beste fn és mn 6B (pejor)  bestye

I. fn

1. ’〈becsmérlő megszólításként v. megnevezésként is:〉 elvetemült, gonosz személy’ ❖ mond, bestye, nevemmel Ezt vizek’ Iſteninek (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 129) | tudd meg orbántzos bestye, hogy … fejedet fekete szívedig hasítom (1808 Holosovszky Imre C2097, 94) | Aha, gaz besték, még ti fütyöltök, midőn házatok ég (1845 Szabó István¹ ford.–Aiszóposz C3777, 93) | Béüzent a beste Mult szombaton este: Adjuk oda várunkat (1914 Gyóni Géza 9205010, 20) | nézzétek, milyen ékes a farocskája, s hogy rázza a bestéje! (1983 Esterházy Péter 9129004, 19).

1a. (túlzó is) ’〈haszontalan, vásott gyerek, ill. feslett, ledér nő megnevezéseként〉’ ❖ A besték elszaladnak, s van dolga az asszonynak, míg megszabadíthatja a vén embert a koloncztól (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a gyerek mégis elunja magát. […] csak nézne a beste valami szórakoztatóbb után, mert jó dolgában mindig más kell (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’(vad)állat, ill. veszedelmes fenevad’ ❖ Én, lovagolni? Azon a’ gubantsos bestyén? (1808 Holosovszky Imre C2096, 150) | ragadó [= ragadozó] bestyék lennének, mellyek az élők Véreiket szivják (1824 Edvi Illés Pál C1548, 87) | A leterült bestét ott hagyták fekve az ifjak (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 58).

II. mn

1. ’〈elvetemült, gonosz személyre vonatkoztatva (szitkozódásban is)〉’ ❖ No, beste karafi, majd meg-esmértetem veled (1782 Kónyi János C2729, 28) | Ki-vájom szemeidet. Te beste lélek (1795 Szerelemhegyi András ford.–Schikaneder C3975, 7) | Beste lélek kurafia! szitkozódék a betoppanó vendég (1884 Jókai Mór C2311, 5) | kardélre hánynék minden bestye németet (1915 Móricz Zsigmond C3225, 26) | Beste ringyó! Ha nem hitvány fehérnép volnál, megforgatnám ezt a bajonettet becstelen testedben! (1916 Nagy Endre CD10) | Vertük, szorongattuk a bestye pogányt, be a nádasok felé (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 143) | Körülöttem mindenki szidja a beste árulót (1974 Hubay Miklós² 9264001, 103).

1a. (rég v. tréf) ’〈csintalan, huncut, es. komisz, csibész személyre, kül. gyermekre vonatkoztatva〉’ ❖ [egy legény] kész lett vólna … repülni azon szárnyakon, mellyeket füzött néki az a’ beste karafi szárnyas kis Gyermek (Kupidó) (1792 Magyar Hírmondó C5808, 58) | egy felhasadozott végű nádszál beleragad a borzas hajába, s valami beste kölyök elkezdi csendesen pödörni (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Jó fiu ez bestye Fortunátus, ha megvágják is, nem vére csorran, hanem aranya (1918 Móricz Zsigmond C3217, 82) | a kárpótoltak továbbra is nyomott áron adták el a kárpótlási jegyeiket, és azok a beste spekulánsok továbbra is megvették őket (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’elvetemült, gonosz, ill. komisz, csibész személyre valló, vele kapcs. 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ azt a sebet, mit az a városi beste lelkü lány ütött a sziveden, más be nem gyógyíthatja (1879 Makróczy János C3015, 75) | A többi szintén felgerjedt e beste Makacsság láttán (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 71) | mindez önámító, beste játék: amit az emberek mívelnek (1928 Tamás Sári CD10) | [a turisták] beste módon belevakuztak a képébe (1998 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈rossz, cudar dologra, jelenségre vonatkoztatva (szitkozódásban is)〉’ ❖ nem rettent kárhozat: óh hát Illy barom-embernek vége mi? bestye veszély (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 90) | (Távolban puskalövések.) […] Beste puffogás! (1899 Ábrányi Emil ford.–Rostand C0508, 216) | Ez a cudar erdő. Ez a beste tömlöc. Tűz égesse el minden fáját (1920 Réti Ödön CD10) | Hűvösödik. Leszáll az este. Közel az éjszaka, a beste (1977 Szemlér Ferenc 9655033, 26).

2. ’vad, veszélyes, ill. kártékony, haszontalan 〈állat〉’ ❖ [Medea] a hegyek ormain élő Legbestébb vadat is leidézné a sima térre (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 119) | nem volt az a beste állat, a melyet [a gránátos] tíz percz alatt le ne gyűrt és meg nem szelídített volna (1908 Ambrus Zoltán C0600, 249).

Vö. CzF. bestye; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. beste · bestye; ÚMTsz.