bő mn 19C7  bőv (jelzőként és állítmányként, alapfokban: rég)

1. ’szabásában a test körvonalaihoz nem alkalmazkodó, sok anyagot, kelmét felhasználó, ill. a viselője méreténél nagyobb 〈ruhaféle〉, ill. annak ilyen 〈része〉’ ❖ mi jelesre vetődtél A’ bő Plundra [= férfinadrág] midőn gyengéded testedet, és a’ Fetske farok módjára szabott Frakk kezdte födezni (1817 Vörösmarty Mihály 8524004, 43) | hosszú, bő papi reverendát (1897 Eötvös Károly 8127001, 33) | [a leány sírdogált], mert egyszámmal bővebb uj cipőt küldtek neki karácsonyra a szülei (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 58) | éreztem, hogy a nyakam lötyög a bő gallérban (1931 Kassák Lajos 9314010, 30) | Az asszony terelgette őket bő, lobogó szoknyájával (1964 Vészi Endre 9776028, 67) | Leginkább farmerban vagy bő szárú gatyában járnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’nagy kiterjedésű v. nagy befogadóképességű, tágas 〈terület v. hely(iség)〉’ ❖ ſok idö ’s bövebb hely kivántattnék ezeknek [a növényfajoknak felsorolására] (1775 Csapó József 7062001, 107) | Bö Konyhája kivált’ légyen Majorosnak; hogy abba Meg-melegedni kemény télben gyülheſſen egéſzſz ház (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 27) | Bő udvar volt, és a tornáca körüleges, mint az apácáknál a kisudvar (1907 Gárdonyi Géza C1842, 106) | több szobás ház, összkomforttal és bő melléképülettel eladó (1960 Magyar Nemzet szept. 2. C0355, 8) | testes feleségével az egyébként bő utastérbe alig fértek el (1978 Bodor Ádám 1020034, 110).

2a. (irod) ’nagy befogadóképességű, öblös 〈üreges tárgy〉’ ❖ A nagy szakálú fullajtárnak Nyakában bő tarisznya lóg (1866 Bérczy Károly ford.–Puskin 8050008, 151) | A vonathoz vezető Árpádvezér uccán hatalmas társzekerek bő hordókban bort vittek (1919 Szabó Dezső 9623004, 243) | [Móricz Zsigmond] félreismerte tulajdon tehetségét. Bő bukszát kapott az Úristentől s nem tudta, melyik a váltópénz és melyik az arany (1926 Németh László² 9485028, 69) | Olyan jó volt a hosszú út után elnyúlni az alacsony, bő székben (1961 Kodolányi János 9342001, 7).

2b. ’széles, ill. nagy átmérőjű’ ❖ Örzöül a’ Júhoz ha melly Eb adatni fog, izmos, Bö derekú legyen (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 108) | [a varrótűk lyuka,] hogy vastag tzérnát lehessen beléjök húzni, nagy és bő (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315004, 66) | Nehány esztendő óta bő csövü fegyverek készittetnek (1829 Pák Dienes 8346002, 7) | A zsiros kalapok, […] bőráncú gatyák […] kezdenek eltünedezni (1892 Kacziány Géza C2471, 17) | szüret alkalmával töltsön meg félig egy 4–6 literes bő száju üveget érett szőlőbogyókkal (1899 Borászati Lapok 8607001, 398) | az üvegből bő sugárban kizúdul a langyos víz (1942 Rónay György 9573162, 80).

2c. (rég) ’〈az alaptagban vmely érzelem v. cselekvés metaforájaként haszn. szó jelzőjeként:〉 nagyvonalú, nagylelkű’ ❖ Áldást mondunk jó szívednek, hangos hálát bő kezednek (1806 Verseghy Ferenc CD01) | semmiért nem könyörgök buzgóbban Istenemhez, mint azért, hogy alkalmat adjon, s adjon tehetséget bő kebellel imádott Hazámnak használhatni (1836 Kossuth Lajos CD32).

2d. (vál) ’sok mindenre kiterjedő, széles körű, sok mindent felölelő, a szokásosnál nagyobb, teljesebb 〈figyelem, ismeret stb.〉’ ❖ [vannak] bő, és sovány; világos, és homályos; meg- határazott, és két-értelmű gondolatok (1787–1789 Batsányi János 7023017, 104) | a’ titkos társaságok […] a’ jó és az eggy igaz istennek’ bővebb és bővebb esméretére emelkedtek (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 203) | Külvárosaink némellyike, hova a’ népsalaknak nagy része vonul, bővebb figyelmét érdemelné a’ rendőrségnek (1840 Sürgöny 8661001, 129) | a mély érzést, emelkedett gondolatokat, bő képzeletet ő [ti. Imre Sándor] is dícsérte a Himfy Szerelmeiben (1932 Pintér Jenő CD44).

