belletrisztika fn 6A (/Irodt)

’művészi célú irodalom, kül. széppróza’ ❖ nagyrészben lapiralommá [= lapirodalommá] alakult belletristicánk (1841 Kuthy Lajos C5234, 165) | ha idejében jobb tápot [ti. igényesebb írásokat] nem nyújtunk [a lapban], sokan az egész belletristikától megvetéssel fordulnak el (1862 Arany János CD55) | [a keretes elbeszélések] az újabbkori belletrisztika egyik legnevezetesb műfajának, a novellának […] az ősei (1896 PallasLex. CD02) | [Ferenczy Károly] műveltsége, olvasottsága főképpen művészi és művészeti volt, elsősorban a belletrisztika, a költészet, a történelem [érdekelte] (1924 Réti István CD10) | Bessenyei programjának hívei a belletrisztikát és a tudományt gyakran egyformán a hasznosság, a „fény terjesztésének” célja alá rendelték (1965 Tarnai Andor CD53).

a. (pejor)(igénytelenebb, pusztán) szórakoztató (szándékú) szépirodalom, lektűr’ ❖ az írás, főként az úgynevezett „belletrisztika”, elnyelte az ép judiciumok [= ítélőképességek] világát (1901 Ady Endre C0534, 405) | Két világháború közötti prózairodalmunk igényes és sikeres kísérletei mellett teret hódított a lektür, a belletrisztika, a problémátlan olvasmány (1990 Rónay László CD53).

Sz: belletrisztikai.

Vö. ÉKsz.; IdSz.

belletrisztika főnév 6A (/Irodt)
művészi célú irodalom, kül. széppróza
nagyrészben lapiralommá [= lapirodalommá] alakult belletristicánk
(1841 Kuthy Lajos)
ha idejében jobb tápot [ti. igényesebb írásokat] nem nyújtunk [a lapban], sokan az egész belletristikától megvetéssel fordulnak el
(1862 Arany János)
[a keretes elbeszélések] az újabbkori belletrisztika egyik legnevezetesb műfajának, a novellának […] az ősei
(1896 PallasLex.)
[Ferenczy Károly] műveltsége, olvasottsága főképpen művészi és művészeti volt, elsősorban a belletrisztika, a költészet, a történelem [érdekelte]
(1924 Réti István)
Bessenyei programjának hívei a belletrisztikát és a tudományt gyakran egyformán a hasznosság, a „fény terjesztésének” célja alá rendelték
(1965 Tarnai Andor)
a. (pejor)
(igénytelenebb, pusztán) szórakoztató (szándékú) szépirodalom, lektűr
az írás, főként az úgynevezett „belletrisztika”, elnyelte az ép judiciumok [= ítélőképességek] világát
(1901 Ady Endre)
Két világháború közötti prózairodalmunk igényes és sikeres kísérletei mellett teret hódított a lektür, a belletrisztika, a problémátlan olvasmány
(1990 Rónay László)
Sz: belletrisztikai
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások