belpolitika fn 6A

1. ’vmely állam belügyeit érintő politikai folyamatok összessége, ill. az azzal kapcs. elvek, eszmék, törekvések rendszere’ ❖ [Montalembert gróf] mellőzve a’ külkérdéseket, a’ ministerium belpolitikájára szorítkozik (1844 Pesti Hírlap CD61) | a magyar hirlapirodalomnak […] belpolitikáról szólnia nem volt szabad (1880–1882 Pulszky Ferenc C3545, 70) | a magyar belpolitika csak ritkán gyakorol hatást a börzére (1912 Radó Sámuel CD10) | Az európai feszültség a következő hónapokban ideiglenesen enyhült. A háború kérdése ezért [1913 végén] átmenetileg lekerült a magyar belpolitika napirendjéről (1974 Merényi László² CD52) | a francia belpolitika ismételten konfliktusos irányt vett, s erőpróbák sorozata zajlott le a köztársasági elnök és a parlamenti pártok között (2000 Csizmadia Sándor² CD17).

2. ’vmely ország kormányának, vezetőjének, ill. belügyekkel megbízott politikusának az állam belügyeire, belső viszonyaira hatást gyakorló v. azt meghatározó eljárása, tevékenysége’ ❖ a’ pétervári cabinetnek a’ körülmények által indokolt belpolitikájából, nem foly – mint mondám – szükségkép a’ türelmetlenség (1843 Kemény Zsigmond 8235003, 90) | [IV. Ulászló] belpolitikája a fönnálló ellentétek kiegyenlítésére irányúlt (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Jókai Mór] megriadt a baloldal keménykezű belpolitikát követelő álláspontjától (1965 Nagy Miklós CD53) | [I. György] a külpolitikában járatos, ravasz és szívós államférfinak bizonyult, a belpolitikában pedig kitartó munkával működőképes és finom egyensúlyt hozott létre a királyi hatalom és a parlament között (2000 Lojkó Miklós CD17).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

belpolitika főnév 6A
1.
vmely állam belügyeit érintő politikai folyamatok összessége, ill. az azzal kapcs. elvek, eszmék, törekvések rendszere
[Montalembert gróf] mellőzve a’ külkérdéseket, a’ ministerium belpolitikájára szorítkozik
(1844 Pesti Hírlap)
a magyar hirlapirodalomnak […] belpolitikáról szólnia nem volt szabad
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
a magyar belpolitika csak ritkán gyakorol hatást a börzére
(1912 Radó Sámuel)
Az európai feszültség a következő hónapokban ideiglenesen enyhült. A háború kérdése ezért [1913 végén] átmenetileg lekerült a magyar belpolitika napirendjéről
(1974 Merényi László²)
a francia belpolitika ismételten konfliktusos irányt vett, s erőpróbák sorozata zajlott le a köztársasági elnök és a parlamenti pártok között
(2000 Csizmadia Sándor²)
2.
vmely ország kormányának, vezetőjének, ill. belügyekkel megbízott politikusának az állam belügyeire, belső viszonyaira hatást gyakorló v. azt meghatározó eljárása, tevékenysége
a’ pétervári cabinetnek a’ körülmények által indokolt belpolitikájából, nem foly – mint mondám – szükségkép a’ türelmetlenség
(1843 Kemény Zsigmond)
[IV. Ulászló] belpolitikája a fönnálló ellentétek kiegyenlítésére irányúlt
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Jókai Mór] megriadt a baloldal keménykezű belpolitikát követelő álláspontjától
(1965 Nagy Miklós)
[I. György] a külpolitikában járatos, ravasz és szívós államférfinak bizonyult, a belpolitikában pedig kitartó munkával működőképes és finom egyensúlyt hozott létre a királyi hatalom és a parlament között
(2000 Lojkó Miklós)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások