becstelen mn, fn és hsz  böcstelen (/nyj) , bestelen (/nyj)

I. mn 14B

1. ’becsületét vesztett, erkölcsileg méltatlanná vált, ill. alávaló, hitvány 〈ember(hez), ritk. közösség(hez tartozó, általa haszn. dolog)〉’ ❖ miben áll az olly szerelemnek trvénye, melly tégedet boldogtalanná ’s betstelenné tett? (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 52) | Becstelen teremtés! gyalázatos pára! (1844 Petőfi Sándor C3506, 182) | Mi becstelen e név, mi rút! (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 157) | Becstelen az a kard, gyilkos az a párhad (1881 Arany János CD01) | Az asszonynak se jár majd annyit a becstelen szája (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | képes titkot tartani és csak akkor lenne becstelen, ha valahogyan elárulná (1918 Kosztolányi Dezső 9359126, 63) | [Tűz Tamás] a magyarok Istenének segítségét kérte, hogy ezektől a becstelen kalandoroktól egyszer megszabadítsa a magyarságot (1992 Szeghalmi Elemér 2020013, 85).

1a. (vál)(ilyen személyre jellemző,) gyalázatos, szégyenletes 〈cselekedet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉, ill. ilyen cselekedetből származó’ ❖ Szerelmem hív ’s tiszta és nem változható, Nem tsalárd ’s bestelen vagy tétovázható (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille C4103, 61) | nem tetszett az Úristennek ez a becstelen vendégeskedésnek neme, mert azon éjszaka egybeontá az egész épületet az Istennek haragja (1778 Rettegi György 7282004, 384) | becstelen életet élni (1833 Jelenkor C0225, 87) | a foglyokat becstelen szavakkal illetve, iszonyuan ijesztgetve akarta vallomásra birni (1870 Orbán Balázs 8340017, 157) | Kegyed egy becstelen fogadás tárgya (1882 Rákosi Jenő 8385009, 26) | elvei szerint becstelenül járt el (1961 Sarkadi Imre 9586008, 75) | Ilyen érzésekkel és elméletekkel játszadozni nemhogy becstelen, de nagyon veszélyes is (1991 Beszélő 2003039, 24) | nem szorul rá a becstelen jövedelemre (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. ’méltatlan, megalázó 〈helyzet, állapot〉’ ❖ Szánja mi ſorsunkat, mai betstelen állapatunkat, Melly nyakainkba vagyon ’s ez keseríti nagyonn (1784–1787 Édes Gergely 7095002, 38) | Ostoba és becstelen helyzetben „dekkoltam” többedmagammal nyári délben a lengyel tarlón (1926 Lányi Viktor CD10).

3. (rég) becsetlen ’értéktelen, ócska, silány, vkihez v. vmihez nem méltó minőségű’ ❖ Vagyon ennek [a virágnak] más mezei al neme is; de betstelen, noha a’ kertinél ſokkal ſzebb (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457046, 342) | a’ papiros pénzeket betstelenekké tenni (1793 Magyar Hírmondó C5810, 10) | [a klasszikusok] elszenvedhetetlen nyomtatás hibájival megrakva jövén ki, és azért bestelenül (1803 Aranka György CD40) | ha nincs csődület […] a’ legbecstelenebb ló is elviheti a’ díjakat, habár lépve járná is végig a’ pályát (1838 Széchenyi István CD1501) | a kishivatalnokok olyan qualifikációval végzik unott, becsetlen munkájokat, a mivel főhivatalba is juthatnának (1910 Móricz Zsigmond CD10) becstelen fertály (nyj) ’ülep, fenék’ ❖ Böcstelen fërtállo (az ülő fele) (1908 Sztrókay Lajos C5850, 286).

II. fn 4B7

’becsületét vesztett, attól törvényesen megfosztott, ill. aljas, elvetemült személy’ ❖ Minő dicső […] Becstelennek a’ sorsa, […] hogy a’ becsűlet alorczája [!] mellett bűntetetlen elkövethet undokságokat (1819 Katona József 8226028, 266) | nem tehetnek p. o. végrendeletet az esztelenek, a’ nem törvényes korú gyermekek és a’ becstelenek (1845 Szűcs István 8457003, 36) | Pusztulj erről a tanyáról, becstelen! (1884 Győry Vilmos C1971, 6) | Senki sem mondhatta többé másnak vagy önmagának: ezek csalók, becstelenek, hazugok és gyilkosok, de mégis támogatom őket, hiszen uralmuk alatt viszonylagos jómódban éltem (1989 u. Kis János² CD17).

III. hsz 0 (kissé rég, irod)

’becsületét vesztetten, erényétől megfosztottan, ill. szégyenletes, méltatlan v. aljas módon’ ❖ Hallottad, úgy hiszszük, melly feddésre méltóképpen, és böcstelen, st veszedelmesen viselte volt magát Magyarországnak királya (1808 Virág Benedek 8522062, 558) | im ezen kard! Méltatlan ne vond-ki soha, s becstelen ne zárd hüvelyébe (1824 Kisfaludy Károly C2678, 6) | esküszöm, hogy lánczom’ Antiphol Megkapta, bár tagadja becstelen’ (1866 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | mint szűzleányt az apja, ha becstelen találja egy őszi lugas padján (1911 Somlyó Zoltán CD01).

Sz: becstelenkedik.

