beront ige 4a3

1. tn (átv is) ’〈ember, es. állat (csoportosan)〉 támadás, ill. zsákmányszerzés céljából (vmin keresztül) erőszakkal behatol vhova v. vkihez’ ❖ ütközeteimben, mellyet az Auſtriaiakkal folytattam, éſzre vettem, hogy a mikor a’ Gyalogságnak tüze egy fertály óráig tartot vólna, az ö Battaillonjok az ö Zászlójok körüll keringettek. Hohen-Friedbergnél a’ mi Lovaſságunk bé-ronta az illyen tekervényekbe, ’s nagy ſzámot-is téve fogollyá (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 125) | némelly gonosztevők az ablakon berontván, első szobájából, készpénzzel együtt 1500 p. ft. értekjét, ezen felül 500 p. ftos lovait, lószerszámját és uj kocsiját elrablották (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Puskákkal, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverkezve, a Marseilleiset [!] bőgve, piros zászló alatt rontottak be Beaulieube (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 9) | Az európai civilizáció hódítóan beront és kizavarja az őslakókat az erdőből és mocsárból (1930 Balogh Edgár 9023002, 28) | 1866-ban Ugocsa megyében hajtóvadászat zajlott egy „szakállas farkasra”, aki be-berontott a falvakba és embereket rabolt el (1990 Magyar néprajz CD47).

2. tn (átv is) ’〈(több) ember v. állat〉(vmin keresztül) hirtelen, nagy zajjal (és hevesen) berohan vhova v. vkihez’ ❖ a vakmerő nyavalyák, a méltó bánatnak utjain bérontottak vala Nagyságodhoz (1802 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 712) | hivást se várt Prücsök János, hanem egyenesen berontott a királyhoz (1861 Merényi László 8306006, 153) | a hintóval a lovak berontottak a mezőőri lak udvarára (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 92) | Látogatód, a szomszédasszony, csaknem feldönt, úgy ront be az előszobádba (1985 Grendel Lajos 1060004, 406).

3. tn (irod) ’〈(romboló, pusztító) természeti jelenség, rendsz. víz〉 nagy tömegben v. nagy erővel beárad, beözönlik vhova’ ❖ bé-ront a’ sok súgárral az hség Nyár’ idején (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 39) | Egykedvűn nézik: hogy a gyilkos ár beront (1867 Tompa Mihály C4237, 124) | Ha egyszer a förgeteg beront, mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb? (1934–1937 Babits Mihály C0695, 474) | [a Pece patak] a Félix-fürdő hőforrásaiból ered s a Püspök-fürdőnél tóvá terebélyül, hogy aztán berontson a Sebes-Körösbe (1955 Bóka László 9064025, 150).

4. ts (rég) ’〈felületet, üreges tárgyat, csontot stb.〉 rajta nyílást ütve betör, bezúz’ ❖ mellyére térdelt, és bé-rontotta falait (1786 Dugonics András C1471, 376) | Fejét bé-rontom (töröm) (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 127) | Egy vágása beront sisakot, bőrt, csontot: elesnek a’ fölemelt karok, és fejek (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 25) | a’ hordó tetejét berontván, kényelemmel iddogálának (1840 Remény C3610, 13).

4a. (rég) ’〈ajtót, kaput stb.〉 erős ütéssel, lövéssel megrongálva kinyit, es. az ajtófélfából kiszakítva bedönt’ ❖ meg-ne-vesd keſerves könyveimet, mellyek gyakran az Égi ers kapukat-is bé-rontyák (1786 Dugonics András 7087012, 108) | elfoglalák a’ kaput bérontó ágyúkat (1796 Vályi András C4336, 661) | ajtódat berontom, porontyodat a falhoz vágom (1860 Jókai Mór C2345, 77).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. romlik; ÉKsz.; SzT. ~, berontat, berontatik; ÚMTsz.

beront ige 4a3
1. tárgyatlan (átv is)
〈ember, es. állat (csoportosan) támadás, ill. zsákmányszerzés céljából (vmin keresztül) erőszakkal behatol vhova v. vkihez
ütközeteimben, mellyet az Auſtriaiakkal folytattam, éſzre vettem, hogy a mikor a’ Gyalogságnak tüze egy fertály óráig tartot vólna, az ö Battaillonjok az ö Zászlójok körüll keringettek. Hohen-Friedbergnél a’ mi Lovaſságunk bé-ronta az illyen tekervényekbe, ’s nagy ſzámot-is téve fogollyá
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
némelly gonosztevők az ablakon berontván, első szobájából, készpénzzel együtt 1500 p. ft.pengő forint értekjét, ezen felül 500 p. ftospengő forintos lovait, lószerszámját és uj kocsiját elrablották
(1856 Vasárnapi Újság)
Puskákkal, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverkezve, a Marseilleiset [!] bőgve, piros zászló alatt rontottak be Beaulieube
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
Az európai civilizáció hódítóan beront és kizavarja az őslakókat az erdőből és mocsárból
(1930 Balogh Edgár)
1866-ban Ugocsa megyében hajtóvadászat zajlott egy „szakállas farkasra”, aki be-berontott a falvakba és embereket rabolt el
(1990 Magyar néprajz)
2. tárgyatlan (átv is)
(több) ember v. állat〉 (vmin keresztül) hirtelen, nagy zajjal (és hevesen) berohan vhova v. vkihez
a vakmerő nyavalyák, a méltó bánatnak utjain bérontottak vala Nagyságodhoz
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
hivást se várt Prücsök János, hanem egyenesen berontott a királyhoz
(1861 Merényi László)
a hintóval a lovak berontottak a mezőőri lak udvarára
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
Látogatód, a szomszédasszony, csaknem feldönt, úgy ront be az előszobádba
(1985 Grendel Lajos)
3. tárgyatlan (irod)
(romboló, pusztító) természeti jelenség, rendsz. víz〉 nagy tömegben v. nagy erővel beárad, beözönlik vhova
bé-ront a’ sok súgárral az hség Nyár’ idején
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Egykedvűn nézik: hogy a gyilkos ár beront
(1867 Tompa Mihály)
Ha egyszer a förgeteg beront, mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb?
(1934–1937 Babits Mihály)
[a Pece patak] a Félix-fürdő hőforrásaiból ered s a Püspök-fürdőnél tóvá terebélyül, hogy aztán berontson a Sebes-Körösbe
(1955 Bóka László)
4. tárgyas (rég)
〈felületet, üreges tárgyat, csontot stb.〉 rajta nyílást ütve betör, bezúz
mellyére térdelt, és bé-rontotta falait
(1786 Dugonics András)
Fejét bé-rontom (töröm)
(1810 Végtagokra szedett szótár)
Egy vágása beront sisakot, bőrt, csontot: elesnek a’ fölemelt karok, és fejek
(1822 Vörösmarty Mihály)
a’ hordó tetejét berontván, kényelemmel iddogálának
(1840 Remény)
4a. (rég)
〈ajtót, kaput stb.〉 erős ütéssel, lövéssel megrongálva kinyit, es. az ajtófélfából kiszakítva bedönt
meg-ne-vesd keſerves könyveimet, mellyek gyakran az Égi ers kapukat-is bé-rontyák
(1786 Dugonics András)
elfoglalák a’ kaput bérontó ágyúkat
(1796 Vályi András)
ajtódat berontom, porontyodat a falhoz vágom
(1860 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. romlik; ÉKsz.; SzT. ~, berontat, berontatik; ÚMTsz.

Beállítások