bel fn 4B2 (Fiz v. Vill)  B

’〈kül. a hangnyomás alapegységeként:〉 az energia és a teljesítmény viszonyát a két érték tízes alapú logaritmusával kifejező mutató’ ❖ Bel, B: az elektrotechnikában, a híradástechnikában és az akusztikában az energia, ill. a teljesítmény logaritmikus egysége (1964 TermészettudományiLex. C5475, 495) | A hangforrások által keltett hangok teljesítményét, intenzitását és nyomását egy abszolút értékhez való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az így kifejezett dimenzió nélküli szám a Bel (1987 Tények könyve CD37) | Mivel a bel nagy mértékegység, általában ennek az egységnek a tizedrészét, a decibelt (dB) használják (1999 Természet Világa CD50).

Vö. IdSz.

bel- (előtagként)

1. ’vmely szervezet(i egység)ben, intézményben v. vmely állam politikai határain belül levő, megnyilvánuló v. működő 〈dolog, es. személy〉, ott folyó, jelentkező 〈esemény, folyamat stb.〉, ill. erre vonatk. v. ezzel foglalkozó 〈tudomány(os mű), kutatás stb.〉’ ❖ ‖ belbaj fn 4A8 (rég) | a magyar kimerithetlen belbajaitól elgyengitve, végre külhatalmak laptájává lőn (1835 Széchenyi István CD1501) | Miközben a zsinat elég hosszasan tanácskozott, [Szent László király] a cseheknek belbajokkal vesződő fejedelme segítségére személyesen vezetett hadakat (1895 PallasLex. CD02) ‖ belfogyasztás fn 4A (rég) | sem kellő belfogyasztás sem illő külkereskedés nincs (1843 Széchenyi István 8429028, 37) | a belfogyasztás […] nem éreztethette jótékony hatását (1942 Miskolczy Gyula CD43) ‖ belforradalom fn 7A (kissé rég) | [Városaink] a török ostromlásaitól s igájától, a szatmári békekötés után pedig a belforradalmak nyugtalanitásaitól is megszabadulván, […] gyarapodni kezdének (1840 Horváth Mihály 8189001, 130) | nem volna csoda, hogy a bekövetkezett nagy nyomorúság folytán belforradalom törne ki (1911 Soproni Szemle CD52) ‖ belforrongás fn 4A (rég) | belforrongás’ őrlő szörnyei (1842 Athenaeum C0024, 278) | A nemzeti élet a belforrongás korszakában nem nyerhete bővebb, üdvösebb kifejlést (1868 Horváth Mihály 8189008, 399) | e belforrongás kivülről, nevezetesen Fridrik habsburgi gróf által is szitva volt (1889 Orbán Balázs CD22) ‖ belgazdaság fn 3A8 | a’ nemes gróf [ti. Széchenyi István] nem akar azon álláspontra lépni, mellyből egy hirlapnak belgazdaságát intézni kell (1841 Kossuth Lajos C2747, 113) | népek és nemzetek belgazdasága (1846 Hetilap CD61) | Ma a hazánkban versenyző cégek legtöbbje az unió országaiból, illetve az egyéb fejlett belgazdasággal rendelkező országokból származik (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ belhoni mn 1A3 | elvitorlázott belhoni [hajó] 4045, külhoni 4636 (1833 Jelenkor C0226, 510) | az emberek már korán reggel ellepték az utczákat; szokatlan számban érkezett szomszédországi és belhoni vendégek élénkiték a’ várost (1842 Pesti Hírlap CD61) | kül- és belhoni kapcsolatok (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ beligazgatás fn 4A | meg fog e […] egyezni a’ kormány, bel igazgatás és földesur (1831 Széchenyi István CD1501) | községi beligazgatás (1860 Jókai Mór CD18) | [a horvát bán] kormányát Zágrábban a horvát országgyűlés utasításai szerint rendezi be; alája tartozik a beligazgatás, vallás- és közoktatás és igazságügy; a had- és pénzügy (1933 Szekfű Gyula CD42) ‖ belipar fn 4A (rég) | [az egyesület célja] a’ külföldi gyármüvek használatát megakadályozni; ’s a’ belipart és házi szorgalmat előmozditani (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Hazánk a] belipar fejlődése nélkül egészen kizsákmányoltatnék (1844 Madách Imre 8284059, 629) ‖ belkérdés fn 4B (kissé rég) | az ország belkérdései a nemesi fölkelések […] miatt, okvetlenül háttérbe nyomattak (1851 Kemény Zsigmond C2601, 58) | Ausztriában minden belkérdés […] rögtön külkérdéssé válik (1875 Jókai Mór C2236, 152) ‖ belközlekedés fn 4B (rég) | Mások pedig főkép a határ-vámok megszüntetésében, folyók szabályozásában s belközlekedések megalapitásában látják életünk főkérdését megoldva (1844 Széchenyi István CD1501) | [Zsigmond] az árumegállitó s lerakó helyek jogainak egyedűl a külföldi árukra szoritása által a belközlekedést egy káros nyűgétől szabaditotta meg (1860 Horváth Mihály 8189004, 319) ‖ belszervezet fn 3B (kissé rég) | az alapitandó muzeum Kolozsvárt állittassék fel s belszervezete s igazgatása magyar nyelven történjék (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az egyház belszervezetének […] reformját tartotta feladatul (1892 Irodalomtörténeti Közlemények C0209, 27) | a kormány már most biztositani akarja a magyar nemzeti hadsereg magyar vezényleti, szolgálati nyelvét és belszervezetét, amely a háboru után valósitható meg (1918 Az Újság jan. 25. C5262, 3) ‖ belszolgálat fn 3A (kissé rég) | [Chelei János] valószínűleg tehát királyi apród volt, azok sorából, kik a királyi udvarnál mindenféle belszolgálatokra, többi közt a királyi asztalnál is alkalmaztattak (1874 Botka Tivadar CD57) | [Heim Péter] a magyar posta belszolgálatát modern nyugati szellemben és gyakorlati érzékkel újjáalakította (1913 RévaiNagyLex. C5705, 681) ‖ beltörténet fn 3B (kissé rég) | Adalékok a török-magyarkori beltörténethez (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Irtózatos belküzdelmek töltik ki Flandria beltörténetét a X. században (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A magyar beltörténet […] a század első két évtizedében (1935 Németh László² 9485057, 82).

1a. ’vmely tér, terület határai között v. épület, építmény, tárgy határoló falain, határvonalán belül, ill. külső falától (leg)távol(abb) levő, megnyilvánuló, tapasztalható v. mérhető’ ❖ ‖ belméret fn 3B | [1890-ben Sopronkőhidán] elkészült a teljes egészében fegyenc munkaerővel felépített templom. […] Belmérete 30×12 m volt (1980 Németh Gyula² CD52) | másnap följött az asszony lemérni valami belméretet a kombináltszekrény végett (1989 Esterházy Péter 2024006, 20) | a csomagtartó belmérete (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ belszoba fn 6A (rég) | Amália belszobájába ment (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 224) | Csak néhány avatott kedveltek voltak szerencsések belszobáiba juthatni (1843 Athenaeum C0027, 405) | [a hangutánzásra betanítandó madarakat] valami belszobába helyezem, hol teljességgel nem hallanak egyebet, mint az én „Werklimet” (1857 Széchenyi István CD1501) ‖ belvár fn 2A (kissé rég) | hóka lovát fordítá, visszalovaglott Mecskei is, s a belvárban végzette parancsát (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | Zrinyi a’ belvárba szorult (1834 Fillértár 8623002, 154) | Báthory András koronaőr nagy költséggel építette föl a belvárat, az egykoru latin felirat szerint (1893 PallasLex. CD02).

1b. ’vmely dolog belsejében v. belső felületén, kül. emberi v. állati testben, testen belül levő, ott megnyilvánuló’ ❖ ‖ belbetegség fn 3B8 (kissé rég) | Mit tehet az orvos a kész segítséggel, ha csak nem ösmerős a bel betegséggel? (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Most gyönge! most beteg! Oh e betegség Művünk életvérét elmérgezi […] Azt írja itt nekem, hogy belbetegség (1867 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | a belbetegségek szakorvosa (1936 Budapesti Hírlap szept. 4. C4724, 7) ‖ belfal fn 2A (rég) | [a vetélést] a szülepnek (burok) a méh belfalátóli elválása előzhet[i] meg (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 577) | [A cövekpenész] a fülnyilás belfalára meg a fül dobhártyájára is penészbőrt von és nehéz hallást okoz (1893 PallasLex. CD02) | minden porszem és ezzel együtt a porhoz tapadó csírák is […] odatapadnak a kanyarulatoknak páráktól nedves belfalára (1933 Az állatok világa ford. CD46) ‖ belhám fn 3A1 | a tulajdonképi bőrt a felhámtól és a belhámtól, valamint a szőröktől külön választják (1893 PallasLex. CD02) | vérképző és immunrendszer, ivarsejtek, kültakaró és belhámok (2000 Természet Világa CD50) ‖ belrész fn 2B3 (rég) | [a körtefa] bel’ réſét a féreg rágja (1799 Virág Benedek C4501, 74) | olcsóbb neme is vala a’ balzsamozásnak, nem vétetvén ki a’ belrészek, hanem csak czedrusgyantával fecskendeztetvén meg a’ test (1834 Fillértár 8623004, 281) | [kezdék] irásra használni az állati belrészeket s állatok bőrét (1859 Vasárnapi Újság CD56).

2. (rég) ’vkinek a lelkében v. tudatában, belső világában, lénye mélyében levő, ill. ott keletkező, onnan fakadó 〈érzés, gondolat, tulajdonság〉’ ❖ ‖ belérzék fn 3B8 | a népnevelő: oktat, tanít, nevel; oktatását, tanitását érzékeltetnie (hol egyik, hol másik által az öt érzék közől, melyekhez még 6-ik, a belérzék járul) (1865 Márki József 8296001, 20) ‖ belérzelem fn 7B | A fentebbi költeményben is leiratik a patak, de csak azért, hogy a költő belérzelmeit visszatükrözze (1855 k. Arany János C6504, 544) | a lyra mindig saját belérzelem (1860 Szemere Pál 8439017, 117) | ezen szerény életpályának lefolyása is csak olyan eszmék, érzelmek, lelki belharczok és külső összeütközések körül forog, […] melyek jelentőségüket belérzelmeinek őszinteségéből és komolyságából meritvék (1877 Ipolyi Arnold CD57) ‖ belérzés fn 4B | nemzetünk, önméltóságának belérzésére jutna (1834 Balogh Pál 8007004, 185) | A’ külérzés’ eszközei a’ testi érzékek; a’ belnézés’ vagy is öntudat’ eszköze a’ belső érzés, ’s igy a’ kül- és belérzés vagy érzékiség teszi átalán a’ szemlélő tehetséget (1845 Beke Ince Kristóf 8035003, 192) ‖ belérzet fn 3B | Akinek sors-förgetegben Enyhet ad belérzete, Csöndes az (1840 Tompa Mihály CD01) | A jámbor megszokás s a szelid belérzet […] elvonza az imaházba (1856 Vasárnapi Újság CD56) ‖ belösztön fn 4C | kinos érzelmek bel ösztönét követve (1835 Kossuth Lajos CD32) | [a hód] nem példa, nem tanítás, hanem saját belösztön sugalma után építgeti hajlokát (1860 Szemere Pál 8439021, 122) ‖ belvágy fn 2A | Kit belvágy vezérel, vezérel önhűség (1860 Szemere Pál 8439024, 126) ‖ belvihar fn 4A8 | homlokán belvihar szántotta barázdák sötétlenek (1838 Lombok C0263, 11) | szívünkben nyúgalom van, Belvihar nem háborít (1844 Sárosi Gyula C3704, 267) | [Bánk] belviharát Gertrúd előtt el akarta fojtani (1863 Arany János C0654, 233).

3. (kissé rég) ’vminek, kül. műalkotásnak lényegi, ill. tartalmi része v. e tartalmat tükröző, ezzel kapcs., erre vonatk.’ ❖ ‖ belalak fn 3A1 | kiknek készittetett e divinum opus [ti. A helység kalapácsa]? [az] ifjuság számára talán? […] ezt a tárgy se kül, se belalakja meg nem engedheti (1844 Petőfi napjai C1573, 28) | Belalaknak különosen a mű belszerkezetét (compositio) mondjuk, vagyis azon szellemi idegrendszert, mely annak minden részecskéjén átszövődvén, a tartalmat, mint valami szerves, összefüggő egészet, egységben tünteti fel (1870 Névy László 8334004, 71) ‖ belforma fn 6A | Azon költemény, lett legyen az eposz, ballada vagy dal, melyben hazafias érzemek voltak megénekelve, bármi gyenge volt is a kül- és belforma tekintetében, mintegy sérthetlenné lett (1856 Salamon Ferenc 8402016, 19) | [1820 után] a lirai fajok modern bel- és külformát kapnak (1889 Négyesy László C3316, 123) | [Gyulai Pál] a belformát, a kompozíciót, a jellemzést sürgette, amelyekben Tompa meglehetősen gyönge volt (1921 Kuncz Aladár CD10).