beütés fn 4B
1. ’a beüt igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ a’ beteggel éppen ugy kell bánni, a’ mint […] a’ petetsnek [ti. a kiütéses bőrbetegségnek] bé-tésekor jovosoltatott (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 229).
2. (ritk) ’ennek eredményeként létrejött mélyedés, horpadás, ill. jel vmely felületen’ ❖ Soha még én ilyen szép kalapot nem láttam. […] Ezek a gyüremlések… becsületemre mondom, ezek teszik meg. Ez a csurgója, aztán ez a beütés a tetején (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | [A lópatkó] egyik lapján középen egy kerek beütés van, talán mesterjegy nyoma (1964 Nováki Gyula CD52) | [a közlekedési felügyeletek] ellenőrzik az alváz- és motorszámot is. Ha a szám a gyártó által szokásosan alkalmazott beütéstől vagy a forgalmi engedélyben szereplőtől eltér, az okok feltárása a rendőrhatóság feladata (2000 Országgyűlési Napló CD62).
3. (rég v. Tört) ’fegyveres v. katonai betörés, behatolás’ ❖ az utólsó Franczia beütés ólta én nem lakom már Kámban (1808 Kisfaludy Sándor C2559, 83) | ellenséges beütések ellen fedező védtöltés (1871 Orbán Balázs CD22) | a kristyóri vonal felől is lehet beütéstől tartani, a nemzetőrségre számítani nem lehet (1992 Hermann Róbert 2012001, 47) | képes ellátni a határőrzés elsődleges feladatait: ellenséges beütések elhárítását (2000 Egyed Ákos CD17).
4. (rég) ’villám, ill. villámcsapás’ ❖ 7 Személy lett oda bé-ütés által (1783 Magyar Hírmondó C0271, 510) | Vagyon menydörgés, de be-ütés nélkül (1783 Molnár János C0292, 58) | az a’ ház, mellyben illyen k vagyon, mentt a’ béütéstöl (1822 Pucz Antal C3539, 139).
5. ’vmely fajtával, népcsoporttal, társadalmi réteggel való (vér)keveredés, ill. ennek öröklött (külső) tulajdonságban megnyilvánuló jele, következménye’ ❖ [a szerző] a heterogén előázsiai elemeket egy mongol beütés feltevésével különálló fajjá deklarálja (1930 Nagy Endre CD10) | [a kutya] állán ritkás fehér szakállt visel, amely […] körülmény kétségbevonhatatlanul valamilyen drótszőrű beütésre árulkodott (1955 Déry Tibor 2051030, 1) | [Tiszatelek térségében 1982-re] már csak elvétve hallottunk tiszta verésű (beütéstől mentes) nagy fülemülét (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [Kusturica] filmjeiből és nevéből kiderül, hogy a szerben kívül némi bosnyák-muzulmán beütés is van benne (1999 Magyar Hírlap CD09).
6. ’vminek a főbb, elsődleges jellegétől eltérő, attól különböző, idegen, kevésbé hangsúlyos vonás, tulajdonság’ ❖ [a fodrász] eltalálta ezt a meleg, de diszkrét mahagóni színt, egy egészen kicsi, alig észrevehető bronzos beütéssel (1966 Örkény István 9500022, 387) | [a kelták vallása markánsan eredeti, vele] semmi elemi kapocs nem mutatható ki, legfeljebb néhány hatás, s ezek közt sem a germán a legerősebb, hanem a szkíta beütés (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 238) | tájnyelvi beütésektől mentes, városi beszédmód (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 47) | [Az Azori-szigeteken] a klíma óceáni, némi szubtrópusi beütéssel (1997 Természet Világa CD50).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.