3. ’jelentős v. a kívánalmakat, a szükségleteket kielégítő, sőt felülmúló (mennyiségű, ill. mértékű), bőséges(en elegendő)’ ❖ bven-folyó forrást (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 94) | bv itten az arany, ezüst, ón (1800 Nyulas Ferenc C3340, [X]) | Szívepedés nélkűl töltötte az ősi világ is régi aranykorait; kevesebb szükségëkët ösmert; fáradozás nélkűl bűven szëdhette gyümölcsit (1805 Verseghy Ferenc CD01) | Klárcsinak és Veronkának bő rész jutott a készűletekből, egész napokon át volt dolguk a generál kastélyában (1832 Fáy András¹ 8139007, 118) | legbővebb trágyázást kivánnak a dinnye s répa fajok (1854 Galgóczi Károly 8153002, 38) | szoktunk bő aratást, bő szüretet, s boldog víg esztendőt kivánni egymásnak (1861 e. Szemere Pál 8439036, 153) | Bővön költötte a pénzt a diák (1871 Adoma-emlék C0525, 2) | [A szalontüdő] korhelykedések után jó, mégpedig apróbbra vágott a hosszú laskánál, bő lében (1933 Krúdy Gyula CD54) | A ló, érezte, utolsó tartalékából fut […]. Az erőtartaléka azonban, tudta, bőven elég a hátralevő kétszáz ölre (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 219) | A bő nedvesség folytán a kavicsos út is alig csikordul (1960 Bernáth Aurél 9052001, 439) | A túl bő étkezések egészségtelenek (1980 Angeli István 2206012, 55).

3a. (rendsz. átv) ’bővizű 〈kút, forrás stb.〉’ ❖ Az országgyűlés lefolyását bővebb és hitelesebb kútfőkből ismerjük (1790 Héczei Dániel 7139001, 218) | a Kereszthegy nyugoti aljában felbuzgó Gyöngyöskut […] bő forrása gyöngyözve fakad fel (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | bő vízforrás (1897 Vadnay Károly 8501007, 444) | [Reviczky Gyula] költészete az érzelmek új, bő forrásából fakadt (1965 Komlós Aladár CD53).

4. ’nagyszámú, sok’ ❖ ezen füvel némelly kolduſok egéſz teſteken holyagokat ſzitattnak, a’ végre, hogy kik öket látándják, annyival nagyobb könyörületeſségre és bövebb Jótéteményre fel-indítaſſanak (1775 Csapó József 7062001, 35) | A’ Napkeleti ſzigetekben leg-bövebb lévén a’ Sertés (1796 Parnasszusi időtöltés 7036018, 18) | Az Ember-barát bő: Barát-ember ritka! (1821 Mátyási József 7221004, 90) | Leónak ekkor bő alkalma volt a magyar népet közelebbről kiismerni (1861 Szalay László 8419001, 6) | Mindkét uralkodó [ti. Mátyás király és Neagoe herceg] udvarába bőven sereglettek jeles külföldiek (1947 Gáldi László 9167003, 35).

5. ’számos egyedből, egységből álló, az oda való dolgokból sokat tartalmazó, gazdag’ ❖ Mivel légyen bövebb ezenn Kathechismusnak 2-dik ki adása az 1-sönél, a’ könyv’ végénn található laiſtrom meg-mutattya (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396041, 1520) | Vallyon honni nyelvünk […] nem sokkal bővebb, hajlékonyabb, határozottabb, mint ez előtt tiz vagy husz esztendőkkel vólt? (1816 Teleki József² 8471014, 338) | [A főváros] a szükséges terményeket könnyen és bő választékban kapja (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a nemesség sehol sem találhatta meg jogainak oly bő listáját, mint épp a Hármaskönyvben (1934 Szekfű Gyula CD42) | leveleinek bővebb gyűjteménye (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 71).

5a. (irod) ’étellel dúsan rakott 〈asztal〉, ill. itallal teli 〈pohár〉’ ❖ kiki, mint tetszik, megürítheti kedvire szűk vagy Bőv poharát (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 133) | Durcásan, büszkén csörtetett tovább Rakott, hivó, bő, nagy asztalok táján (1908 Ady Endre C0536, 169) | kispolgár-apánk vak álmából csillog a dőre hit: mi kiválasztottak vagyunk s ez a rend nekünk kivételes, bő asztalt terit (1932 Brassai Viktor 9071001, 7).

5b. (/irod) ’természeti adottságokban gazdag 〈földterület, ország stb.〉’ ❖ E kis könyvetskét mihelyst Szerzje ki adta B Spanyol Országban; vette, ragadta ki-ki (1790 Nagy János¹ C3283, [14]) | a kukoricát haza takaritván, azon földek is legalább néhány napra marháinknak bő [legelőt nyújtottak] (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 54) | Minekünk vallásunkon levő fejedelmünk, bő országunk vagyon (1858 Erdélyi János² 8131106, 269) | bő mezők (1957 Keresztury Dezső 9326017, 39).

5c. ’anyagi javakban, kül. termésben gazdag 〈időszak〉’ ❖ az Isten áldása a b esztendővel egygyütt bizonyoson meg-j (1781 Magyar Hírmondó C0269, 243) | igen kevéssel vagyon a’ népnek kevesebb vetése, mint más bv idben (1787 Magyar Kurír C0312, 451) | Szentjánosbogarak sűrű, kis lámpásai mutatták az utat, mert bő nyár volt (1922 Krúdy Gyula CD54) | a bizonyos 7, máskor 11 éves periódus, amelyre a szájhagyomány a 7 szűk és 7 bő esztendő, illetve 7 száraz és 7 nedves időszak elnevezést használja (1958 Magyar Nemzet jan. 5. C0354, 5).

6. ’hosszú, terjedelmes, a részleteket is tartalmazó, ill. aprólékos, alapos, a részletekre is kiterjedő’ ❖ Bővebb irásommal Nagysádot ezúttal terhelni nem akarván, Grófné Asszonyom ő nagyságának kezeit alázatoson csókolom (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 388) | A’ Chriſtus’ meg-feſzíttettetéſének hiſtoriáját olly bven le-írták az Evangyéliſták, hogy ahoz ſemmit-ſem ſzükſég adni (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228035, 432) | Mikor látok hát készülést, Te, bő beszédek’ bajnoka? (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 282) | A nőszerepek között Haraszti Herminé a legbővebb (1905 Ady Endre 9003017, 79) | Hogy mit jelentett a „gazdaság”, arról a következő fejezetben bőven fogok ismertetést adni (1978 Láng János 1089009, 341).

6a. (fn-i értékben, középfokban tárgyraggal) ’több, részletesebb információ’ ❖ ami a Praesidialisokat [ti. a kormányzói hivatalnokokat] illeti, lehet még ez országgyülésen olly idő s alkalom, mellyben azokrul bővebbet fogunk szóllani (1834 Kossuth Lajos CD32) | szeretnénk bővebbet hallani az irodalom közönségéről is (1932 Schöpflin Aladár CD10) | Ha bővebbet tudsz, majd mondd el (1972 Bor Ambrus 9067001, 178) | A vizsnyici dinasztiáról bővebbet Schön Dezsőnek a magyar hászidizmus történetét kitűnően feldolgozó, Istenkeresők a Kárpátok alatt című könyvéből tudhattam meg (1989 Kőbányai János 2039001, 5).

7. ’a szóban forgónál kissé nagyobb, hosszabb 〈(idő)egység, (idő)szakasz〉’ ❖ az amerikai sznobok számára árulják a bő egy hónap alatt sorra kerülő több mint százhúsz rendezvény méregdrága jegyeit (1984 Hárs József CD52) | Szákács kiadványa tíz évvel előzte meg Erdélyi János Népdalok és mondák (1846–1848) c. három kötetes magyar népköltési gyűjteményét s bő negyedszázaddal a Kriza Jánosét (1987–1988 Lőkös István 2019015, 743) | bő másfél órás produkció (1989 Takács István 2046003, 8).

Ö: vér~.

ÖU: hal~, vad~.

Vö. CzF. bév · bévelkedik · béven, bő², bőven; ÉrtSz. ~, bőven; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, bőven; SzT. ~, bővebben, bőven; ÚMTsz. ~, bőganga, bőgatya, bőgatyás, bőing, bőjopka, bőkecele, bőkémény, bőkötény, bőkötő, bőujjú, bőven