barbarizmus fn 4A

1. ’az elmaradottság, tudatlanság, műveletlenség mint tulajdonság v. állapot, ill. vkinek, vminek elmaradott, tudatlan, műveletlen volta’ ❖ A’ lázzadó érzések és indúlatok vagy a’ barbarismusnak következései, vagy a’ luxusnak (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 247) | Eltiltani a külföldi müvészeket, már csak annálfogva sem lehet, hogy ez Europa előtt barbarizmus gyanujával terhelné hazánkat (1846 Pesti Divatlap C5838, 317) | a mahomedán arabok barbarismusának bizonyitására az alexandriai könyvtár elégetésére [hivatkoznak] (1872 Barátfülek naptára C0786, 87) | a sportőrület és az „életesség” szellem ellenes barbarizmusa (1948 Nagy Miklós 2052038, 125) | [Csokonai] a barbarizmus veszélyétől akar óvni, amely a kultúrát szüntelenül fenyegeti (1965 Julow Viktor CD53).

2. ’erőszakos, durva tett, embertelenség, kegyetlenség’ ❖ e győzelmek gátot vetének ugyan, de meg nem akadályozhatták, hogy a barbarismus árja le ne tarolja a szabadságnak díszlő vetéseit (1869 Orbán Balázs 8340014, 192) | Két eltérő nézetü, egymástól egészen különböző […] embernek, az egész életen való összeerőltetése, összelánczolása a legnagyobb barbarizmus (1888 Tóvölgyi Titusz 8492003, 9) | [Anatole France] a háborúban a kultúra és demokrácia nevében tiltakozott a barbarizmus és imperializmus ellen (1919 Juhász Gyula¹ 9284882, 238) | Jogilag és filozófiailag […] mindmáig legitim maradt az állatokkal szembeni barbarizmus (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, Nyelvt) ’nyelvi idegenszerűség, ill. ezt tükröző nyelvhasználat’ ❖ a’ fordíttásban minden idegen szókat, mellyek nállunk polgári jussal még meg nem ajándékoztattak, mint meg-meg annyi Barbarismusokat, szorgalmatoson el kellessék kerűlni; nem lehet mindazáltal a’ Fordíttónak vétekűl tulajdoníttani, ha az eredeti-írásban található új dolgokat és gondolatokat ő-is új szókkal fejezi-ki (1787–1789 Batsányi János 7023017, 105) | [Honfoglalásunk korában Európában a] közönséges nyelv a’ külömbféleképen megromlott, és így barbarizmusokal váltig eláradtt Deák [= latin] volt (1818 Verseghy Ferenc 8518040, 59) | A barbarizmusok tömege lepte meg beszédünket és írásunkat s elősegítette a német, latin s más nyelvek izmusainak hódítását (1896 Erdélyi Pál CD44).

J: barbárság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

barbarizmus főnév 4A
1.
az elmaradottság, tudatlanság, műveletlenség mint tulajdonság v. állapot, ill. vkinek, vminek elmaradott, tudatlan, műveletlen volta
A’ lázzadó érzések és indúlatok vagy a’ barbarismusnak következései, vagy a’ luxusnak
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
Eltiltani a külföldi müvészeket, már csak annálfogva sem lehet, hogy ez Europa előtt barbarizmus gyanujával terhelné hazánkat
(1846 Pesti Divatlap)
a mahomedán arabok barbarismusának bizonyitására az alexandriai könyvtár elégetésére [hivatkoznak]
(1872 Barátfülek naptára)
a sportőrület és az „életesség” szellem ellenes barbarizmusa
(1948 Nagy Miklós)
[Csokonai] a barbarizmus veszélyétől akar óvni, amely a kultúrát szüntelenül fenyegeti
(1965 Julow Viktor)
2.
erőszakos, durva tett, embertelenség, kegyetlenség
e győzelmek gátot vetének ugyan, de meg nem akadályozhatták, hogy a barbarismus árja le ne tarolja a szabadságnak díszlő vetéseit
(1869 Orbán Balázs)
Két eltérő nézetü, egymástól egészen különböző […] embernek, az egész életen való összeerőltetése, összelánczolása a legnagyobb barbarizmus
(1888 Tóvölgyi Titusz)
[Anatole France] a háborúban a kultúra és demokrácia nevében tiltakozott a barbarizmus és imperializmus ellen
(1919 Juhász Gyula¹)
Jogilag és filozófiailag […] mindmáig legitim maradt az állatokkal szembeni barbarizmus
(1994 Magyar Hírlap)
3. (rég, Nyelvt)
nyelvi idegenszerűség, ill. ezt tükröző nyelvhasználat
a’ fordíttásban minden idegen szókat, mellyek nállunk polgári jussal még meg nem ajándékoztattak, mint meg-meg annyi Barbarismusokat, szorgalmatoson el kellessék kerűlni; nem lehet mindazáltal a’ Fordíttónak vétekűl tulajdoníttani, ha az eredeti-írásban található új dolgokat és gondolatokat ő-is új szókkal fejezi-ki
(1787–1789 Batsányi János)
[Honfoglalásunk korában Európában a] közönséges nyelv a’ külömbféleképen megromlott, és így barbarizmusokal váltig eláradtt Deák [= latin] volt
(1818 Verseghy Ferenc)
A barbarizmusok tömege lepte meg beszédünket és írásunkat s elősegítette a német, latin s más nyelvek izmusainak hódítását
(1896 Erdélyi Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások