beágyazás fn 4A

1. ’a beágyaz igével kifejezett cselekvés’ ❖ [A motívumnak] a dráma konstrukciójába való beágyazása (1930 Schöpflin Aladár CD10).

1a. ’ennek eredménye’ ❖ [a zenemű egyes szakaszait] különösen a recitativo zenekari beágyazása választja el határozottan egymástól (1923 Tóth Aladár CD10) | [Domokos Mátyás] szigorú és elvszerű bírálataiból sosem hiányzik az irodalomtörténeti beágyazás (1987–1988 Rónay László 2019018, 750).

2. (Ásv) ’ásványtelepben idegen anyagú réteg’ ❖ a telepben több beágyazás volt, s annak megfelelően a szén is hol tisztább és keményebb, hol szennyezettebb és lazább volt (1961 Faller Jenő CD52) | az agyagos beágyazásban helyben „törmelék”-szerű képződmény keletkezett (1998 Természet Világa CD50).

3. (Biol) ’eljárás, amelynek során vmely szerv- v. szövetdarabot paraffinba, műgyantába stb. helyeznek, hogy azzal átitatva vékony metszetek készítéséhez megfelelő állapotba kerüljön’ ❖ [a szerző ismerteti] a praeparálás sorrendjét: a rögzítést, megkeményítést, beágyazást, festést (1898 Budapesti Szemle C0061, 153) | A beágyazás célja, hogy a fixált, konzervált, festett vagy festetlen anyag merevülő anyagokba helyezve, finom metszetekké alakíttassék (1915 RévaiNagyLex. C5709, 755) | [Gelei József] 1910-ben a hosszadalmas beágyazást elkerülve előállította a maceráló készüléket, mellyel az egyes szöveteket finom tűk segítségével szétfoszlatta, rögzítette, festette és úgy vizsgálta (2000 Természet Világa CD50).

4. (Körny) ’eljárás, amelynek során veszélyes anyagot, kül. radioaktív hulladékot hatástalanítás céljából vmely más (vegyi) anyaggal hoznak érintkezésbe’ ❖ A beágyazás olyan eljárások összefoglaló neve, amelyek szilárd közegben (ún. mátrixban), fizikai, kémiai úton kötik meg, „zárják be” a veszélyes hulladékokat (1990 Tények könyve CD37) | Elképzelhető a tiszta plutónium elhelyezése csak erre a célra szolgáló, mély föld alatti üregekbe, de erre vonatkozóan még sehol sem alakították ki a biztonságot szavatoló szabályozást. Valószínűbb megoldás a radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek eltemetésénél már alkalmazott és bevált beágyazás: a sugárzó anyagot megfelelő adalékokkal összekeverve szilárd üveg- vagy kerámiaanyagot nyernek, és ezeket a tömböket temetik el (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég, Műsz) ’folyóvíz medrének bemélyedése a kőzetbe, ill. ennek mértéke’ ❖ [a kanyargós folyómeder kiegyenesítésének egyik célja, hogy] előmozdítsák a meder mélyebb beágyazását (1893 PallasLex. CD02) | Beágyazás […] a folyóviz medrének bemélyedése a talajba (1911 RévaiNagyLex. C5698, 734).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

beágyazás főnév 4A
1.
a beágyaz igével kifejezett cselekvés
[A motívumnak] a dráma konstrukciójába való beágyazása
(1930 Schöpflin Aladár)
1a.
ennek eredménye
[a zenemű egyes szakaszait] különösen a recitativo zenekari beágyazása választja el határozottan egymástól
(1923 Tóth Aladár)
[Domokos Mátyás] szigorú és elvszerű bírálataiból sosem hiányzik az irodalomtörténeti beágyazás
(1987–1988 Rónay László)
2. (Ásv)
ásványtelepben idegen anyagú réteg
a telepben több beágyazás volt, s annak megfelelően a szén is hol tisztább és keményebb, hol szennyezettebb és lazább volt
(1961 Faller Jenő)
az agyagos beágyazásban helyben „törmelék”-szerű képződmény keletkezett
(1998 Természet Világa)
3. (Biol)
eljárás, amelynek során vmely szerv- v. szövetdarabot paraffinba, műgyantába stb. helyeznek, hogy azzal átitatva vékony metszetek készítéséhez megfelelő állapotba kerüljön
[a szerző ismerteti] a praeparálás sorrendjét: a rögzítést, megkeményítést, beágyazást, festést
(1898 Budapesti Szemle)
A beágyazás célja, hogy a fixált, konzervált, festett vagy festetlen anyag merevülő anyagokba helyezve, finom metszetekké alakíttassék
(1915 RévaiNagyLex.)
[Gelei József] 1910-ben a hosszadalmas beágyazást elkerülve előállította a maceráló készüléket, mellyel az egyes szöveteket finom tűk segítségével szétfoszlatta, rögzítette, festette és úgy vizsgálta
(2000 Természet Világa)
4. (Körny)
eljárás, amelynek során veszélyes anyagot, kül. radioaktív hulladékot hatástalanítás céljából vmely más (vegyi) anyaggal hoznak érintkezésbe
A beágyazás olyan eljárások összefoglaló neve, amelyek szilárd közegben (ún. mátrixban), fizikai, kémiai úton kötik meg, „zárják be” a veszélyes hulladékokat
(1990 Tények könyve)
Elképzelhető a tiszta plutónium elhelyezése csak erre a célra szolgáló, mély föld alatti üregekbe, de erre vonatkozóan még sehol sem alakították ki a biztonságot szavatoló szabályozást. Valószínűbb megoldás a radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek eltemetésénél már alkalmazott és bevált beágyazás: a sugárzó anyagot megfelelő adalékokkal összekeverve szilárd üveg- vagy kerámiaanyagot nyernek, és ezeket a tömböket temetik el
(1997 Magyar Hírlap)
5. (rég, Műsz)
folyóvíz medrének bemélyedése a kőzetbe, ill. ennek mértéke
[a kanyargós folyómeder kiegyenesítésének egyik célja, hogy] előmozdítsák a meder mélyebb beágyazását
(1893 PallasLex.)
Beágyazás […] a folyóviz medrének bemélyedése a talajba
(1911 RévaiNagyLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások