meg (1831 Jászay Pál 8207002, 236) | a biróság egybeült a hazaáruló felett itélni (1869 Orbán Balázs 8340014, 189) | a biróság Váradyt fölmentette, mivel bűnös voltát nem találta eléggé bebizonyítva (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 336) | bevonul a bíróság és helyet foglal. Középen az elnök, magasabban, mint két bírótársa (1933 Molnár Ferenc² 9453005, 90) | hangsúlyozom, tisztelt bíróság, az egész vagyon mai napig is formálisan az ügyfelem tulajdona (1968 Benedek István 9041001, 97) | mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el (1992 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’〈ilyen testületben:〉 ítélőbírói tisztség, ill. ennek vki általi betöltése’ ❖ Távoly légyen azonban ismét, hogy ez az erösítö ok, tanátsosi hivatalt, vagy szék ülö Bíróságot adjon az Asszonyoknak (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2120, 8) | tanult, biróságra kiképzett hazafiak (1873 Jánosi Ferenc 8205002, 42) | politikai és társadalmi összeköttetéseket is árult, nem beszélve bíróságról és gazdag partikról (1933 e. Krúdy Gyula CD54).

2. (tulajdonnév részeként is) (Jog is) ’az állam v. az uralkodó nevében ítélkező, több szinten működő igazságszolgáltatási szervezet, ill. ennek vmelyik hivatalszerű intézménye’ ❖ Hazánk’ mind a’ két Biróságát illet perek (1806 Sive Glossarium vocum C4039, 190) | ha a fölebbviteli biróság az első törvényszék itéletét helybenhagyta, csak a császár különös engedelmével szabad a 3-ik rendű birósághoz folyamodni (1847 Ramóczy Valerián 8388005, 180) | megfelelő hatáskörü és illetékes polgári birósághoz (1950 Fehérváry Jenő 1048003, 36) | Ülnök volt a kerületi bíróságon (1979 Haraszti Miklós 9814003, 20) | A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok; valamint a helyi bíróságok gyakorolják (1990 Tények könyve CD37).

2a. (minőségjelzővel v. birtokszóként, ill. tulajdonnév részeként is) (Jog is) ’〈rendkívüli helyzetben v. az ügyek meghatározott csoportjában, ill. az államtól független intézmény(rendszer)ben:〉 külön jogszabályok alapján eljáró(, speciális szervezettel felállított) igazságszolgáltatási szerepű hatóság, testület (vmelyik hivatalszerű intézménye), ill. a jogszolgáltatásnak ilyen testület által gyakorolt formája’ ❖ ezen rendelkezés ugynevezett vásári biróságra ki nem terjesztetik (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ha a házassági bíróságokra nézve tisztába akarunk jönni, ha azt akarjuk, hogy a házasságok érvénye fölött semmi esetben se ítéljenek az egyházi bíróságok […] következetesek csak akkor leszünk, ha más államok példájára a házasságnak polgári részét a tisztán és szorosan vallásitól elválasztjuk (1868 Deák Ferenc CD51) | a közigazgatási biróság intézményére (1894 Hazánk 8634001, 2) | [Jellasics] április 27-én Horvát és Szlavónia területére rögtönítélő biróságot hirdetett (1941 Bánlaky József CD16) | A fiatalkorúak bírósága (1965 György Júlia 1062002, 115) | jogász a katonai bíróságon (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 646) | beiktatták az Emberi Jogok Európai Bíróságát (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. (tulajdonnév részeként is) ’vmely igazságszolgáltatási intézmény, testület stb. székhelye, épülete, egyben a peres eljárások lefolytatásának, ill. a hivatalos ítélethozatalnak a helyszíne’ ❖ A törvényes határidő ezen hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 3) | [Fuchs délelőtt] bíróságokon szaladgál, ügyiratokat hajszol, szolgákkal veszekszik és apró ügyeket véd (1912 Nádas Sándor CD10) | Bentről valaki tűzparancsot adott, és az akkori Nehézipari Minisztérium – ma a Legfelsőbb Bíróság – felé lőtték az utcát (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 59).

2c. (minőségjelzővel) (Jog is) ’bizonyos típusú ügyekben egy adott eset elbírálására, megítélésére (laikusokból) alkalmilag alakult testület, ill. a jogszolgáltatásnak ilyen testületek által gyakorolt formája’ ❖ [A nemzetőrségnél] a gyakorlatok hanyagúl vitetnek. […] A becsületszéki biróság nem tartja fel a fegyelmet (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Nem volt nehéz tehát a becsületügyi bíróságot összeállítani, amelynek az elnökségét Strom N. János, egy régi világbeli huszárkapitány volt szíves elvállalni (1928 Krúdy Gyula CD54) | a Ziua című ellenzéki napilap kezdeményezésére ma egy társadalmi bíróság nyilvánosan „újratárgyalja” a Ceauşescu házaspár perét (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ’falu- v. városbírói tisztség, hivatal’ ❖ Választaték Biróságra az akkori Biró T(ekintetes) Domokos Lajos Uram. Polgár Mesternek pedig T(ekintetes) pápista Fáy János Uram (1776 Csokonai József 7503002, 17) | Két olyan egymással ellenkező dolgot, mint a’ Vendégfogadósság, és a’ Falusi Bíróság, soha sem jó egy személyre bízni (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 18) | [Debrecenben született,] hol atyja Maróthi György biróságot is viselt (1902 Magyar írók élete CD27) | mikor Bársony Péter öregbíró közli a néppel, hogy a bíróságról […] önként mond le, a tömeg óriási lármával tiltakozik (1955 Vörös Károly CD52) | [ha a rátermettség és a tisztes kor] megfelelő nagyságú birtokkal párosult, az illető előbb-utóbb bejutott az esküdtek csoportjába, ahonnan a bíróságra is pályázhatott (2000 Magyar néprajz CD47).

