betyár fn, mn és partikula 

I. fn 4A1

1. (Tört is) ’〈kül. a 19. századi Magyarországon:〉 gyakr. a katonáskodás elől bujdosó, a nép által romantikus hősnek tekintett, ám (rendszeres munka hiányában) sokszor útonállóvá, rablóvá lett üldözött, törvényen kívüli szegénylegény’ ❖ [Rab:] Hogy a’ menykö csapjon-agyon beneteket, goromba kutyák! Tömlötz-tartó: Ugyan trutztzos betyár (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 11) | [mikor Laczkovics László] elfogattatott, nem volt egyéb mint alföldi betyár (1811–1820 Kazinczy Ferenc C5318, 392) | a vármegye a betyárokat Már mind kipusztítja (1847 Petőfi Sándor 8366317, 136) | egy lovas betyár vett bennünket védelmébe (1888 Jókai Mór CD18) | Oszterhueber Józsefet és sógorát, Deák Ferencet, 1863 tavaszán Hajnal János a híres somogyi betyár, Puszta Szent-Lászlón kirabolta (1902 Tóth Béla¹ 9721001, 17) | [a nép] igazságtalanságok megbosszulóját érzi sokszor benne, de a valóságban a legtöbb betyár szegény ördög, aki tolvajkodásból él (1940 Giday Kálmán 2202002, 244) | A betyárokról a történettudomány nem nyilatkozik olyan egyértelmű elismeréssel, mint a népköltészet (1972 Görömbei András 2018002, 295) | a pandúrt büszkén térdre kényszerítő betyár (1987 Moldován Domokos 1111001, 26) | [A Megyeri csárda] kereskedők, parasztszekeresek pihenője, betyárok tanyája, meg a kupeceké, akik a lopott lovakat itt csereberélték (2000 Figyelő CD2601).

2. ’semmirekellő, naplopó, ill. hitvány gazember’ ❖ sem tollfosztó Banya, sem kaczér, pípás, henyélő Betyár nem akartam lenni (1824 Kisfaludy Sándor 8243051, 431) | a „Világ”-ot daróczos rivalgásaira és piszkos személyeskedései miatt csaknem olybá kell vennünk, mint ama mázolásokat, mikkel egy pár sötétben kullogó betyár lakásunk táján a házfalakat undorítgatja (1841 Kossuth Lajos CD32) | [a nélkülöző gyermek] kin az utczán az erkölcstelenség fertőjében fetrengve czimeres betyárrá képzette volna [magát] (1846 Hetilap CD61) | szivaros, szivaros, nem hallod, hogy kiabálnak, te betyár – és egy taslit hallottam csettenni, úgy látszik, Weisz mint zsarnok főúr egy pofont adott a szivarosfiúnak (1920 Szép Ernő 9665042, 110) | az újságírók nem mind betyárok és gazemberek (1989 Pethő Tibor CD17).

2a. (rég v. nyj) ’állandó munkával nem rendelkező ember, ill. alkalmi v. idénymunkás, napszámos’ ❖ Betyár, szabadon szólgáló álhatatlan béres (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, P[v]) | Betyár […] jelent szolgálaton kívül csapongó embert (1825 Nátly József C3311, 26) | Illy szolgalegény, az az betyár nem csak kapás gazdáknál, de úri házaknál is szokott lenni (1854 Spetykó Gáspár C3758, 158) | Dél-tájon már legfeljebb a „betyár” lézeng ott, mely név alatt … a szegénységnek a legalját [kell érteni] (1888 Baksay Sándor C0736, 83) | A 18. században a „betyárok” ezen a környéken szőlőmunkás legények voltak, akik tavasztól őszig szerződtek erre a munkára (1995 Természet Világa CD50).

2b. (nyj) ’(disznó)pásztor’ ❖ [Árpád vezér megszemlélte] a’ Malaczok’ csürhéjét, emezeknek juhászszaival; kondászszaival; csürhészszeivel; és más Szorgalmatos pásztor-embereivel; bujtárjaival; betyárjaival egygyütt (1786 Dugonics András 7087010, 163) | indúltam eggy úton, Hol ökrét eggy betyár elttem a’ páston Szidja ’s káromolja (1818 Kondor Sámuel C2728, 51) | Hermann apának rendkívül rossz véleménye van a magyar iskoláról. Hogy itt mi lesz? Hogy itt kanászokat akarnak nevelni? És hogy ő az ő fiát inkább Bécsbe küldi, de nem neveli betyárnak! (1927 Hatvany Lajos 9229004, 75).

3. (rég) ’bárdolatlan, goromba, faragatlan ember’ ❖ a’ ki durva, szemtelen, garázda, Ki illedelmet készakarva sért, Az nem barátunk, az betyár (1837 Vörösmarty Mihály 8524404, 220) | de korhely, buta lőn: jóra semmi kedve, Hon maradt, betyárnak, pórnak nevekedve (1846 Arany János 8014001, 129) | mondj igazat szabadon s bátran, mint férfihoz illik, s durva betyár leszen a szép neved, édes öcsém (1882 Tóth Lőrinc C4299, 25).

4. (rendsz. minőségjelzővel) (biz, tréf) ’jó kedélyű, pajkos, dévaj ember, kül. férfi(, aki szeret a nők körül legyeskedni)’ ❖ Volt keletünk az aszszonyoknál, – úgy hogy egész vetélkedés támadott közöttök érettünk, de mi – a’ gőgös magyar legényeket és bétsi Betyárokat játszottuk (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 237) | [a grófné a férjének:] maga kis betyár! (1860 Jókai Mór C2253, 92) | a fiút a faluban nagy betyárnak tartották és joggal (1937 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202008, 32) | – Hallja, „húsom” – mondja [Őze Pál] a virulóan friss, mosolygó Bözse asszonynak –, maga is megéri a pénzét. Asszonyban nem is láttam még ekkora betyárt (1961 Népszabadság dec. 2. C4813, 2) | És amióta szilvapálinkával összetegeződtek, komázó-tréfás hangon az orvos „vén betyárnak” nevezte a csendbiztost, az pedig „öreg zsidónak” szólította az orvost (1985 Hegedüs Géza 9233001, 85).

4a. (kedvesk) ’〈rendsz. megszólításként:〉 vásott, haszontalan, csintalan, huncut gyerek’ ❖ [az elhanyagolt kisgyermekek] elkezdenek a hallottak nyomán éktelenül beszélni, czifrán káromkodni és kis betyárként illedelmetlenkedni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | – Te kis talián betyár, – mondá beczézgetve neki [ti. a nagyapa az unokájának] s kedveskedésül apró pofonokkal tisztelte meg a rövidke férfiút (1893 Tömörkény István 8493003, 280) | Hogy neveljelek fel embernek?… te villogó szemű betyár?… Mi lesz belőled, anya nélkül? (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 79) | Jujj, megeszlek, te betyár! (1978 Török Sándor 1157003, 119) | Attila 14 éves, újpesti gyerek. Igazi srác, igazi betyár betegen is (1994 Magyar Hírlap CD09).

4b. ’pajkos, szertelen állat’ ❖ A kutya farkcsóválva, ragyogó szemmel közelített feléje. Kavaczkynak is nagyot dobbant a szíve. […] – Hol jártál az éjszaka, te betyár? (1906 Krúdy Gyula CD54) | Csend-talpú macskánk is zörögve jár, itt is, ott is nagy levél hekatomba, meghempergőzik benne a betyár (1939 Jékely Zoltán 9278022, 33) | Ha meg akarom simogatni őket [ti. a két kutyát], a kezem után kapnak […]. Bizalmatlanok irántam a legnagyobb mértékben… No megálljatok, betyárok… a temetés után úgy pöndörítelek ki innen benneteket, hogy lábatok se éri a földet (1958 Magyar Nemzet júl. 12. C0354, 7).

II. mn 14A

1. ’haszontalan, semmirekellő, ill. hitvány, alávaló, gonosz 〈személy, csoport stb.〉’ ❖ az én betyár rokonom egy csekélységet akarna tőlem kicsikarni (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 130) | Az ördögök, némán de egyhangúlag, ellenszegültek. Az exorcista [= ördögűző] páter minden energiáját összeszedte, hogy le tudja küzdeni e betyár társaságot (1919 Szomory Dezső CD10) | majd én csinálok rendet ebben a züllött, betyár kollégiumban! (1920 Móricz Zsigmond C6293, 251) | Nekem senki nem tudja megmagyarázni, […] hogy Holovicsék és a családjaik miért nem kaphatják vissza a vendéglőjüket. Majd jön egy betyár kft.-s legény, aki szépen elviszi, a kárvallottak meg nézhetnek utána (1992 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég) ’bárdolatlan, goromba, faragatlan 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈tett, magatartás stb.〉’ ❖ ha valamelly betyár Vandalus oktalan vásottságból egynéhány tégláját leüti is, a’ monumentum törzsöke csak megmarad (1807 Pápay Sámuel C2557, 539) | olly dísszel írna, mint pallérozott, ’s nem mint betyár mezei gazdához illik (1814 Pápay Sámuel C2564, 397) | a’ nemtelen és betyár magaviselet hihetőleg a’ legmagasb lépcsőjét érné el (1832 Széchenyi István 8429032, 89) | Nem szabad ám sértő szavakat használni, leszidni Más embert, hazudott rágalmat köpni szemébe, Vagy más durva betyár dolgot cselekedni gorombán (1845 Arany János CD01).

3. (kedvesk) ’jó kedélyű, pajkos, dévaj 〈férfi〉’ ❖ A’ betyárabb vendégek szilaj tréfából kapkodának hozzá (1846 Kuthy Lajos C2856, 497) | Vásárok alkalmával […] beszabadult a városba a sok vidéki betyár gavallér, s olyan istentelen dínomdánomot csapott, hogy a jámbor polgár nem mert kinnjárni miattuk az utcán (1872 Jókai Mór CD18) | Az este is ott vót a jány oszt az a betyár köjök úgy összecsókóta a szemem láttára, de úgy összecsókóta, majd halálra kaczagtam magam (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 80) | Három szerelemre éhes nő, három betyár férfi mulatságos helyzetekbe, különös történésekbe keveredik (2000 Figyelő CD2601).

3a. (kedvesk) ’vásott, haszontalan, csintalan, huncut 〈gyerek〉’ ❖ [A katona] oda-odanézett a kicsinek cuppogó arcocskájára… – A zsivány, a betyár kölyök… – mondogatta magában (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 129) | az a betyár gyerek illetlenséget mondott (1935 Szabó Dezső 9623024, 103).

4. ’cudar, rossz, nehezen elviselhető, 〈dolog, kül. hely(zet), állapot, időszak〉’ ❖ Ezen a betyár Magyarországon […] már nem biztos az embernek a lelke sem: a zugírászat apache-ai akkor rabolják ki, mikor legdúsabb rakománnyal indul a vásárba (1914 Oláh Gábor 9487064, 57) | Betyár az élet és drága a bor, A tavasz is más volt valamikor (1921 Juhász Gyula¹ C2454, 265) | Sokat csatáztunk, betyár idők vótak. Nagyon sok jó komám a szemem láttára esett el (1934 Komjáthy Aladár CD10) | akkor volt ám itt betyár világ, mikor még az oroszok, meg az Ikarusban dolgozó kubai feketék is a Rádión [ti. a székesfehérvári Rádió utcában] voltak (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’nagyon, szörnyen’ ❖ Betyárul fuj a szél s magasan fölborzolja a folyó kék-fekete tükrét (1932 Kassák Lajos CD10) | Be is ebédeltek [a gyerekek] betyárul, bár csak öt tojást mertek felütni [a bundás kenyérhez] (1940 Veres Péter C4411, 107) | Természetesen vért vettek tőle először. De rossz vénája miatt betyárul megkínozták (1991 Csoóri Sándor 9090056, 273) | a márciusi várakozás közben még betyárul lehet fázni (1998 Lakáskultúra CD39).

4b. (gyakr. birt szjeles szó jelzőjeként) ’〈szitkozódásban bosszúság, felháborodás kif-ére v. nyomatékosítására〉’ ❖ azt a hetvenkedő falusi betyár lelkedet, engem ugyan csuffá nem teszel! (1875 Tóth Ede 8486002, 112) | a betyár teremtésit (1915 Kertész István CD10) | azt a betyár mindönit ennek a fattyúnak (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 151) | a betyár istenit! (1945 Darvas József 9101012, 245) | – Az anyjuk betyár szentségit – káromkodott Sós Imre (1951 Veres Péter 9771010, 86) | a betyár életbe! (1996 Természet Világa CD50).

5. (az egy szn-vel jelzőként) ’〈tagadás nyomatékosítására:〉 huncut, megveszekedett’ ❖ nincs egy betyár tallérom (1921 Nyugat CD10).

III. partikula 0

’〈mn v. hsz fokozására:〉 irtó², veszett, szörnyű’ ❖ betyár jól ismeri a hóhért (1923 Krúdy Gyula CD54) | Tengerparti szállónkban, a Palasban emiatt betyár-hideg lesz (1996 Fodor Ádám C6699, 14).

Ö: aszfalt~, futó~, kapca~, laci~, telefon~.

ÖU: gavallér~, kassza~, szalon~, tan~.

ÖE: ~ember, ~eposz, ~féle, ~gyerek, ~ivadék, ~kaland, ~kalap, ~legény, ~név, ~románc, ~ruha, ~szellem, ~vér, ~vezér, ~virtus.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

betyár- (előtagként)

1. ’törvényen kívüli bujdosó szegénylegényekből álló’ ❖ ‖ betyárbanda fn 6A | Betyárbanda csöndesen csak Iddogál (1860 Thaly Kálmán C4125, 184) | nem is egy, hanem két betyár banda is jár a határban (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 144) | Petőfi titkos neve: Becskereki. (Zöld Marci betyárbandájának egy tagját hívták így.) (1965 Pándi Pál CD53) ‖ betyárcsapat fn 3A2 | [Rózsa Sándor] százötven főnyi betyár csapattal szabadságharczosnak ajánlkozott, ha amnestiát kap (1905 Mikszáth Kálmán C3137, 219) | A helyszínre érkezett vadászok utánuk küldött golyói mint a darazsak dongták körül a menekülő betyárcsapatot (1923 Krúdy Gyula CD54) | Megállapították, hogy betyárcsapatról szó sem lehetett. A nyomok csak két ember után maradtak hátra (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 96).

