belterjes mn 15B

1. ’erőteljes, élénk 〈jelenség, dolog, változás〉’ ❖ a’ nyelv’ belterjes (intensiva) emelését segítik elő [a régiségek, kéziratok] (1834 Kritikai Lapok C0240, 100) | [az antik tragédiában] a karok a személyek kedélyállapotának belterjesebb kifejezését eszközlék (1871 Névy László C3333, 77) | [a magyar zene] színvonalban kiállja a versenyt a világ bármelyik országával, csak még nem elég belterjes (1931 ZeneiLex. CD49).

2. (Mezőg) ’〈földművelésben, állattartásban a külterjessel szemben:〉 olyan helyhez kötött, intenzív 〈gazdálkodási mód(szer), eljárás〉, amelyet célszerű, hatékony és nagyfokú munkaráfordítás és korszerű agrotechnika jellemez’ ❖ ollyan tenyésztőkre is gondoljunk, kik nagyobb befektetésre is készek, s valóságos belterjes (intensiv) selyemtenyésztést kezdenek (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045013, 348) | Az a legfontosabb, hogy a kisemberek is olyan belterjesen gazdálkodjanak, mint eddig a nagybirtokok, hogy a földművelés intenzív legyen, és elérjük a többtermelést (1919 Krúdy Gyula CD54) | azt mindenki tudja, hogy a belterjes állattenyésztés terén az uradalmak majdnem mindent a cselédektől tanultak (1936 Illyés Gyula 9274057, 81) | Most már elsősorban a belterjes, korszerű nagyüzemi öntözéses gazdálkodás feltételeit kell megteremteni (1963 Népszabadság febr. 1. C1500, 3) | belterjes szarvasmarhatenyésztés (1969 Varjú Sándor CD52) | áttérés a hagyományos külterjes gazdálkodásról a belterjes gazdálkodásra (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | gyors ütemű fejlődést ért el a belterjes kertgazdálkodás (2000 Marjanucz László CD36).

2a. (Mezőg) ’ilyen módszer szerint gazdálkodó 〈személy〉, ill. ilyen elv szerint működő 〈gazdaság〉’ ❖ mig a külterjes gazdaságok 100 hold földre csak 4 ökörrel birnak, addig a belterjes gazdának legalább 8-at kell tartani (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Gyula nem olyan ember; ő nem tekint pénzre, nagy vagyonra, mert az ő elve a belterjes gazdaság (1858 Jókai Mór CD18) | Általában meg szokták különböztetni az extenziv, vagy külterjes és az intenziv, vagy belterjes üzemeket (1897 PallasLex. CD02) | Állami, hatósági s községi földeket is csak szövetkezetek kaphatnak meg. Belterjes gazdaságot is csak szövetkezet vehet át (1919 Móricz Zsigmond 9462013, 17) | a belterjes kisgazdaságokban 1938–1940 tájékán 25%, az ipari gazdaságokban pedig 25–40% körül volt a felszerelés és a forgótőke részaránya (1999 Magyar néprajz CD47).

3. ’olyan 〈ismeret, ill. megnyilatkozás〉, amely vkinek vmely körben, helyen stb. való jártasságát, bennfentességét tükrözi’ ❖ Ez volt az új környezetem. Remélem, elég belterjesen leírtam nektek (1925 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a helyi források belterjesebb ismerete (1981 Mollay Károly CD52) | ehhez [ti. egy rabláshoz] már nagyon belterjes információk kellenek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (pejor) ’befelé forduló, rendsz. egészségtelen mértékben zárt 〈közösség, közeg〉’ ❖ [Juhász Gyula] az egyetem s a szűkebb baráti kör belterjes világából új közegbe kerül (1965 Kiss Ferenc CD53) | belterjes és kevéssé differenciált közösségek folytatják szellemi naturálgazdálkodásukat (1988 Lányi András 1090001, 8) | elegem lett az itthoni belterjes táncvilág hadakozásaiból (1994 Magyar Hírlap CD09) | maga körein belül házasodó belterjes kompánia (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Kodolányi János elbeszélései] végletes verizmussal ábrázolják az Ormánság faluinak, parasztságának tragikusan sötét, reménytelenül belterjes, öngyilkos világát (1997 Új Könyvek CD29).

4a. (pejor) ’ilyen közösségekre, ill. annak tagjaira jellemző, nekik való, nekik szóló, (csak) általuk haszn.’ ❖ férfiak, akiket csak belterjes szakavatottságuk szorított kölcsönösen a játékszabályok betartására (1950 Déry Tibor 9107009, 202) | Sokan már évekkel ezelőtt felvetették, hogy [Giczy János festőművész] témavilága túlságosan zárt, belterjes, s ebből adódóan a művészi továbbfejlődéshez, továbblépéshez bizony korlátozott lehetőséget ad (1980 Kloss Andor CD52) | belterjes szakmai zsargonnak (1995 Természet Világa CD50) | 400 milliót elmuzsikál egy belterjes bulira [ti. a millecentenáriumi rendezvényekre] (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

