berek fn 7B3

1. (irod is) ’bokrok, cserjék, fák (vízparti v. forrás körüli) csoportja, csalit, liget’ ❖ ollyan formát mútat ez a’ Helly, nevezeteſebben pedig ez a’ Berek, mintha épen itt laknának a’ Szüz Nimfák (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 22) | Szép Földeinkből vadászni berkeket csinálnak, a’ hová nekünk belépni sem szabad (1819 Katona József 8226027, 227) | vetés és kaszáló váltogatta egymást berekkel, csalittal (1884 Szász Károly² ford.–Black C3845, 81) | szent berek és forrás, mely Egeria nevét viselte, egyébiránt kettő volt: az egyik Romában […], a másik Aricia mellett (1902 ÓkoriLex. CD28) | Álmos a csöppnyi család; viszi már haza a berek áldott fái alól a paraszt s ittasan áll szekerén (1943 Radnóti Miklós ford.–Tibullus 9543214, 35) | Félelmetes rengetegek és pusztító erdei mocsarak váltakoztak vidám, napfényes, meleg ligetekkel, berkekkel (1999 Rubicon ford. CD17).

2. (nyj is) ’náddal, sással benőtt nedves, vizes, es. ingoványos terület, ill. vizenyős, zsombékos rét v. kaszáló’ ❖ Virágokkal egyveleg áll két partodonn a’ kövér fü […]. Kereſztül-nézek ezenn a’ kis berkénn a’ meg-hajtott fünek, – ó mint ragyog a’ ſzámtalan ſzínü zöld a’ Nap’ súgáribann! (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 257) | Mit értek a’ Sárvizi és Siói berkek, mellyek most hasznos kaszálók, elholt eleinknek? – Semmit (1830 Széchenyi István 8429002, 42) | [A nemes kócsag] rendesen fészkelt […] a Fertőnél, a Hanyságban, az Ecsedi lápon, a Tisza, Duna s más folyamaink mellékén elterülő nagy mocsarakban, erekben, rétekben, a Balaton berkeiben, szóval minden jóravaló embertelen, kiterjedt „ősmocsárban” (1899 Chernel István CD34) | Csak éppen az ősi mocsárvilág tűnt el, a sok ingovány, berek, láp, a vizek parttalan áradása (1955 Antalffy Gyula 1004007, 28) | Láp, sárrét, berek, mocsárszél vizenyős láptalaján alakult rétségek savanyú füvekből álló sásos, zsurlós, rostos növénytársulásokkal (1999 Magyar néprajz CD47).

3. (rendsz. tbsz-ú birtokszóként) ’vmely közösség, tudományág, szakterület, intézmény (érdekeltségi) köre, ill. ehhez tartozó személyek csoportja’ ❖ Gyónni: nem jó nyelv a próza, De vallást teszünk sub rosa, A muzsák szent berkiben (1874 Szász Károly² ford.–Goethe C3842, 74) | Ez az irányzat [ti. az érzékiségé] a parasztlázadás az ethikában; orgia az Akademia berkeiben (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 125) | A „másság-érzet”, a generációs tudat, a misszió-élmény lassan-lassan elhagyta az irodalom berkeit (1935 Szvatkó Pál 9690001, 11) | a szakmai berkeknek szánt írásoktól (1963 Wéber Antal 2027007, 43) | A nómenklatúra berkeiben töltött évek (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 48) | a neve alig ismert hazai berkekben (1995 Természet Világa CD50).

Ö: sport~, ungon-berken.

ÖU: burján~, fűzfa~, nád~, nádon-berken, nyár~, olaj~, pálma~, rózsa~, sás~, virág~.

ÖE: ~fa.

Sz: berki.

Vö. CzF. berek¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

berek főnév 7B3
1. (irod is)
bokrok, cserjék, fák (vízparti v. forrás körüli) csoportja, csalit, liget
ollyan formát mútat ez a’ Helly, nevezeteſebben pedig ez a’ Berek, mintha épen itt laknának a’ Szüz Nimfák
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
Szép Földeinkből vadászni berkeket csinálnak, a’ hová nekünk belépni sem szabad
(1819 Katona József)
vetés és kaszáló váltogatta egymást berekkel, csalittal
(1884 Szász Károly² ford.Black)
szent berek és forrás, mely Egeria nevét viselte, egyébiránt kettő volt: az egyik Romában […], a másik Aricia mellett
(1902 ÓkoriLex.)
Álmos a csöppnyi család; viszi már haza a berek áldott fái alól a paraszt s ittasan áll szekerén
(1943 Radnóti Miklós ford.Tibullus)
Félelmetes rengetegek és pusztító erdei mocsarak váltakoztak vidám, napfényes, meleg ligetekkel, berkekkel
(1999 Rubicon ford.)
2. (nyj is)
náddal, sással benőtt nedves, vizes, es. ingoványos terület, ill. vizenyős, zsombékos rét v. kaszáló
Virágokkal egyveleg áll két partodonn a’ kövér fü […]. Kereſztül-nézek ezenn a’ kis berkénn a’ meg-hajtott fünek, – ó mint ragyog a’ ſzámtalan ſzínü zöld a’ Nap’ súgáribann!
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Mit értek a’ Sárvizi és Siói berkek, mellyek most hasznos kaszálók, elholt eleinknek? – Semmit
(1830 Széchenyi István)
[A nemes kócsag] rendesen fészkelt […] a Fertőnél, a Hanyságban, az Ecsedi lápon, a Tisza, Duna s más folyamaink mellékén elterülő nagy mocsarakban, erekben, rétekben, a Balaton berkeiben, szóval minden jóravaló embertelen, kiterjedt „ősmocsárban”
(1899 Chernel István)
Csak éppen az ősi mocsárvilág tűnt el, a sok ingovány, berek, láp, a vizek parttalan áradása
(1955 Antalffy Gyula)
Láp, sárrét, berek, mocsárszél vizenyős láptalaján alakult rétségek savanyú füvekből álló sásos, zsurlós, rostos növénytársulásokkal
(1999 Magyar néprajz)
3. (rendsz. tbsz-ú birtokszóként)
vmely közösség, tudományág, szakterület, intézmény (érdekeltségi) köre, ill. ehhez tartozó személyek csoportja
Gyónni: nem jó nyelv a próza, De vallást teszünk sub rosa, A muzsák szent berkiben
(1874 Szász Károly² ford.Goethe)
Ez az irányzat [ti. az érzékiségé] a parasztlázadás az ethikában; orgia az Akademia berkeiben
(1903 Prohászka Ottokár)
A „másság-érzet”, a generációs tudat, a misszió-élmény lassan-lassan elhagyta az irodalom berkeit
(1935 Szvatkó Pál)
a szakmai berkeknek szánt írásoktól
(1963 Wéber Antal)
A nómenklatúra berkeiben töltött évek
(1989 Kiss Ilona ford.Voszlenszkij)
a neve alig ismert hazai berkekben
(1995 Természet Világa)
ÖU: burjánberek, fűzfaberek, nádberek, nádon-berken, nyárberek, olajberek, pálmaberek, rózsaberek, sásberek, virágberek
ÖE: berekfa
Sz: berki
Vö. CzF. berek¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások