behajlik tn ige 16a12
1. ’〈ízület (által mozgatott testrész) v. kapaszkodó növényi hajtás〉 befelé mozdulva hajlik, behajlított helyzetbe kerül’ ❖ ki ’s bé hajló izekkel (1786 Mátyus István C3067, 399) | Ez az ín a madár testsúlya következtében, mikor leülve lábizületei behajlanak; önként megfeszül s az ujjakat összeszorítja (1899 Chernel István CD34) | a megölt lovat a szekér hátuljához húzták. Elülső lábai lassan behajlottak, feje lehorgadt (1953 Németh László² ford.–Solohov 9485062, 58) | A kacs először ún. keresőmozgást végez, majd ha valamibe beleütközik, behajlik (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 34) | [az agy] kiadja az utasítást, mire a kar felemelkedik, behajlik, leereszkedik (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. (ritk) ’〈ajtó〉 magától behajtott helyzetbe kerül, becsukódik’ ❖ A kapu még mindig olyan rozoga volt, mint a mult évben, a kilincsét még most sem csinálták meg, nem lehetett bezárni, csak úgy behajlott (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 104) | a nehéz ajtó rosszalló csikorgással hajlik be a nagy, fekete árnyék után (1931 Sárközi György 9587010, 71).
3. ’hajlottá, görbévé válik, meggörbül vmi’ ❖ behatott az ütés a’ hősnek harczi vas üngén: Réz öve tartá meg, behajolván a’ nagy erőtől (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 151) | A hajlékony tengely az indításnál kissé behajlik a kerék súlya alatt (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 11).
3a. ’(felületén nyomódva) homorúvá válik, behorpad’ ❖ Ha a’ kaponyának töréſe bé-vólna nyomva, […] a’ bé-hajlott tsontat ki kell emelni (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 175) | a ropogó asztal itt is, ott is behajlott a táncolók szöges csizmája és csattogó papucsa alatt (1932 Sinkó Ervin CD10) | a billentyűzet használata kényelmes, határozott visszajelzést kapunk a gombok lenyomásakor, de ha súlyos mancsokkal csapkodják, azt valószínűleg nem soká bírja: az egész panel láthatóan behajlik (1998 Byte Magazin CD38).
4. ’vmi(nek a vége) ívben befelé görbül’ ❖ a’ szemhéjaknak valamely szörök bé-hajlik a’ szemnek golyóbissa felé (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 194) | behajló halántékcsontjai s erős tarkója bizonyossá teszik mongol eredetét (1857 Jókai Mór C2249, 1) | [A keselyűféléknek] erős, hosszú, egyenes csőrük van. A felső káva vége horgosan behajlik (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 254) | A kannatetőn látható, szárnyat utánzó fogó is remekül megfogható, mivel ívesen behajlik, s pont az ujjaink alá simul (1999 Lakáskultúra CD39).
4a. ’〈út, vonal〉 bekanyarodik, befordul’ ❖ útunk behajla a templom mellett (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 132) | a piaczutcza … szemközt levő oldalán a … Miklós-utcza hajlik be (1845 Pákh Albert C3390, 90) | [a búbos banka farka] fekete, rajta félholdszerű, a farcsík felé behajló fehér keresztszalaggal (1901 Herman Ottó CD34) | a cipősarkával húzza az ábrákat a keményre taposott homokba. Egy nagy cikkekben-cakkokban ki- és behajló, önmagába visszatérő vonal (1978 Lengyel Péter 9397004, 401).
5. ’ív alakban benyúlik, beér (vmin keresztül) vmi vhova’ ❖ A’ ſzív els gyomrában [= kamrájában] a’ véreres nyilásban valami fejéres kerlet […] vagyon, melybl valami fejér és erös hártya függ, és a’ ſzívnek gyomrába béhajlik (1789 Rácz Sámuel 7278007, 51) | Az alkonyfényen rezdül a fa lombja, És nyájasan behajlik ablakomba (1876 Gyulai Pál CD01) | A fűzfa behajlik a vízbe (1933 Dsida Jenő 9114003, 12) | Behajlik elém a műnövény egy ága, hogy nehogy megperzselje a cigiparázs, arrébb próbálom lökni (1999 Magyar Hírlap CD09).
5a. (ritk) ’〈idő(szak)〉 fokozatosan vmely következő időszakba megy át, abban folytatódik’ ❖ Az idő már jól behajlott a délutánba (1901 Gárdonyi Géza C1824, 91).
6. (ritk) ’〈ajtó- v. ablakrésen keresztül〉 kintről behajol’ ❖ Joss mélyen behajlik, benéz – s int hogy jól van (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 93) | Az ajtókárpiton ismét behajlik a barna orru […] ajtónállónak a feje: – A király… (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 58) | Az ajtón egy lakájfej hajlik be, majd kisvártatva Orczyné siet be, egyenest Telekihez (1963 Illyés Gyula 9274055, 230).
Vö. CzF. ~, behajlott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.