beltenger fn 4B

1. (Föld) ’földrészek v. különböző országok közé ékelődő, szárazfölddel körülölelt sós állóvíz, amelyet csak (egy v. több) szűk tengerszoros köt össze a világóceánnal’ ❖ [a homok] betemetve a Földközi- és a szaharai tengert összekötő csatornát, megsemmisitette Afrika beltengerét (1880 Beksics Gusztáv C0901, 51) | Az óceánra még nem merészkedtek ki [ti. a kereskedők], hanem Európa beltengerein: a Földközi-, Fekete-, Keleti- és Északi-tengeren élénk közlekedés folyt, amely a partmenti kereskedő városokat nemcsak vagyonhoz, de hatalomhoz is juttatta (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 24) | a mediterrán beltenger fő kikötője [ti. Nápoly] (1983 Cs. Szabó László 9093005, 218) | Az óceánok ragadozó halai, majd a beltengerek halvilága, a folyók rendkívül színes, sokféle hala elevenedik meg kiváló minőségű színes fényképfelvételeken (2000 Új Könyvek CD29).

1a. (Föld) ’a földtörténet vmely szakaszában, rendsz. vmely szárazföld belsejében létrejött (ős)tenger’ ❖ tengerhez hasonlít távol keleten a végtelen síkság, melyet elképzelhetetlen régi időkben a pannoniai beltenger hullámai borítottak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az egész erdélyi medence felett óriási beltenger hullámai csapkodtak (1928 Kuncz Aladár CD10) | a devecseri agyagbánya felé talán 10 km-t sem kell utazni, hogy megláthassuk, mit hagyott számunkra a pliocén kori beltenger (1999 Természet Világa CD50) | A mai síkság kristályos medencealját […] a pannóniai beltenger foglalta el (2000 Briber József–Pájer Imre CD36).

2. (ritk) ’nagy víztömege v. kiterjedése miatt tengerhez hasonló állóvíz, tó’ ❖ Beltenger […]. A nagy tavakat is nevezik néha így, p. a Kaspi- és Aral-tavat vagy a kanadai tavakat (1893 PallasLex. CD02) | Némelyik térképen nyoma sincs [a tónak], akkor olyan kis vizecske volt, hogy a mappacsináló észre se vette, – a másik vármegyényi beltengernek rajzolta (1927 Móra Ferenc C3205, 147) | Ha az átlagosnál nagyobb csapadékosság újabb, negyedik, ötödik hulláma támadna ránk az elkövetkező tavaszi-nyári, majd őszi időszakban (még mielőtt a mostani belvíz felszáradhatna), összeérő beltavak hálózata, valóságos beltenger alakulhat ki (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (Pol) ’vmely parti állam területéhez, ill. politikai fennhatósága alá tartozó tenger(szakasz, rendsz. öböl, kikötő v. szigetközi tengerrész)’ ❖ spanyol beltengerré válik-e az Atlanti-óczeán, vagy megmarad-e Európa nagy nemzetei szabad versenyterének (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | az Atlanti-óceán pedig hamarabb vált angolszász beltengerré, mint a Földközi-tenger (1994 Tilkovszky Loránt CD58) | a Balti-tenger svéd beltengerré változtatásának programja (2000 Gebei Sándor CD58).

Vö. ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

beltenger főnév 4B
1. (Föld)
földrészek v. különböző országok közé ékelődő, szárazfölddel körülölelt sós állóvíz, amelyet csak (egy v. több) szűk tengerszoros köt össze a világóceánnal
[a homok] betemetve a Földközi- és a szaharai tengert összekötő csatornát, megsemmisitette Afrika beltengerét
(1880 Beksics Gusztáv)
Az óceánra még nem merészkedtek ki [ti. a kereskedők], hanem Európa beltengerein: a Földközi-, Fekete-, Keleti- és Északi-tengeren élénk közlekedés folyt, amely a partmenti kereskedő városokat nemcsak vagyonhoz, de hatalomhoz is juttatta
(1906 Domanovszky Sándor)
a mediterrán beltenger fő kikötője [ti. Nápoly]
(1983 Cs. Szabó László)
Az óceánok ragadozó halai, majd a beltengerek halvilága, a folyók rendkívül színes, sokféle hala elevenedik meg kiváló minőségű színes fényképfelvételeken
(2000 Új Könyvek)
1a. (Föld)
a földtörténet vmely szakaszában, rendsz. vmely szárazföld belsejében létrejött (ős)tenger
tengerhez hasonlít távol keleten a végtelen síkság, melyet elképzelhetetlen régi időkben a pannoniai beltenger hullámai borítottak
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az egész erdélyi medence felett óriási beltenger hullámai csapkodtak
(1928 Kuncz Aladár)
a devecseri agyagbánya felé talán 10 kmkilométer-t sem kell utazni, hogy megláthassuk, mit hagyott számunkra a pliocén kori beltenger
(1999 Természet Világa)
A mai síkság kristályos medencealját […] a pannóniai beltenger foglalta el
(2000 Briber József–Pájer Imre)
2. (ritk)
nagy víztömege v. kiterjedése miatt tengerhez hasonló állóvíz, tó
Beltenger […]. A nagy tavakat is nevezik néha így, p.például a Kaspi- és Aral-tavat vagy a kanadai tavakat
(1893 PallasLex.)
Némelyik térképen nyoma sincs [a tónak], akkor olyan kis vizecske volt, hogy a mappacsináló észre se vette, – a másik vármegyényi beltengernek rajzolta
(1927 Móra Ferenc)
Ha az átlagosnál nagyobb csapadékosság újabb, negyedik, ötödik hulláma támadna ránk az elkövetkező tavaszi-nyári, majd őszi időszakban (még mielőtt a mostani belvíz felszáradhatna), összeérő beltavak hálózata, valóságos beltenger alakulhat ki
(2000 Magyar Hírlap)
3. (Pol)
vmely parti állam területéhez, ill. politikai fennhatósága alá tartozó tenger(szakasz, rendsz. öböl, kikötő v. szigetközi tengerrész)
spanyol beltengerré válik-e az Atlanti-óczeán, vagy megmarad-e Európa nagy nemzetei szabad versenyterének
(1901 Nagy képes világtörténet)
az Atlanti-óceán pedig hamarabb vált angolszász beltengerré, mint a Földközi-tenger
(1994 Tilkovszky Loránt)
a Balti-tenger svéd beltengerré változtatásának programja
(2000 Gebei Sándor)
Vö. ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

Beállítások