3a. (birtokszóként) (rég) ’e tisztség vki általi betöltése, ill. ennek időtartama, ideje’ ❖ [az] 1781-dik esztendőben az oroszfalvi communitás [= község] váltott kézdivásárhelyi Albert József uramtól egy darab marhalegeltető helyet 80, id est [= azaz] nyolcvan magyar forintokkal, Benke Jakab bíróságában (1781 A rendtartó székely falu 7154008, 128) | Csontos uram bírósága óta, ki az 1817-ki nagy szükség idején viselte a bírói pálcát (1860–1865 Arany János 8014010, 42) | [Baglyodot] az én bíróságom alatt mi teremtettünk újjá, hogy honunk legyen benne (1960 Tamási Áron 9701016, 125).

4. (birtokszóként) (átv is) ’vkinek, es. vminek (ítélő)bírói volta, szerepe’ ❖ a’ meddig meg-nem halt az Iſten-Ember; addig igen keveſet, vagy éppen ſemmit ſem szóllott maga Biróságáról; inkább azt vallotta, hogy […] nem küldötte Iſten az  Fiát e’ vilagra, hogy itéllye e’ világot (1791 Alexovics Vazul 7004004, 220) | megmarad az ész birósága, mellynélfogva legnagyobb kincsünket az igazságot nyomozhatjuk (1859 Tompa Mihály C4231, 89) | Bass Menyhérten kezdődik a züllés [ti. a falué]. Bírósága, menyecske-kalandjai miatt elhagyja a felesége (1925 Schöpflin Aladár CD10) | [amikor a nagybirtokosok] saját familiárisaikból delegálnak bíróságot, […] a király legfőbb bíróságát sértik meg (1928 Szekfű Gyula CD42).

4a. (birtokszóként) (rég, átv is) ’vkit v. vmit törvény v. szokásjog alapján megillető bíráskodási, ítélkezési jog, bírói fennhatóság’ ❖ nem élünk, kedvesem, oly törvények alatt, melyek megengednék, hogy még az olyan állapotokra nézve is, melyek csak szívünknek bírósága alá tartoznának, egészen szívünkre bízzuk magunkat (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 248) | [a jobbágyokat] a földes úrnak birósága alá adták törvényeink, még ott is, hol a biró egyszersmind kereső fél vala (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Mátyás király ez évben Czobor Jánost és testvéreit Imrét és Mártont a macsói bánok és al-bánjaik, valamint a macsói bánság joghatósága alatt álló fő- és alispánok bírósága alól kiveszi, és közvetlenűl az országbíró és nádor bírósága alá helyezi (1875 Pesty Frigyes CD57).

4b. (rég, ritk, átv is) ’bíró(ság)i eljárás, ítélkezés’ ❖ Bár melly kemény légyen-is ennek [ti. nénédnek] az erkltse, ne félj az  kemény biroságától: az igaz erkltsnek tulajdona, hogy máſoknak gyarlóságin örömeſt könyörül (1779 Mészáros Ignác ford.–Leprince de Beaumont C3091, 224) | Compromissum: Biróságban lett meg egyezés (1806 Ottlik Dániel C3373, 53) | Királyi Kúria […] az ország legfőbb birósága. Ered abból a biróságból, amelyet az ország nagybirái birótársaikkal együtt a király székhelyén [tartottak] (1915 RévaiNagyLex. C5708, 653).

5. (kissé rég) ’vmely versenyen, ill. mérkőzésen bíráskodó testület, zsűri v. versenybíróság’ ❖ a választmány s a biróság a kakasokat megméri, mert – különös megegyezés kivételével – a küzdőknek sulyra és sarkantyujok nagyságára nézve egyenlőknek kell lenni (1861 Rosty Pál 8397001, 7) | A versenyt nem (mint szokásban volt) a nézők közül választott biróság, hanem a Cimon vezetése alatt diadalmas hadmenetből visszatért 10 strategus [= hadvezér] döntötte el és Sophocles nyerte a győzelmet (1904 ÓkoriLex. CD28) | A magyar huszártisztek győztek a [távlovagló] versenyben. A bíróság egy 7-ik huszárezredbeli főhadnagynak, gróf Starhemberg Vilmos főhadnagynak ítélte az első díjat (1930 Krúdy Gyula CD54).

5a. (ritk) ’〈párviadalban, ill. sportversenyen, mérkőzésen:〉 bírói tisztség (vki általi betöltése)’ ❖ Kinizsy Pál, az ősz Bajnok Volt ez Urak’ Vezére, Kit ezen kis hős társaság Bíróságra megkére (1837 Kisfaludy Sándor C2694, 42) | a párbaji biróságról is lemondott (1848 Jókai Mór–Pálffy Albert C1573, 477).

Ö: alkotmány~, becsület~, büntető~, cég~, csőd~, esküdt~, gyermek~, had~, járás~, külön~, nép~, vész~.

Fr: választott.

ÖU: bánya~, béke~, békéltető~, döntő~, egyes~, sajtó~, tábla~, társas~, valuta~, vásár~, vér~, verseny~.

Sz: bírósági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bíró; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.