1a. ’törvényen kívüli bujdosók által lakott v. látogatott’ ❖ ‖ betyárbarlang fn 3A1 | [a zsandár] óvakodott attól, hogy a betyárbarlangokba jutva, ott ő maga kezdje a tülekedést (1898 Tömörkény István 8493006, 31) ‖ betyártanya fn 6A | minden betyártanyát kikutatott (1845 Nagy Ignác C3260, 63) | A régi világban, amikor még több volt a szabadság, a legjelesebb betyártanyák itt voltak, a Berekben; itt pihent meg Séta Pista, Simon Bali Péter a híres rezi lókötő, gangos Kulics Józsi, a gavallérbetyár [= nagyon gazdag, befolyásos személyeket megkárosító betyár] (1912 Malonyay Dezső CD07) | Ez pedig híres betyártanya volt valamikor… (1958 Népszabadság aug. 29. C1499, 8) | Laza epizódfüzérbe foglalja bátor tetteiket, leleményes cselekedeteiket, elfogatásaik körülményét, szökéseik történetét, s a híres helyszíneket, a betyártanyákat, csárdákat (1994 Új Könyvek CD29).

2. ’a betyárok életéről és világáról, ill. vmely nevezetes betyárról szóló 〈(mű)alkotás, műfaj〉’ ❖ ‖ betyárballada fn 6A (Zene v. Irodt) | A betyár balladák között legtöbb drámai erőt találunk a Fehér László történetében (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bogár Imre. A deli lovaslegény elsiratása. (A legszebb magyar betyár-balladák egyike. Dallama is tetszetős.) (1940 Pintér Jenő CD44) | A betyár-balladákat minden nép személyes vallomásként énekli (1965 Czine Mihály CD53) | a magyar betyárballada sokkal szociálisabb, mint az európai (1972 Görömbei András 2018002, 295) ‖ betyárdal fn 4A8 (Zene) | [címként:] Betyár Dall (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 306) | A 18. század végén és e század negyvenes éveiben nagy számmal született betyárdalokat a szabadság szilajsága hatja át (1899 Jenő Sándor C2223, 20) | A betyárdalt például Kós József, 49 éves borosberényi juhászszámadó énekelte és furulyázta (1938 Cs. Szabó László CD10) | A népdalok, balladák, betyárdalok, mondák és mesék, boszorkánytörténetek gyermek és felnőtt számára egyaránt varázslatos világot jelenítenek meg (1992 Kiss Jenő² CD52) ‖ betyárének fn 3B8 (kissé rég, Irodt is) | [Arany János] még 1847-ben megírta a Szőke Pannit, a forradalom alatt az Én vagyok az anyám átkát, e kitünő balladai monológot, mely a betyár-énekeknek Aranyhoz méltó, nemes hajtása (1896 Beöthy Zsolt CD44) | változatos kalandokban, könnyed, kicsapongó impresszionista lírában gazdagabb […] az alföldi románc, betyárének, hősdal a hegyi balladánál (1913 Babits Mihály C0696, 160) | Még a katonadalokban, pásztornótákban, betyárénekekben is többnyire a szerelmes szív vallomásai szólalnak meg (1934 Pintér Jenő CD44) ‖ betyárköltészet fn 3B (Irodt) | E betyárköltészet a … rablóregényekben gyökerezik (1900 Irodalomtörténeti Közlemények C0217, 17) | Móricz Zsigmond a közelebbi folklór, a valóság-teremtette betyárköltészet regénnyé emelésével szélesítette egyetemesebb érvényűvé a Rózsa Sándorban ábrázolt tizenkilencedik századi magyar világot (1965 Czine Mihály CD53) | a betyárköltészet egyik korai alakja, a 14. sz.-i Robin Hood (1977 NéprajziLex. CD47) | A betyárköltészet társadalmi gyökerei egészen a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időkig nyúlnak vissza (1988 Magyar néprajz CD47) ‖ betyártörténet fn 3B | Rövid betyártörténet az egész (1878 Boruth Elemér C1170, 94) | Gróf Ráday Gedeon, a véreskezű királyi biztos, sok pompás betyár-történetet hoz Szegedről [Jókai Mórnak] (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 94) | A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyártörténet kapcsolódik (1977 NéprajziLex. CD47).