bevonat fn 3A

1. (Műsz is) ’vmely tárgy felületére festéssel v. egyéb eljárással felvitt (festék)réteg’ ❖ ezen bevonat, kefe alatt olly fényes lesz mint a bőr (1826 Fáy András¹ 8139014, 7) | [az út jegesedését megakadályozó] bevonatot hat-nyolc óra alatt lehet elkészíteni (1964 Népszabadság febr. 2. C1501, 9) | [optikai rács készítésekor] az üveget bevonattal látták el, ezt karcolták, és a karcolt felületet maratták (1995 Természet Világa CD50) | különleges antisztatikus bevonat (1999 Byte Magazin CD38).

1a. (Konyha) ’〈kül. édességeken:〉 rendsz. cukorból v. csokoládéból készített máz’ ❖ [Proustot a galagonyák színe] torták bevonatára emlékeztette (1932 Németh László² 9485016, 33) | [A sütemény] a tetején lévő cukortól karamellás ízt és szép fényes bevonatot kap (1991 Frank Júlia CD19).

1b. ’vminek a teljes felületére rárakódott, finom szemcsés anyagból levő réteg’ ❖ [a peronoszpórával fertőzött mákon] a levelek alsó lapján fehéres, később sárgás szint öltő bevonat mutatkozik (1896 PallasLex. CD02) | [a salétromot] régente úgy keresték, hogy forró vasrudat dugtak a falba, rögtön ki is húzták; ha a rúd fehér bevonattal jelentkezett, akkor volt salétrom ott (1965 Csatkai Endre CD52) | A fluoridszennyeződés hatását, a szilárd anyagok agresszivitását a háztetők kerámiacserepein képződött páncélszerű, fehér bevonatok messziről jelzik (1997 Magyarország földje CD05).

2. ’vmely tárgy felületét összefüggő rétegben befedő(, védő v. díszítő) borítás v. burkolat’ ❖ festményeket, bevonatokat, selyemfüggesztményeket s drága „semmiségeket” látni nedves, szűk, sötét lakokban (1834–1837 Széchenyi István minden írása CD1501) | a teveszőrből gyártott kelméket is, bár becsük jelentékeny vala, a főurak a színes bőrnél is ritkábban használták bevonatokra (1858 Kemény Zsigmond 8235013, 34) | [a női kalapoknak] nagy karimájuk s lapos fejrészük volt; bevonatuk selyem vagy bársony (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | Tűzvédő bevonat épületekre azbesztből (1997 Magyar Könyvszemle CD40).

ÖU: fém~, lakk~, penész~, védő~, viasz~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

bevonat főnév 3A
1. (Műsz is)
vmely tárgy felületére festéssel v. egyéb eljárással felvitt (festék)réteg
ezen bevonat, kefe alatt olly fényes lesz mint a bőr
(1826 Fáy András¹)
[az út jegesedését megakadályozó] bevonatot hat-nyolc óra alatt lehet elkészíteni
(1964 Népszabadság febr. 2.)
[optikai rács készítésekor] az üveget bevonattal látták el, ezt karcolták, és a karcolt felületet maratták
(1995 Természet Világa)
különleges antisztatikus bevonat
(1999 Byte Magazin)
1a. (Konyha)
〈kül. édességeken:〉 rendsz. cukorból v. csokoládéból készített máz
[Proustot a galagonyák színe] torták bevonatára emlékeztette
(1932 Németh László²)
[A sütemény] a tetején lévő cukortól karamellás ízt és szép fényes bevonatot kap
(1991 Frank Júlia)
1b.
vminek a teljes felületére rárakódott, finom szemcsés anyagból levő réteg
[a peronoszpórával fertőzött mákon] a levelek alsó lapján fehéres, később sárgás szint öltő bevonat mutatkozik
(1896 PallasLex.)
[a salétromot] régente úgy keresték, hogy forró vasrudat dugtak a falba, rögtön ki is húzták; ha a rúd fehér bevonattal jelentkezett, akkor volt salétrom ott
(1965 Csatkai Endre)
A fluoridszennyeződés hatását, a szilárd anyagok agresszivitását a háztetők kerámiacserepein képződött páncélszerű, fehér bevonatok messziről jelzik
(1997 Magyarország földje)
2.
vmely tárgy felületét összefüggő rétegben befedő(, védő v. díszítő) borítás v. burkolat
festményeket, bevonatokat, selyemfüggesztményeket s drága „semmiségeket” látni nedves, szűk, sötét lakokban
(1834–1837 Széchenyi István minden írása)
a teveszőrből gyártott kelméket is, bár becsük jelentékeny vala, a főurak a színes bőrnél is ritkábban használták bevonatokra
(1858 Kemény Zsigmond)
[a női kalapoknak] nagy karimájuk s lapos fejrészük volt; bevonatuk selyem vagy bársony
(1939 Magyar művelődéstörténet)
Tűzvédő bevonat épületekre azbesztből
(1997 Magyar Könyvszemle)
ÖU: fémbevonat, lakkbevonat, penészbevonat, védőbevonat, viaszbevonat
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások