baksis fn 4A
1. ’〈keleti és balkáni népeknél:〉 vkinek vmely szolgálatért v. szolgáltatásért (a rendes járandóságon felül) adott kisebb (pénz)ajándék’ ❖ [a basa nehezen hitte el,] hogy a kérdéses bankjegycsomó csak átnézés, nem pedig ajándék fejében nyujtatott neki. Nem megvetendő baksis volt volna 12 millio forint!! (1846 Pesti Divatlap C5838, 579) | [Isztambulban a török férfi] mindent bőven megfizetett a fogadósnak és sok baksist osztott szét a szolgák között (1897 Tóth Béla¹ C4249, 278) | [az egyiptomi ásatáson dolgozó] egyik önkéntes munkás kiemelt baksis fejében vállalta, hogy zseblámpával elsőként mászik fel [a sziklahasadékhoz] (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. (biz, tréf v. pejor) ’borravaló, ill. hálapénz’ ❖ A bérkocsik és a közönség nem kapnak több baksist, illetve jobb és olcsóbb kocsikat a városatyák vitája után sem (1901 Ady Endre C0535, 108) | A borravalórendszer miatt az orvosok-ápolók jó része etikai problémákkal küzd: tudja, hogy a baksis erkölcstelen, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé visszautasítását (1996 Magyar Hírlap CD09).
1b. (biz, pejor) ’megvesztegetésül vkinek titkon adott pénz; csúszópénz, kenőpénz’ ❖ Nem oráció kell ide, hanem baksis. […] Amíg ön kapacitált, addig én fel is nyittattam egy első osztályú rezervált kupét (1877 Jókai Mór CD18) | [a főispánnak] kellene még harmincezer, s akkor nyélbe üti a dolgot, Lajos lefizette az újabb baksist (1989 Berkovits György 2039021, 67).
2. ’〈kül. keleti és balkáni népeknél:〉 koldusnak, kül. kéregető gyereknek adott csekély pénzadomány’ ❖ folytonos ostrom alatt tartatik az utazó a baksist vagy borravalót kunczogó beduinok, s arabok által (1846 Pesti Divatlap C5838, 332) | A purdésereg éktelen nagy csicsergéssel rajozta őket körül, s baksisért nyujtotta apró tenyerét (1901 Gárdonyi Géza C8718, 322) | [Kairóban az utcagyerekek] az idegen láttán köré gyűlnek, és csak némi baksis árán hagyják ott (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. (biz, gúny) ’méltánytalanul v. megalázóan csekély összegű bér, díjazás, juttatás’ ❖ Irt [a poéta], hogy vasaljam ki abból az utonállóból, a szerkesztőből, versiért [!] a baksist (1894 Malonyay Dezső C3022, 165) | A porondon csak tűrik a költőt. Akik a baksist adják, azok hűvösen nevetnek (1939 Reményi József CD10) | vén koldus lőn bellüle [ti. az egykori híres cigányprímásból], s örvend ha valamelly korcsmába híják zenélni csekély baksisért (1972 Weöres Sándor 2018008, 405).
ÖE: ~kérő, ~rendszer.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.