bambusz fn és mn 4A bambu (rég)
I. fn
1. ’rendsz. rendkívül gyorsan igen magasra növő, a forró égöv alatt őshonos pázsitfű, amelynek a nádéra emlékeztető, vastag, erősen ízelt fásodó szára van’ ❖ A Bambus héjából való Papirosok (1798 Sándor István 7287090, 238) | A papirnemüek figyelemmel vizsgáltattak. A legvékonyabb a bambu fiatal hajtásából készül (1846 Hetilap CD61) | A kokusdiófán kivül alig adott a gondviselés a keleti meleg égövi tartományoknak hasznosabb növényt az óriás fánál, vagyis a bambusnál (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A bambusnak mintegy harmincz neme van, mellyek főkép Kelet-Indiában, de Nyugot-Indiában is, és Dél-Amerikában tenyésznek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A partokon a bambusz 30 m. magas, sürü erdőket alkot (1894 PallasLex. CD02) | Kovács István erdőtelki parkjában Hevesmegyében szinte úgy nőnek a bambuszok, mintha hazájukban lennének (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A ma élő bambuszok trópusi, szubtrópusi növények, de jó alkalmazkodó képességüknek és az európai nemesítőknek köszönhetően teljes mértékben télállók (1999 Új Könyvek CD29).
1a. (egysz-ban) (Növ) ’〈ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bambusz, a pázsitfűfélék családjának Bambusa nemzetsége (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 38) | bambusz (bambusznád) Bambusa (1998 Növényneveink C6120, 41).
1b. (egysz-ban) (ritk) ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ A sárga folyónak a keleti partja mocsáros, ott a bambusz közt sok gyík lakik, mik tátongó, százfogú fejeiket feltartják a vízből (1869 Jókai Mór CD18) | ingoványon, nádon, bambuszon keresztül csörtettünk, mint a tigris (1910 Laczkó Géza CD10).
2. ’ilyen növény kemény, de rugalmas, üreges szára, kül. mint építkezéshez, különféle tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag’ ❖ Valamennyiféle Kalapjok vagyon [a kínai embereknek], az mind Bambusból fonattatik (1798 Sándor István 7287090, 238) | [Szumátrán] a bennszülöttek házépitéshez fa helyett kizárólag bambust használnak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | bambusszal fedett kunyhók (1904 Jókai Mór CD18) | A kosárfonásra a legalkalmasabb a fiatal fűzfavessző […], míg a spanyolnád, bambusz, szalma, drót ritkábban talál alkalmazásra (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 124) | A Szung-dinasztia korának legnagyobb haditechnikai vívmánya a puskapor […]. Papírba vagy bambuszba csomagolt puskaport használtak afféle tűzbombaként (1997 Új Könyvek CD29).
2a. (kissé rég) ’ebből a szárból való bot, pálca, ill. ezzel adott ütés’ ❖ mikint megy hatalmas bambusával és satelleseivel a’ falusi biró házukhoz (1842 Pesti Hírlap CD61) | Száz arany a markában annak az énekesnek, ki [a tuniszi bej] magas tetszését megnyeri. Száz bambus a talpára, a ki elveszti (1847 Jókai Mór 8209023, 415) | az ifju bambuszával a légbe hadonáz (1850 Pálffy Albert C3400, 6) | [Tutajos] legszívesebben használatba vette volna a nyelet az öregasszony szoknyáját illetőleg. Letette a bambuszt, és kirohant a kertbe (1956 Fekete István 9142001, 52).
II. mn
’ilyen növény szárából készült 〈tárgy〉’ ❖ Tíz darab ezeres került elő, s egy hosszú bambusz pipaszárból kétszáz darab százas (1890 Jókai Mór CD18) | bambusz-pánsípok (1930 ZeneiLex. CD49) | remek bambusz horgászbotok kerültek elő (1956 Bernáth Aurél 9052011, 185) | A nyolcféle, nagyon dekoratív bambusz falelemből, vastag bambuszoszlopok segítségével tetszőlegesen kialakítható, variálható térelválasztók kertben, télikertben, teraszon, sőt belső térben is remekül alkalmazhatók (2000 Lakáskultúra CD39) | bambusz ételhordó (2000 Lakáskultúra CD39).
J: bambusznád.
UB: -erdő.
ÖE: ~fa, ~ház, ~híd, ~kalap, ~kosár, ~kunyhó, ~liget, ~pálca, ~rügy, ~szék, ~ütés.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.