balansz fn 3A (ritk, Tud is)

1. ’vmely testnek, tárgynak az az állapota, amelyben az ellentétes irányból rá ható erők egyenlők, és ezért a test megmarad nyugalmi helyzetében v. egyenletes mozgásában; egyensúly’ ❖ A nemesfelkelési sereg regulamentuma is csak ugy használta a magyar nyelvet, a mint azt találta; a tisztázás ideje akkor még be nem állt: felkelő seregünk is tehát balanszba vitte a fegyverét, „flankba felfutott” és „frontba felmarsírozott” (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 165) | Mert hiába mondják meg [az újonc munkatársnak], hogy itt fogd meg [a ládát], és így lendítsd, nyomd meg előbb, aztán tartsd, így vesd alá a vállad, úgy ne ereszd ki a balanszból, mindez csak a valóságban válik érthetővé, sőt törvénnyé (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 30) | az egyensúlyozási törekvés veszélyes mutatvány, mert a kötélről a balansz megbillenésekor le is lehet esni (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’az az állapot, helyzet, amelyben az ellentétes mozzanatok, törekvések stb. kiegyenlítik egymást’ ❖ ha az osztrák erő szaporodást nyer nyugoton, a porosz restaurálja a „balance”-ot keleten Magyarország biztosításával (1866 Kossuth Lajos CD32) | Akármerre billen is a fejedelmi kegy, kész a féltékenykedés, apprehenzió [= neheztelés, sértődés]. Valóságos balance-ot kell tartania őfelségének népei között, ha azon ragaszkodást és őszinte szeretetet meg akarja tartani, mely trónjának eddig is legnagyobb ékessége volt (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | biológiai balansz (1973 Gyurkovics Tibor 9211001, 30).

3. ’súly v. megterhelés hatását kiegyenlítő súly, ellensúly’ ❖ balansz Ellensúly. Mind forgórész, mind egyéb teher kiegyensúlyozására használt tömeg (1999 Macher Frigyes CD52).

4. (Műsz) ’sztereó erősítőn a két csatornának a képzelt hangforrás térbeli helyét meghatározó kimeneti aránya’ ❖ [a] 34 hüvelykes tv-monitor hangszóróin tetszés szerint állítható a hangerősség, balansz, magasság és mélység (1999 Byte Magazin CD38).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz. balansz¹; IdSz.

balansz főnév 3A (ritk, Tud is)
1.
vmely testnek, tárgynak az az állapota, amelyben az ellentétes irányból rá ható erők egyenlők, és ezért a test megmarad nyugalmi helyzetében v. egyenletes mozgásában; egyensúly
A nemesfelkelési sereg regulamentuma is csak ugy használta a magyar nyelvet, a mint azt találta; a tisztázás ideje akkor még be nem állt: felkelő seregünk is tehát balanszba vitte a fegyverét, „flankba felfutott” és „frontba felmarsírozott”
(1848 Kossuth Hírlapja)
Mert hiába mondják meg [az újonc munkatársnak], hogy itt fogd meg [a ládát], és így lendítsd, nyomd meg előbb, aztán tartsd, így vesd alá a vállad, úgy ne ereszd ki a balanszból, mindez csak a valóságban válik érthetővé, sőt törvénnyé
(1973 László-Bencsik Sándor)
az egyensúlyozási törekvés veszélyes mutatvány, mert a kötélről a balansz megbillenésekor le is lehet esni
(1998 Magyar Hírlap)
2.
az az állapot, helyzet, amelyben az ellentétes mozzanatok, törekvések stb. kiegyenlítik egymást
ha az osztrák erő szaporodást nyer nyugoton, a porosz restaurálja a „balance”-ot keleten Magyarország biztosításával
(1866 Kossuth Lajos)
Akármerre billen is a fejedelmi kegy, kész a féltékenykedés, apprehenzió [= neheztelés, sértődés]. Valóságos balance-ot kell tartania őfelségének népei között, ha azon ragaszkodást és őszinte szeretetet meg akarja tartani, mely trónjának eddig is legnagyobb ékessége volt
(1880 Mikszáth Kálmán)
biológiai balansz
(1973 Gyurkovics Tibor)
3.
súly v. megterhelés hatását kiegyenlítő súly, ellensúly
balansz Ellensúly. Mind forgórész, mind egyéb teher kiegyensúlyozására használt tömeg
(1999 Macher Frigyes)
4. (Műsz)
sztereó erősítőn a két csatornának a képzelt hangforrás térbeli helyét meghatározó kimeneti aránya
[a] 34 hüvelykes tv-monitortelevíziómonitor hangszóróin tetszés szerint állítható a hangerősség, balansz, magasság és mélység
(1999 Byte Magazin)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz. balansz¹; IdSz.

Beállítások