Vö. CzF. bėcsetlen, bėcstelen, bėcstelenül; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT. becstelen · bestelen, becstelenül; ÚMTsz.

becstelen melléknév, főnév és határozószó
böcstelen I. 4B7 II. 0 (/nyj)
bestelen I. 4B7 II. 0 (/nyj)
I. melléknév 14B
1.
becsületét vesztett, erkölcsileg méltatlanná vált, ill. alávaló, hitvány 〈ember(hez), ritk. közösség(hez tartozó, általa haszn. dolog)
miben áll az olly szerelemnek trvénye, melly tégedet boldogtalanná ’s betstelenné tett?
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Becstelen teremtés! gyalázatos pára!
(1844 Petőfi Sándor)
Mi becstelen e név, mi rút!
(1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Moore)
Becstelen az a kard, gyilkos az a párhad
(1881 Arany János)
Az asszonynak se jár majd annyit a becstelen szája
(1913 Tersánszky Józsi Jenő)
képes titkot tartani és csak akkor lenne becstelen, ha valahogyan elárulná
(1918 Kosztolányi Dezső)
[Tűz Tamás] a magyarok Istenének segítségét kérte, hogy ezektől a becstelen kalandoroktól egyszer megszabadítsa a magyarságot
(1992 Szeghalmi Elemér)
1a. (vál)
(ilyen személyre jellemző,) gyalázatos, szégyenletes 〈cselekedet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉, ill. ilyen cselekedetből származó
Szerelmem hív ’s tiszta és nem változható, Nem tsalárd ’s bestelen vagy tétovázható
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
nem tetszett az Úristennek ez a becstelen vendégeskedésnek neme, mert azon éjszaka egybeontá az egész épületet az Istennek haragja
(1778 Rettegi György)
becstelen életet élni
(1833 Jelenkor)
a foglyokat becstelen szavakkal illetve, iszonyuan ijesztgetve akarta vallomásra birni
(1870 Orbán Balázs)
Kegyed egy becstelen fogadás tárgya
(1882 Rákosi Jenő)
elvei szerint becstelenül járt el
(1961 Sarkadi Imre)
Ilyen érzésekkel és elméletekkel játszadozni nemhogy becstelen, de nagyon veszélyes is
(1991 Beszélő)
nem szorul rá a becstelen jövedelemre
(1995 Jubileumi kommentár)
2.
méltatlan, megalázó 〈helyzet, állapot〉
Szánja mi ſorsunkat, mai betstelen állapatunkat, Melly nyakainkba vagyon ’s ez keseríti nagyonn
(1784–1787 Édes Gergely)
Ostoba és becstelen helyzetben „dekkoltam” többedmagammal nyári délben a lengyel tarlón
(1926 Lányi Viktor)
3. (rég)
becsetlen 14B
értéktelen, ócska, silány, vkihez v. vmihez nem méltó minőségű
Vagyon ennek [a virágnak] más mezei al neme is; de betstelen, noha a’ kertinél ſokkal ſzebb
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
a’ papiros pénzeket betstelenekké tenni
(1793 Magyar Hírmondó)
[a klasszikusok] elszenvedhetetlen nyomtatás hibájival megrakva jövén ki, és azért bestelenül
(1803 Aranka György)
ha nincs csődület […] a’ legbecstelenebb ló is elviheti a’ díjakat, habár lépve járná is végig a’ pályát
(1838 Széchenyi István)
a kishivatalnokok olyan qualifikációval végzik unott, becsetlen munkájokat, a mivel főhivatalba is juthatnának
(1910 Móricz Zsigmond)
becstelen fertály (nyj)
Böcstelen fërtállo (az ülő fele)
(1908 Sztrókay Lajos)
II. főnév 4B7
becsületét vesztett, attól törvényesen megfosztott, ill. aljas, elvetemült személy
Minő dicső […] Becstelennek a’ sorsa, […] hogy a’ becsűlet alorczája [!] mellett bűntetetlen elkövethet undokságokat
(1819 Katona József)
nem tehetnek p. o.példának okáért végrendeletet az esztelenek, a’ nem törvényes korú gyermekek és a’ becstelenek
(1845 Szűcs István)
Pusztulj erről a tanyáról, becstelen!
(1884 Győry Vilmos)
Senki sem mondhatta többé másnak vagy önmagának: ezek csalók, becstelenek, hazugok és gyilkosok, de mégis támogatom őket, hiszen uralmuk alatt viszonylagos jómódban éltem
(1989 u. Kis János²)
III. határozószó 0 (kissé rég, irod)
becsületét vesztetten, erényétől megfosztottan, ill. szégyenletes, méltatlan v. aljas módon
Hallottad, úgy hiszszük, melly feddésre méltóképpen, és böcstelen, st veszedelmesen viselte volt magát Magyarországnak királya
(1808 Virág Benedek)
im ezen kard! Méltatlan ne vond-ki soha, s becstelen ne zárd hüvelyébe
(1824 Kisfaludy Károly)
esküszöm, hogy lánczom’ Antiphol Megkapta, bár tagadja becstelen’
(1866 Arany László ford.Shakespeare)
mint szűzleányt az apja, ha becstelen találja egy őszi lugas padján
(1911 Somlyó Zoltán)
Sz: becstelenkedik
Vö. CzF. bėcsetlen, bėcstelen, bėcstelenül; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT. becstelen · bestelen, becstelenül; ÚMTsz.

Beállítások