baszk mn és fn  bászk (rég) , vaszk (rég)

I. mn 13A

1. ’kül. a francia–spanyol határon, a Pireneusok két oldalának nyugati részén élő, rokontalan nyelvet beszélő 〈nép〉’ ❖ [Kállay Ferenc] azt állította, hogy a’ baszk és spanyol nemzetiség csak annyira különböznek egymástól, mint a’ székely és magyar (1843 Pesti Hírlap CD61) | a baszk nemzet derekassága (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [a párt vezetői] nem rejtik véka alá, hogy a baszk nép önrendelkezéséért, hosszú távon pedig Baszkföld függetlenségéért küzdenek (1998 Természet Világa CD50).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ a’ munka’ szerzője egy vaszk pór, ki saját szavai szerint, írni nem tud, ’s más nyelvet a’ nemzetin kivül nem ért (1839 Athenaeum C0019, 39) | a bászk leányok szépek (1893 PallasLex. CD02) | Egy marék baszk száműzött körében álltam (1943 Illyés Gyula 2032008, 732) | baszk származású üzletember (1996 Magyar Hírlap CD09) | Spanyol sajtójelentések szerint a baszk lakosság is fellépett az ETA és a HB ellen, és bojkottálja azokat az üzleteket, amelyek ezen szervezetek szimpatizánsainak a kezében vannak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’E néppel kapcs.’

2a. ’e nép által létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ bászk öltözetben (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A baszk és a provencei tambourin hosszúkás alakú, tehát nem lapos és kétfenekű (1925 RévaiNagyLex. C5713, 832) | Gascúe Francisco, spanyol zenetudós, a baszk népzene neves kutatója (1930 ZeneiLex. CD49) | Az ásóbotok fejlett formája a baszk kétágú laya (1977 NéprajziLex. CD47) baszk sapka ’a fejnél alig szélesebb, gyapjúfilcből készült, egybeszabott (fekete) barett’ ❖ Borotváltképű zsidók, kis baszk sapkával fejükön, […] teherániak és magyarok töltik meg a kaszárnyábaillő termeket (1937 Remenyik Zsigmond 2045045, 183) | A művész kék baszk sapka alatt álldogált, s ecsetjével sebesen pingálta az állványra helyezett vásznat (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 673) | A televízióban nyilatkozó, baszk sapkákat és öltözetükön az ETA feliratait viselő vezetők viszont cáfolták, hogy ők állnának az erőszakos akciók hátterében (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. (ritk) ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ Degré baszk külsejével és francia társalgási modorával a nők előtt is kedves irók közé tartozott (1879 Lauka Gusztáv C2893, 95) | A baszk boszorkányság és a spanyol inkvizíció (1988 Magyar néprajz CD47).

2c. (ritk) ’e néppel megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ az ünnepségsorozat kezdetekor San Sebastiánban békés tüntetés volt a baszk függetlenség mellett (1995 Magyar Hírlap CD09) | említhetném az észak-ír helyzetet, a korzikai helyzetet, a baszk helyzetet (1995 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, más nyelvvel eredetbeli rokonságot nem mutató, nyelvjárásilag erősen tagolt 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈irodalom, mű stb.〉’ ❖ Spanyolországban a’ vaszkok’ köz mulatságait, táncz’ nemeit, ’s népszerű költészetét tárgyazó könyv vaszk nyelven (1839 Athenaeum C0019, 38) | azt akarjuk, hogy a kormányzás és közigazgatás nyelve a magyar legyen. Hisz ez így van mindenütt s például Észak-Amerikában a német, Franczhonban szintúgy a német (elzász), a baszk és breyzard […] nyelv és nemzetiség megmaradásával nem ellenkezik (1841 Kossuth Lajos CD32) | baszk nyelvtant (1897 PallasLex. CD02) | Hubay Miklós leforditott egy baszk népi komédiát (1958 Esti Hírlap febr. 2. C0122, 2) | [A Baszk–magyar alapszótárban a] szótári részben grammatikai utalások nem találhatók, kizárólag a baszk szavak és magyar megfelelőik (1998 Új Könyvek CD29) | baszk vers (1999 Új Könyvek CD29).