betűvetés fn 4B

1. ’a betűt vet szókapcsolattal kifejezett cselekvés’ ❖ minden pontért félbe szakasztván az Irás fojamatját [!], mellyre több idő kell mint akármely betű vetésre (1820 Gáti István C1859, 12).

2. (kézzel való) írás mint készség, ismeret, ill. ennek elsajátítása’ ❖ tollamat hébehóba tintába mártom […], nehogy a dohányültetés mellett a betüvetés mesterségét elfelejtsem (1864 Vajda János 8503094, 239) | [ceruza] a bírónál sem volt kapható, neki sem volt szüksége reá, mint olyannak, aki járatlan a betűvetésben (1905 Tömörkény István 8493012, 136) | [Erdélyi János] korán a könyv igézetébe kerül. Apja fogja betűvetésre (1981 T. Erdélyi Ilona CD30).

2a. ’sajátos, egyéni írás(kép); kézírás’ ❖ betűvetése mindinkább olvashatatlan (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 150) | még két fénykép, a filmdívák szokásos primitív betűvetésével (1969 Illyés Gyula 9274077, 84).

3. (ritk) ’írásbeliség’ ❖ Igen korán neki [ti. Orpheusznak] kezdik tulajdonítani a betűvetés föltalálását (1902 ÓkoriLex. CD28) | A betűvetés kezdeti idejében és a nyomtatás primitív korszakában (1928 Kassák Lajos CD10) | a rajz művészete […] ősibb jelensége az emberi léleknek, tehát elementárisabb is a hatása rajta, mint a betűvetésnek (1948 Füst Milán 9161049, 101).

4. (rég, Mat) ’a matematikának az egyenletek megoldásával, a műveletek általánosításával foglalkozó (rész)területe, amely a mennyiségek jelölésére gyakr. az ábécé betűit alkalmazza; algebra’ ❖ meg-engedik kedves Utóim, hogy az Algebrát Betö-vetésnek nevezzem (1784 Dugonics András C1462, 14) | A’ betüvetésben-algebrában + növeszt, – apasztò jegyek (1837 Zeyk János C4576, 13) | [Dugonics András] ezekben [a könyvekben] a betűvetés (algebra), a földmérés (geometria), a háromszögellések (trigonometria) […] törvényeit fejtegette magyar nyelven! (1896 Endrődi Sándor CD44).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

betűvetés főnév 4B
1.
a betűt vet szókapcsolattal kifejezett cselekvés
minden pontért félbe szakasztván az Irás fojamatját [!], mellyre több idő kell mint akármely betű vetésre
(1820 Gáti István)
2.
(kézzel való) írás mint készség, ismeret, ill. ennek elsajátítása
tollamat hébehóba tintába mártom […], nehogy a dohányültetés mellett a betüvetés mesterségét elfelejtsem
(1864 Vajda János)
[ceruza] a bírónál sem volt kapható, neki sem volt szüksége reá, mint olyannak, aki járatlan a betűvetésben
(1905 Tömörkény István)
[Erdélyi János] korán a könyv igézetébe kerül. Apja fogja betűvetésre
(1981 T. Erdélyi Ilona)
2a.
sajátos, egyéni írás(kép); kézírás
betűvetése mindinkább olvashatatlan
(1900 A magyar anekdotakincs)
még két fénykép, a filmdívák szokásos primitív betűvetésével
(1969 Illyés Gyula)
3. (ritk)
Igen korán neki [ti. Orpheusznak] kezdik tulajdonítani a betűvetés föltalálását
(1902 ÓkoriLex.)
A betűvetés kezdeti idejében és a nyomtatás primitív korszakában
(1928 Kassák Lajos)
a rajz művészete […] ősibb jelensége az emberi léleknek, tehát elementárisabb is a hatása rajta, mint a betűvetésnek
(1948 Füst Milán)
4. (rég, Mat)
a matematikának az egyenletek megoldásával, a műveletek általánosításával foglalkozó (rész)területe, amely a mennyiségek jelölésére gyakr. az ábécé betűit alkalmazza; algebra
meg-engedik kedves Utóim, hogy az Algebrát Betö-vetésnek nevezzem
(1784 Dugonics András)
A’ betüvetésben-algebrában + növeszt, – apasztò jegyek
(1837 Zeyk János)
[Dugonics András] ezekben [a könyvekben] a betűvetés (algebra), a földmérés (geometria), a háromszögellések (trigonometria) […] törvényeit fejtegette magyar nyelven!
(1896 Endrődi Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások