beteker ts ige 1b

1. ’körbeteker, körülcsavar vmivel vmit, ill. ilyen módon bebugyolál, bepólyál vmibe vmit’ ❖ a’ jobb karját pedig kötéllel bé-tekeri (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 111) | [a 18. század végi Erdélyben] a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 67) | [a fényes követ a szegény ember] betekerte holmi ringy-rongy kapczába (1861 Eredeti népmesék C3085, 149) | A [cimbalom]verők kissé felfelé görbített fejét vattapólyával tekerik be (1977 NéprajziLex. CD47) | Priznic alkalmazásakor krémmel vagy olajjal az egész testet bekenjük, ezután állott vizes lepedővel betekerjük (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’tekerccsé göngyöl, összeteker, összecsavar vmit’ ❖ [Álom] tart vala lágy iratos szövevényt [= szövetet] betekerve kezében (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | Péter összegunnyasztott, betekerte magát, mint a kígyó (1913 Móricz Zsigmond CD10) | [A rétes nevű gyerekjáték játszásakor] az első [gyerek] az ének kezdetekor futólépésekkel elindul körbe, és csigavonalban elkezdi betekerni a sort (1990 Magyar néprajz CD47).

3. ’csavarva, tekerve beerősít vmit vhova’ ❖ az izzó helyére betekerjük a megfelelő méretű kompakt fénycsövet (1998 Lakáskultúra CD39).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, betekerhet, betekert; ÚMTsz.

beteker tárgyas ige 1b
1.
körbeteker, körülcsavar vmivel vmit, ill. ilyen módon bebugyolál, bepólyál vmibe vmit
a’ jobb karját pedig kötéllel bé-tekeri
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
[a 18. század végi Erdélyben] a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték
(1823 Fogarasi Sámuel)
[a fényes követ a szegény ember] betekerte holmi ringy-rongy kapczába
(1861 Eredeti népmesék)
A [cimbalom]verők kissé felfelé görbített fejét vattapólyával tekerik be
(1977 NéprajziLex.)
Priznic alkalmazásakor krémmel vagy olajjal az egész testet bekenjük, ezután állott vizes lepedővel betekerjük
(1996 Magyar Hírlap)
2.
tekerccsé göngyöl, összeteker, összecsavar vmit
[Álom] tart vala lágy iratos szövevényt [= szövetet] betekerve kezében
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Péter összegunnyasztott, betekerte magát, mint a kígyó
(1913 Móricz Zsigmond)
[A rétes nevű gyerekjáték játszásakor] az első [gyerek] az ének kezdetekor futólépésekkel elindul körbe, és csigavonalban elkezdi betekerni a sort
(1990 Magyar néprajz)
3.
csavarva, tekerve beerősít vmit vhova
az izzó helyére betekerjük a megfelelő méretű kompakt fénycsövet
(1998 Lakáskultúra)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, betekerhet, betekert; ÚMTsz.

Beállítások