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ San Sebastian (baszkul Donostian) (1897 PallasLex. CD02) | Baszkföldön jelenleg 700 ezren beszélnek baszkul, vagyis a lakosság körülbelül egyharmada (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ II-dik Henrik birtokához csatolván a’ három vaszk tartományt (1839 Athenaeum C0019, 38) | Navarrában s a Baszk tartományokban mintegy fél millió baszk ember él (1884 Hunfalvy János 8191009, 622) | baszk kikötőből (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 194) | [Abaelardushoz a diákok] a tengeren át eljöttek Angliából, jöttek Bretagne-ból, Normandiából, Flandriából, a baszk hegyek közül, Poitouból, Anjouból, spanyol földről, Németországból (1978 Kulcsár Zsuzsanna ford. 1087001, 124) | baszk autonóm körzet (1994 Magyar Hírlap CD09).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ baszk szeparatisták (1987 Tények könyve CD37) | A tüntetők baszk zászlókat lobogtattak (1995 Magyar Hírlap CD09) | baszk szakadár szervezet (1997 Tények könyve CD37) | a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’kül. a francia–spanyol határon, a Pireneusok két oldalának nyugati részén élő, rokontalan nyelvet beszélő nép (vmely része)’ ❖ A’ vaszkok’ népköltészete (1839 Athenaeum C0019, 37) | Az éjszaki népek a legrégibb bronsz fegyvereket, szerszámokat és ékszereket az etruszkoktól kapták, már pedig ezek is oly rejtélyes nép, mint a baszkok (1884 Hunfalvy János 8191001, 36) | Az ibér baszkok, vasconok idővel […] mindjobban átszivárogtak a Pyreneus-hegység galliai oldalára (1936 Váczy Péter CD42) | Végül is a baszkok lőnek, az írek robbantanak, – mért nem követik példájukat például az erdélyi magyarok vagy a szlovákiaiak? (1982 Csoóri Sándor 9090051, 28).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Chivilcoy […], város Argentiniában, […] 11,000 lak., akik között sok az olasz és bászk (1893 PallasLex. CD02) | Görögök és zsidók, arabok és szittyák, sémiek, hémiek, árják, lettek, baszkok, norvégek, germánok, belgák, bulgárok lepték el frissen, indulatosan, teherben az Etoile környékét, a Sorbonnet, a műtermeket, az állatorvosi főiskolát, az operát, a börtönöket, a szinházakat (1932 Köves Tibor CD10) | [A baszk nyelvet] a spanyolországi baszkoknak csak 20%-a beszéli anyanyelvi fokon (a spanyol mellett), de az évszázados elnyomás után a nemzeti öntudat ébredésével az arány növekvőben van (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’e nép által beszélt, más nyelvvel eredetbeli rokonságot nem mutató, nyelvjárásilag erősen tagolt nyelv’ ❖ A bászk egészen magában álló nyelv (1893 PallasLex. CD02) | II. Összeillesztő nyelvek […] b) bekebelezők (pl. a grönlandi, a baszk) (1937 Zsirai Miklós 9805001, 10) | Fordítás baszkra (1963 Illyés Gyula ford.–Cocteau 9274086, 311) | Az ibér nyelvek ugyan eltűntek, csak a baszk él még érintetlenül, de róla köztudomású, hogy teljesen egyedülálló, semmiféle óvilági nyelvvel nem rokonítható (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 238) | az én személynévmás a baszkban ugyan a ni, de a nekem személyragos határozószónak az eni, az enyém birtokos névmásnak az ene a megfelelője (1998 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

baszk melléknév és főnév
bászk I. 13A II. 3A1 (rég)
vaszk I. 13A II. 3A1 (rég)
I. melléknév 13A
1.
kül. a francia–spanyol határon, a Pireneusok két oldalának nyugati részén élő, rokontalan nyelvet beszélő 〈nép〉
[Kállay Ferenc] azt állította, hogy a’ baszk és spanyol nemzetiség csak annyira különböznek egymástól, mint a’ székely és magyar
(1843 Pesti Hírlap)
a baszk nemzet derekassága
(1904 Nagy képes világtörténet)
[a párt vezetői] nem rejtik véka alá, hogy a baszk nép önrendelkezéséért, hosszú távon pedig Baszkföld függetlenségéért küzdenek
(1998 Természet Világa)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉
a’ munka’ szerzője egy vaszk pór, ki saját szavai szerint, írni nem tud, ’s más nyelvet a’ nemzetin kivül nem ért
(1839 Athenaeum)
a bászk leányok szépek
(1893 PallasLex.)
Egy marék baszk száműzött körében álltam
(1943 Illyés Gyula)
baszk származású üzletember
(1996 Magyar Hírlap)
Spanyol sajtójelentések szerint a baszk lakosság is fellépett az ETAEuskadi Ta Askatasuna ’Baszkföld és Szabadság’ és a HBHerri Batasuna ’Népi Egység’ ellen, és bojkottálja azokat az üzleteket, amelyek ezen szervezetek szimpatizánsainak a kezében vannak
(1997 Magyar Hírlap)
2.
E néppel kapcs.
2a.
e nép által létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.
bászk öltözetben
(1859 Vasárnapi Újság)
A baszk és a provencei tambourin hosszúkás alakú, tehát nem lapos és kétfenekű
(1925 RévaiNagyLex.)
Gascúe Francisco, spanyol zenetudós, a baszk népzene neves kutatója
(1930 ZeneiLex.)
Az ásóbotok fejlett formája a baszk kétágú laya
(1977 NéprajziLex.)
baszk sapka
a fejnél alig szélesebb, gyapjúfilcből készült, egybeszabott (fekete) barett
Borotváltképű zsidók, kis baszk sapkával fejükön, […] teherániak és magyarok töltik meg a kaszárnyábaillő termeket
(1937 Remenyik Zsigmond)
A művész kék baszk sapka alatt álldogált, s ecsetjével sebesen pingálta az állványra helyezett vásznat
(1956 Gyárfás Miklós)
A televízióban nyilatkozó, baszk sapkákat és öltözetükön az ETAEuskadi Ta Askatasuna ’Baszkföld és Szabadság’ feliratait viselő vezetők viszont cáfolták, hogy ők állnának az erőszakos akciók hátterében
(1999 Magyar Hírlap)
2b. (ritk)
e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
Degré baszk külsejével és francia társalgási modorával a nők előtt is kedves irók közé tartozott
(1879 Lauka Gusztáv)
A baszk boszorkányság és a spanyol inkvizíció
(1988 Magyar néprajz)
2c. (ritk)
e néppel megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló
az ünnepségsorozat kezdetekor San Sebastiánban békés tüntetés volt a baszk függetlenség mellett
(1995 Magyar Hírlap)
említhetném az észak-ír helyzetet, a korzikai helyzetet, a baszk helyzetet
(1995 Országgyűlési Napló)
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt, más nyelvvel eredetbeli rokonságot nem mutató, nyelvjárásilag erősen tagolt 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈irodalom, mű stb.〉
Spanyolországban a’ vaszkok’ köz mulatságait, táncz’ nemeit, ’s népszerű költészetét tárgyazó könyv vaszk nyelven
(1839 Athenaeum)
azt akarjuk, hogy a kormányzás és közigazgatás nyelve a magyar legyen. Hisz ez így van mindenütt s például Észak-Amerikában a német, Franczhonban szintúgy a német (elzász), a baszk és breyzard […] nyelv és nemzetiség megmaradásával nem ellenkezik
(1841 Kossuth Lajos)
baszk nyelvtant
(1897 PallasLex.)
Hubay Miklós leforditott egy baszk népi komédiát
(1958 Esti Hírlap febr. 2.)
[A Baszk–magyar alapszótárban a] szótári részben grammatikai utalások nem találhatók, kizárólag a baszk szavak és magyar megfelelőik
(1998 Új Könyvek)
baszk vers
(1999 Új Könyvek)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
ezen a nyelven
San Sebastian (baszkul Donostian)
(1897 PallasLex.)
Baszkföldön jelenleg 700 ezren beszélnek baszkul, vagyis a lakosság körülbelül egyharmada
(1997 Magyar Hírlap)
4.
(jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező
II-dik Henrik birtokához csatolván a’ három vaszk tartományt
(1839 Athenaeum)
Navarrában s a Baszk tartományokban mintegy fél millió baszk ember él
(1884 Hunfalvy János)
baszk kikötőből
(1939 Herczeg Ferenc)
[Abaelardushoz a diákok] a tengeren át eljöttek Angliából, jöttek Bretagne-ból, Normandiából, Flandriából, a baszk hegyek közül, Poitouból, Anjouból, spanyol földről, Németországból
(1978 Kulcsár Zsuzsanna ford.)
baszk autonóm körzet
(1994 Magyar Hírlap)
5. (tulajdonnév részeként is)
e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő
baszk szeparatisták
(1987 Tények könyve)
A tüntetők baszk zászlókat lobogtattak
(1995 Magyar Hírlap)
baszk szakadár szervezet
(1997 Tények könyve)
a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév 3A1
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
kül. a francia–spanyol határon, a Pireneusok két oldalának nyugati részén élő, rokontalan nyelvet beszélő nép (vmely része)
A’ vaszkok’ népköltészete
(1839 Athenaeum)
Az éjszaki népek a legrégibb bronsz fegyvereket, szerszámokat és ékszereket az etruszkoktól kapták, már pedig ezek is oly rejtélyes nép, mint a baszkok
(1884 Hunfalvy János)
Az ibér baszkok, vasconok idővel […] mindjobban átszivárogtak a Pyreneus-hegység galliai oldalára
(1936 Váczy Péter)
Végül is a baszkok lőnek, az írek robbantanak, – mért nem követik példájukat például az erdélyi magyarok vagy a szlovákiaiak?
(1982 Csoóri Sándor)
1a.
e néphez tartozó személy
Chivilcoy […], város Argentiniában, […] 11,000 lak.lakos, akik között sok az olasz és bászk
(1893 PallasLex.)
Görögök és zsidók, arabok és szittyák, sémiek, hémiek, árják, lettek, baszkok, norvégek, germánok, belgák, bulgárok lepték el frissen, indulatosan, teherben az Etoile környékét, a Sorbonnet, a műtermeket, az állatorvosi főiskolát, az operát, a börtönöket, a szinházakat
(1932 Köves Tibor)
[A baszk nyelvet] a spanyolországi baszkoknak csak 20%-a beszéli anyanyelvi fokon (a spanyol mellett), de az évszázados elnyomás után a nemzeti öntudat ébredésével az arány növekvőben van
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
e nép által beszélt, más nyelvvel eredetbeli rokonságot nem mutató, nyelvjárásilag erősen tagolt nyelv
A bászk egészen magában álló nyelv
(1893 PallasLex.)
II. Összeillesztő nyelvek […] b) bekebelezők (pl.például a grönlandi, a baszk)
(1937 Zsirai Miklós)
Fordítás baszkra
(1963 Illyés Gyula ford.Cocteau)
Az ibér nyelvek ugyan eltűntek, csak a baszk él még érintetlenül, de róla köztudomású, hogy teljesen egyedülálló, semmiféle óvilági nyelvvel nem rokonítható
(1972 Várkonyi Nándor)
az én személynévmás a baszkban ugyan a ni, de a nekem személyragos határozószónak az eni, az enyém birtokos névmásnak az ene a megfelelője
(1998 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások