badar mn 14A (/vál)

1. ’zavaros, zagyva, összefüggéstelen 〈beszéd, gondolat stb.〉’ ❖ ez a badar beszéd csak Iskolába való, nem közönséges életbe (1812 Kazinczy Ferenc C2562, 352) | értelmetlenségeket beszél badarul összezagyvált bölcseleti műszavakban (1873 Dömötör János C1456, 143) | [a betegeket] a legborzasztóbb rémképek, a legbadarabb gondolatok bántják (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 7) | Teleki egy Jósika Miklóshoz írt levelében megcáfolta a badar híreket (1952 Kossuth-emlékkönyv C1566, 347) | Csupa badar mesét mondott (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 335).

2. ’buta, ostoba, oktalan 〈személy〉’ ❖ a badar rövidlátó nem birja átlátni, hogy ezen macskakörmölés és harcz nem egyéb mint a legmélyebb és egyszersmind legmagasb politikai finesse (1857 Széchenyi István CD1501) | Talán elfeledted, badar fiu, hogy a fejedelem lovagol előtted? (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Dehogyis temették el a feleségeket a férfiakkal együtt, mint némely badar történetíró mondja (1931 Krúdy Gyula CD54).

2a. ’ilyen emberre jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Elaltatni fogom a badarul fölébresztett féltékenységet (1847 Kemény Zsigmond C2599, 207) | látja a tulajdonos a badar tettet (1857 Hegedüs Lajos C2051, 70) | Alkalmat adott a legbadarabb föltevésekre (1880 Csiky Gergely C1309, 143) | több alapítvány történik okos félelemből, mint badar hiúságból (1908 Szini Gyula CD10) | kimosolyogta magát a badar ötleten (1980 Rodolfo 1055008, 16).

Vö. CzF. badar¹, badarul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. badar¹

badar melléknév 14A (/vál)
1.
zavaros, zagyva, összefüggéstelen 〈beszéd, gondolat stb.〉
ez a badar beszéd csak Iskolába való, nem közönséges életbe
(1812 Kazinczy Ferenc)
értelmetlenségeket beszél badarul összezagyvált bölcseleti műszavakban
(1873 Dömötör János)
[a betegeket] a legborzasztóbb rémképek, a legbadarabb gondolatok bántják
(1901 Veszprémi Ellenőr)
Teleki egy Jósika Miklóshoz írt levelében megcáfolta a badar híreket
(1952 Kossuth-emlékkönyv)
Csupa badar mesét mondott
(1964 Jékely Zoltán ford.Corneille)
2.
buta, ostoba, oktalan 〈személy〉
a badar rövidlátó nem birja átlátni, hogy ezen macskakörmölés és harcz nem egyéb mint a legmélyebb és egyszersmind legmagasb politikai finesse
(1857 Széchenyi István)
Talán elfeledted, badar fiu, hogy a fejedelem lovagol előtted?
(1858 Vasárnapi Újság)
Dehogyis temették el a feleségeket a férfiakkal együtt, mint némely badar történetíró mondja
(1931 Krúdy Gyula)
2a.
ilyen emberre jellemző 〈megnyilvánulás〉
Elaltatni fogom a badarul fölébresztett féltékenységet
(1847 Kemény Zsigmond)
látja a tulajdonos a badar tettet
(1857 Hegedüs Lajos)
Alkalmat adott a legbadarabb föltevésekre
(1880 Csiky Gergely)
több alapítvány történik okos félelemből, mint badar hiúságból
(1908 Szini Gyula)
kimosolyogta magát a badar ötleten
(1980 Rodolfo)
Vö. CzF. badar¹, badarul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. badar¹

Beállítások