belterjes melléknév 15B
1.
erőteljes, élénk 〈jelenség, dolog, változás〉
a’ nyelv’ belterjes (intensiva) emelését segítik elő [a régiségek, kéziratok]
(1834 Kritikai Lapok)
[az antik tragédiában] a karok a személyek kedélyállapotának belterjesebb kifejezését eszközlék
(1871 Névy László)
[a magyar zene] színvonalban kiállja a versenyt a világ bármelyik országával, csak még nem elég belterjes
(1931 ZeneiLex.)
2. (Mezőg)
〈földművelésben, állattartásban a külterjessel szemben:〉 olyan helyhez kötött, intenzív 〈gazdálkodási mód(szer), eljárás〉, amelyet célszerű, hatékony és nagyfokú munkaráfordítás és korszerű agrotechnika jellemez
ollyan tenyésztőkre is gondoljunk, kik nagyobb befektetésre is készek, s valóságos belterjes (intensiv) selyemtenyésztést kezdenek
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Az a legfontosabb, hogy a kisemberek is olyan belterjesen gazdálkodjanak, mint eddig a nagybirtokok, hogy a földművelés intenzív legyen, és elérjük a többtermelést
(1919 Krúdy Gyula)
azt mindenki tudja, hogy a belterjes állattenyésztés terén az uradalmak majdnem mindent a cselédektől tanultak
(1936 Illyés Gyula)
Most már elsősorban a belterjes, korszerű nagyüzemi öntözéses gazdálkodás feltételeit kell megteremteni
(1963 Népszabadság febr. 1.)
belterjes szarvasmarhatenyésztés
(1969 Varjú Sándor)
áttérés a hagyományos külterjes gazdálkodásról a belterjes gazdálkodásra
(1993 A magyarság kézikönyve)
gyors ütemű fejlődést ért el a belterjes kertgazdálkodás
(2000 Marjanucz László)
2a. (Mezőg)
ilyen módszer szerint gazdálkodó 〈személy〉, ill. ilyen elv szerint működő 〈gazdaság〉
mig a külterjes gazdaságok 100 hold földre csak 4 ökörrel birnak, addig a belterjes gazdának legalább 8-at kell tartani
(1856 Vasárnapi Újság)
Gyula nem olyan ember; ő nem tekint pénzre, nagy vagyonra, mert az ő elve a belterjes gazdaság
(1858 Jókai Mór)
Általában meg szokták különböztetni az extenziv, vagy külterjes és az intenziv, vagy belterjes üzemeket
(1897 PallasLex.)
Állami, hatósági s községi földeket is csak szövetkezetek kaphatnak meg. Belterjes gazdaságot is csak szövetkezet vehet át
(1919 Móricz Zsigmond)
a belterjes kisgazdaságokban 1938–1940 tájékán 25%, az ipari gazdaságokban pedig 25–40% körül volt a felszerelés és a forgótőke részaránya
(1999 Magyar néprajz)
3.
olyan 〈ismeret, ill. megnyilatkozás〉, amely vkinek vmely körben, helyen stb. való jártasságát, bennfentességét tükrözi
Ez volt az új környezetem. Remélem, elég belterjesen leírtam nektek
(1925 Tersánszky Józsi Jenő)
a helyi források belterjesebb ismerete
(1981 Mollay Károly)
ehhez [ti. egy rabláshoz] már nagyon belterjes információk kellenek
(1998 Magyar Hírlap)
4. (pejor)
befelé forduló, rendsz. egészségtelen mértékben zárt 〈közösség, közeg〉
[Juhász Gyula] az egyetem s a szűkebb baráti kör belterjes világából új közegbe kerül
(1965 Kiss Ferenc)
belterjes és kevéssé differenciált közösségek folytatják szellemi naturálgazdálkodásukat
(1988 Lányi András)
elegem lett az itthoni belterjes táncvilág hadakozásaiból
(1994 Magyar Hírlap)
maga körein belül házasodó belterjes kompánia
(1995 Magyar Hírlap)
[Kodolányi János elbeszélései] végletes verizmussal ábrázolják az Ormánság faluinak, parasztságának tragikusan sötét, reménytelenül belterjes, öngyilkos világát
(1997 Új Könyvek)
4a. (pejor)
ilyen közösségekre, ill. annak tagjaira jellemző, nekik való, nekik szóló, (csak) általuk haszn.
férfiak, akiket csak belterjes szakavatottságuk szorított kölcsönösen a játékszabályok betartására
(1950 Déry Tibor)
Sokan már évekkel ezelőtt felvetették, hogy [Giczy János festőművész] témavilága túlságosan zárt, belterjes, s ebből adódóan a művészi továbbfejlődéshez, továbblépéshez bizony korlátozott lehetőséget ad
(1980 Kloss Andor)
belterjes szakmai zsargonnak
(1995 Természet Világa)
400 milliót elmuzsikál egy belterjes bulira [ti. a millecentenáriumi rendezvényekre]
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

Beállítások