bika fn 6A

1. ’hím szarvasmarha’ ❖ A’ közép ſzerü és durvább Széna a’ Jarmos Ökröknek, és Gulyabeli Bikáknak való (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 104) | marhahús alatt a’ németek az ökör-húst értik, de nem csak ökröt, hanem tehenet, bivalt, és bikát is vágnak (1846 Zelena Ferenc 8534002, 11) | hol medvék, szilaj bikák, sőt káplánok is viaskodván, a nézők nem épen gyenge idegzetéről tanuskodtak (1873 Rómer Flóris 8395002, 189) | az apa mén, az anya kancza, ivadékuk csikó, holott a családi név ló. Igy van a bika, tehén, borjú név a szarvasmarha családnál; a kan, kocza, malacz a disznóknál (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 182) | [a segédjegyző a hivatalban] elpirul, amikor a falu bikáját hozzák szóba előtte s a hágatásért fizetik be a pénzt (1933 Illés Endre CD10) | Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj (1936 József Attila CD01) | [Petró] a legenda szerint ököllel szakítja be a vágóhídra felhajtott bikák homlokát (1989 Csengey Dénes 1028004, 106) | [az egyik kergető] a felé vágtató bika elől elegánsan ellép, s kendőjét hirtelen olyan szögbe fordítja, hogy a bika szarva a földbe öklel (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vadon élő nagy testű emlősre, rendsz. vmely páros ujjú patásra, kül. szarvasra vonatkoztatva:〉 hím ivarú állat’ ❖ erdei Szarvaſt Más [vadászkutya] hálóba kerít, és baj-vívásra Bikát-is Bátran hívni-ki mer; ’s jól tudja ragadni fogával A’ vadat (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 104) | A’ nőstény, vagy suta szarvas állására és szinére mindenben hasonló ugyan a’ hímhez vagy bikához, de szembetünöen kisebb, nyaka véknyabb, nem olly bátor tekintetű, ’s szarvai igen ritkán szoktak lenni (1829 Pák Dienes 8346008, 117) | A bölénytehén hasonlit a bikához (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A víziló társasan él, csak öreg bikák találhatók egyedül (1929 Az állatok világa ford. CD46) | S az erdőben a harc zaját riadva az édes őszi légbe szimatol egy falka szarvas, gubanc-agancsu bika, meszelt-faru ünő, s gázolva egymást futni kezd (1953 Juhász Ferenc 9285018, 16) | Míg a gímszarvasnál a bikák keresik fel a teheneket, a dámbika éppen megfordítva, a nőstényeket csalogatja a barcogóhelyre (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Eddig két elefánttehén született a zürichi állatkertben, de bika sohasem (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az biztos, hogy ismét zsiráffiú, azaz bika kerül a karámba, de később egy kancát is szívesen látnának a kert gondozói (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (biz) ’izmos, erőteljes, rendsz. felfokozott szexualitású(nak tartott) férfi’ ❖ A rászedett férj meg a rászedő, egymás ellen. Nosza, bika! nosza, eb! (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | A lány tudta a viccet, milyen bika és basa Rakonca bírája, s nem restellte megelőzni a durvaságot (1923 Babits Mihály 9014131, 246) | bikának megteszed, de lélekben mamlasz, tanulatlan vagy, nem értesz még a nőkhöz (1956 Urbán Ernő C0091, 479) | Ha ugyanis a kuncsaft észreveszi, nem ő volt a legkeményebb bika az életünkben, könnyen megsértődik, aztán már néz is új lányok után (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (birtokszóként) (pejor) ’〈nő (felfokozott szexualitású) férfi partnerének, szeretőjének megnevezéseként〉’ ❖ napi ezer elmegy csak a piára! Rengeteg ilyen van odakinn, hogy egy csaj a bikájával, és csak arra mennek, hogy az aznapi ital meglegyen! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 139) | bikája durva barátja, udvarlója vkinek (1998 Magyar szlengszótár C6262, 40).

3. (Műsz) ’emelésre szolgáló, csigával felszerelt háromlábú állvány’ ❖ Bika, többnyire fából készült, háromszög alakban kimerevített emelőárbóc, melynek tetején […] rövid gerendára hurok segítségével emelőcsigát erősíthetnek. Vasszerkezetek szerelésénél, az egyes tartók emelésére alkalmazzák (1928 TechnikaiLex. C4944, 167) | A mélyben elkészült 75 tonnás főtartókat bikák vonták fel 30 méter magasra: mintha tíz színültig rakott teherautót emeltek volna fel egyszerre (1955 Antalffy Gyula 1004008, 40).

3a. (Hajó) ’〈(vitorlás)hajón:〉 T alakú fém- v. fa alkatrész, amelyre (nyolcas alakban rátekerve) a kötelet, zsineget rögzítik’ ❖ A bikára nyolcasokban hajtjuk rá a kötelet. Általában a vitorlabehúzó és felhúzókötelek, valamint a kikötőkötél rögzítésére használjuk (1956 Bedő István–Molnár Miklós C6606, 79) | [A] mosdópult fiókjainak rézfogantyúi nem mások, mint a vitorlásokon a kötél lekötéséhez használatos úgynevezett bikák (1999 Lakáskultúra CD39).

4. (biz) ’〈tarokkban:〉 egyenlő pontszámmal elvesztett játszma, ill. az így vesztő játékos’ ❖ Bele a XXI-est! Mit tartogatod? Színt híttál volna, te bolond!… Bika ne legyen belőle, mert megeszlek… (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Klára. Te apjuk! Hallod-e? Hát igaz, hogy te annyi pénzt nyertél a kártyán? Baraboly. Hagyj nekem most békét, mikor épen dritte káfban „bika” lettem (1888 Jókai Mór C2278, 238) | külön világegyetemben él, melynek síkjait kártyalapok rakják ki. – Volát, bika, pagát, – röpködtek a szók a füstös levegőben pagátultimó, pagátultimó (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 105).

5. (Pénz) ’felfelé emelkedő(ben nagyot ugró) (tőzsdei) index’ ❖ Amikor a piac lanyha, „medvének” (bear market), amikor pedig fellendülőben van, „bikának” (bull market) nevezik (1990 Tények könyve CD37) | A rövid korrekciót követően viszont másfél hete ismét a bika uralja a piacot, s kedden újra 1780 pont közelébe került a tőzsdeindex (1996 Figyelő CD2601) | A bika visszatérését szakemberek külső okokkal, a török válság enyhülésével, illetve az amerikai börzék szárnyalásával magyarázzák (2000 Magyar Hírlap CD09).

5a. (kissé rég, argó) ’〈vmely pénznem, ill. abból vmekkora címletű bankjegy megnevezéseként〉’ ❖ A Wenckheim Viktor 1160 és 1165 kilogrammos ökrei, melyek ezer „biká”-ért adattak el (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | a többi százharminczhárom bika maradjon szombatra. Ámbár jobb volna, hogyha becsapnál valamit (1907 Ambrus Zoltán C0596, 37) | ötkoronások, amelyeket buggernek neveztek a pesti nyelven, de voltak flőrök, bikák, zsidóasszony szemű bankók […] mert Ady éppen azért dolgozott lehetőleg mindennap, hogy sohase maradjon pénz nélkül (1925 Krúdy Gyula C2840, 42).

6. (biz) ’elégtelen osztályzat’ ❖ bika: szekunda (1898 A magyar diáknyelv C1419, 32) | két bikát hozok a bizonyítványomban haza (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Csak adtál volna te a kisasszonynak bikát a felelésből és pálcát, mint a többi parasztkölyöknek (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 26).

7. (biz) ’a Bika állatövi jegyben született személy’ ❖ az se utolsó kérdés, milyen planéta alatt született. A kos teszem azt szerencsétlen, a rák lusta, aki az ikrek alatt születik, rendesen jó ember, […] hanem a bika, az a helyes ebben az esetben (1882–1883 Mikszáth Kálmán C3148, 114) | A Bikák vallják: mindent maguknak kell megoldani, nem hagyatkozhatnak másokra (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bölöm~, tenyész~; a -bika címszó alatt: bölény~, dám~, elefánt~, szarvas~.

Fr: falu.

ÖE: ~bőr, ~futtatás, ~pénz, ~ugrás.

Sz: bikás, bikázik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bika főnév 6A
1.
hím szarvasmarha
A’ közép ſzerü és durvább Széna a’ Jarmos Ökröknek, és Gulyabeli Bikáknak való
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
marhahús alatt a’ németek az ökör-húst értik, de nem csak ökröt, hanem tehenet, bivalt, és bikát is vágnak
(1846 Zelena Ferenc)
hol medvék, szilaj bikák, sőt káplánok is viaskodván, a nézők nem épen gyenge idegzetéről tanuskodtak
(1873 Rómer Flóris)
az apa mén, az anya kancza, ivadékuk csikó, holott a családi név ló. Igy van a bika, tehén, borjú név a szarvasmarha családnál; a kan, kocza, malacz a disznóknál
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
[a segédjegyző a hivatalban] elpirul, amikor a falu bikáját hozzák szóba előtte s a hágatásért fizetik be a pénzt
(1933 Illés Endre)
Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj
(1936 József Attila)
[Petró] a legenda szerint ököllel szakítja be a vágóhídra felhajtott bikák homlokát
(1989 Csengey Dénes)
[az egyik kergető] a felé vágtató bika elől elegánsan ellép, s kendőjét hirtelen olyan szögbe fordítja, hogy a bika szarva a földbe öklel
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
〈vadon élő nagy testű emlősre, rendsz. vmely páros ujjú patásra, kül. szarvasra vonatkoztatva:〉 hím ivarú állat
erdei Szarvaſt Más [vadászkutya] hálóba kerít, és baj-vívásra Bikát-is Bátran hívni-ki mer; ’s jól tudja ragadni fogával A’ vadat
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
A’ nőstény, vagy suta szarvas állására és szinére mindenben hasonló ugyan a’ hímhez vagy bikához, de szembetünöen kisebb, nyaka véknyabb, nem olly bátor tekintetű, ’s szarvai igen ritkán szoktak lenni
(1829 Pák Dienes)
A bölénytehén hasonlit a bikához
(1860 Vasárnapi Újság)
A víziló társasan él, csak öreg bikák találhatók egyedül
(1929 Az állatok világa ford.)
S az erdőben a harc zaját riadva az édes őszi légbe szimatol egy falka szarvas, gubanc-agancsu bika, meszelt-faru ünő, s gázolva egymást futni kezd
(1953 Juhász Ferenc)
Míg a gímszarvasnál a bikák keresik fel a teheneket, a dámbika éppen megfordítva, a nőstényeket csalogatja a barcogóhelyre
(1993 A magyarság kézikönyve)
Eddig két elefánttehén született a zürichi állatkertben, de bika sohasem
(1994 Magyar Hírlap)
Az biztos, hogy ismét zsiráffiú, azaz bika kerül a karámba, de később egy kancát is szívesen látnának a kert gondozói
(1999 Magyar Hírlap)
2. (biz)
izmos, erőteljes, rendsz. felfokozott szexualitású(nak tartott) férfi
A rászedett férj meg a rászedő, egymás ellen. Nosza, bika! nosza, eb!
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
A lány tudta a viccet, milyen bika és basa Rakonca bírája, s nem restellte megelőzni a durvaságot
(1923 Babits Mihály)
bikának megteszed, de lélekben mamlasz, tanulatlan vagy, nem értesz még a nőkhöz
(1956 Urbán Ernő)
Ha ugyanis a kuncsaft észreveszi, nem ő volt a legkeményebb bika az életünkben, könnyen megsértődik, aztán már néz is új lányok után
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (birtokszóként) (pejor)
〈nő (felfokozott szexualitású) férfi partnerének, szeretőjének megnevezéseként〉
napi ezer elmegy csak a piára! Rengeteg ilyen van odakinn, hogy egy csaj a bikájával, és csak arra mennek, hogy az aznapi ital meglegyen!
(1989 Fel a kezekkel!)
bikája durva barátja, udvarlója vkivalakinek
(1998 Magyar szlengszótár)
3. (Műsz)
emelésre szolgáló, csigával felszerelt háromlábú állvány
Bika, többnyire fából készült, háromszög alakban kimerevített emelőárbóc, melynek tetején […] rövid gerendára hurok segítségével emelőcsigát erősíthetnek. Vasszerkezetek szerelésénél, az egyes tartók emelésére alkalmazzák
(1928 TechnikaiLex.)
A mélyben elkészült 75 tonnás főtartókat bikák vonták fel 30 méter magasra: mintha tíz színültig rakott teherautót emeltek volna fel egyszerre
(1955 Antalffy Gyula)
3a. (Hajó)
(vitorlás)hajón:〉 T alakú fém- v. fa alkatrész, amelyre (nyolcas alakban rátekerve) a kötelet, zsineget rögzítik
A bikára nyolcasokban hajtjuk rá a kötelet. Általában a vitorlabehúzó és felhúzókötelek, valamint a kikötőkötél rögzítésére használjuk
(1956 Bedő István–Molnár Miklós)
[A] mosdópult fiókjainak rézfogantyúi nem mások, mint a vitorlásokon a kötél lekötéséhez használatos úgynevezett bikák
(1999 Lakáskultúra)
4. (biz)
〈tarokkban:〉 egyenlő pontszámmal elvesztett játszma, ill. az így vesztő játékos
Bele a XXI-est! Mit tartogatod? Színt híttál volna, te bolond!… Bika ne legyen belőle, mert megeszlek…
(1885 Mikszáth Kálmán)
Klára. Te apjuk! Hallod-e? Hát igaz, hogy te annyi pénzt nyertél a kártyán? Baraboly. Hagyj nekem most békét, mikor épen dritte káfban „bika” lettem
(1888 Jókai Mór)
külön világegyetemben él, melynek síkjait kártyalapok rakják ki. – Volát, bika, pagát, – röpködtek a szók a füstös levegőben pagátultimó, pagátultimó
(1923 Kosztolányi Dezső)
5. (Pénz)
felfelé emelkedő(ben nagyot ugró) (tőzsdei) index
Amikor a piac lanyha, „medvének” (bear market), amikor pedig fellendülőben van, „bikának” (bull market) nevezik
(1990 Tények könyve)
A rövid korrekciót követően viszont másfél hete ismét a bika uralja a piacot, s kedden újra 1780 pont közelébe került a tőzsdeindex
(1996 Figyelő)
A bika visszatérését szakemberek külső okokkal, a török válság enyhülésével, illetve az amerikai börzék szárnyalásával magyarázzák
(2000 Magyar Hírlap)
5a. (kissé rég, argó)
〈vmely pénznem, ill. abból vmekkora címletű bankjegy megnevezéseként〉
A Wenckheim Viktor 1160 és 1165 kilogrammos ökrei, melyek ezer „biká”-ért adattak el
(1885 Mikszáth Kálmán)
a többi százharminczhárom bika maradjon szombatra. Ámbár jobb volna, hogyha becsapnál valamit
(1907 Ambrus Zoltán)
ötkoronások, amelyeket buggernek neveztek a pesti nyelven, de voltak flőrök, bikák, zsidóasszony szemű bankók […] mert Ady éppen azért dolgozott lehetőleg mindennap, hogy sohase maradjon pénz nélkül
(1925 Krúdy Gyula)
6. (biz)
elégtelen osztályzat
bika: szekunda
(1898 A magyar diáknyelv)
két bikát hozok a bizonyítványomban haza
(1928 Tersánszky Józsi Jenő)
– Csak adtál volna te a kisasszonynak bikát a felelésből és pálcát, mint a többi parasztkölyöknek
(1943 Tersánszky Józsi Jenő)
7. (biz)
a Bika állatövi jegyben született személy
az se utolsó kérdés, milyen planéta alatt született. A kos teszem azt szerencsétlen, a rák lusta, aki az ikrek alatt születik, rendesen jó ember, […] hanem a bika, az a helyes ebben az esetben
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
A Bikák vallják: mindent maguknak kell megoldani, nem hagyatkozhatnak másokra
(1995 Magyar Hírlap)
Fr: falu
ÖE: bikabőr, bikafuttatás, bikapénz, bikaugrás
Sz: bikás, bikázik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-bika (utótagként)

’〈vmely nagy testű párosujjú patás emlősből〉 a hím állat’ ❖ bölénybika fn 6A | roppant nagyságú belénybika (1836 Jósika Miklós C2434, 92) | Ismereteink szerint a legutolsó […] erdélyi bölénybika a schönbrunni állatkertben pusztult el 1809-ben (1995 Magyarország állatvilága CD14)  dámbika fn 6A | A dámvadnál lényegében ugyanazokat a vadászati szakkifejezéseket használjuk, mint a gimszarvasnál. Dámbikáról, dámüszőről, bika-, vagy üszőborjuról beszélünk (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 40) | a gímszarvasnál a bikák keresik fel a teheneket, a dámbika éppen megfordítva, a nőstényeket csalogatja a barcogóhelyre (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  elefántbika fn 6A | egy szép elefánt-bikát terítettem le (1877 Xantus János C4561, 90) | Öt öreg elefántbika, a nyomukból ítélve mindegyik legalább is 80 fontos agyarakat hordott (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 183) | Ahrun, a budapesti állatkert 21 éves elefántbikája (1997 Magyar Hírlap CD09)  szarvasbika fn 6A | agaraink egy pompás szarvasbikát keritettek kézre a nyilt prairien (1858 Xantus János 8531005, 129) | Az erős bikák általában februárban vetik le agancsukat […]. Mire azonban a nász ideje, az őszi szarvasbőgés elérkezik, a szarvasbikák fejét már újra pompás korona díszíti (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

-bika (utótagként)
〈vmely nagy testű párosujjú patás emlősből〉 a hím állat
bölénybika főnév 6A
roppant nagyságú belénybika
(1836 Jósika Miklós)
Ismereteink szerint a legutolsó […] erdélyi bölénybika a schönbrunni állatkertben pusztult el 1809-ben
(1995 Magyarország állatvilága)
dámbika főnév 6A
A dámvadnál lényegében ugyanazokat a vadászati szakkifejezéseket használjuk, mint a gimszarvasnál. Dámbikáról, dámüszőről, bika-, vagy üszőborjuról beszélünk
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
a gímszarvasnál a bikák keresik fel a teheneket, a dámbika éppen megfordítva, a nőstényeket csalogatja a barcogóhelyre
(1993 A magyarság kézikönyve)
elefántbika főnév 6A
egy szép elefánt-bikát terítettem le
(1877 Xantus János)
Öt öreg elefántbika, a nyomukból ítélve mindegyik legalább is 80 fontos agyarakat hordott
(1927–1930 Kittenberger Kálmán)
Ahrun, a budapesti állatkert 21 éves elefántbikája
(1997 Magyar Hírlap)
szarvasbika főnév 6A
agaraink egy pompás szarvasbikát keritettek kézre a nyilt prairien
(1858 Xantus János)
Az erős bikák általában februárban vetik le agancsukat […]. Mire azonban a nász ideje, az őszi szarvasbőgés elérkezik, a szarvasbikák fejét már újra pompás korona díszíti
(1993 A magyarság kézikönyve)

Beállítások